Kuba fővárosa, Havanna történetének egyik legsúlyosabb közegészségügyi és gazdasági összeomlásával néz szembe 2026 elején. A krónikus üzemanyaghiány és az infrastruktúra elöregedése miatt a hulladékszállítási rendszer gyakorlatilag működésképtelenné vált, az utcákon felhalmozódott több tízezer köbméternyi szemét pedig súlyos járványveszélyt okoz. Miközben az ország energetikai hálózata a teljes szétesés határán táncol, a szakértők és a kormányzat a hulladék energetikai hasznosításában (Waste-to-Energy) látják az egyetlen fenntartható kiutat, amely egyszerre szabadíthatná meg a várost a mocsoktól és enyhíthetné a bénító áramhiányt.
A kubai főváros utcaképe 2026 februárjára drasztikusan megváltozott: a korábban élettel teli negyedek sarkait ma már ellenőrizetlen szeméthegyek uralják. A Noticias Ambientales és a helyi beszámolók szerint a helyzet már nem csupán esztétikai probléma, hanem egy mélyülő humanitárius katasztrófa előjele. Manuel Marrero miniszterelnök elismerte, hogy a hulladékgyűjtés eredményei „nem láthatóak”, a lakosság pedig a mindennapi romlás szimbólumaként tekint a felhalmozott szemétre.
A logisztikai bénultság számokban: Miért áll a szemétszállítás?
A havannai hulladékgazdálkodás összeomlása mögött rideg matematikai adatok állnak. A fővárosban naponta körülbelül 23 000 – 24 000 köbméter szilárd kommunális hulladék keletkezik, ám a városi szolgáltatók kapacitása ennek csak a töredékét képes kezelni.
-
Működésképtelen géppark: A város rendelkezésére álló mintegy 440 hulladékgyűjtő járműnek jelenleg csupán a 40 százaléka üzemképes. A teherautók többsége alkatrészhiány, elöregedett hidraulika és gumiabroncsok hiánya miatt a telephelyeken rozsdásodik.
-
Gyűjtési deficit: A jelenlegi üzemanyag- és gépállomány mellett naponta csupán 16 000 – 17 000 köbméter szemetet tudnak elszállítani. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap legalább 7 000 köbméterrel több hulladék marad az utcákon, mint amennyit elvisznek.
-
Uccai felhalmozódás: 2026 februárjának elejére a becslések szerint a felhalmozódott, kezeletlen hulladék mennyisége Havanna utcáin meghaladta a 30 000 köbmétert.
A helyzet olyan kritikussá vált, hogy a kormányzat kénytelenségből rövid távú börtönbüntetésre ítélt foglyokat is bevetett a takarításba, akik azonban megfelelő védőfelszerelés nélkül végzik a munkát, tovább fokozva a higiéniai kockázatokat.
Az üzemanyagválság gyökerei: Geopolitikai satuban a szigetország
A hulladékszállítás elmaradásának közvetlen oka a drasztikus üzemanyaghiány, amely 2026 elején érte el mélypontját. A válság hátterében több, egymással összefüggő geopolitikai esemény áll:
-
Donald Trump elnöki rendelete (2026. január): Az amerikai adminisztráció újabb szigorításokat vezetett be, vámokkal fenyegetve minden olyan országot, amely olajat szállít Kubának. Ez a lépés közvetlenül sarokba szorította Mexikót, amely korábban jelentős beszállító volt. A mexikói olajszállítások a 2025-ös napi 37 000 hordós átlagról egyetlen, mintegy 85 000 hordós január eleji szállítmányra apadtak, ami messze elmarad a szükségletektől.
-
Venezuela összeomlása: Kuba legfőbb szövetségese és olajforrása, Venezuela gyakorlatilag kiesett a rendszerből. Nicolás Maduro hatalomból való elmozdítása és az olajeladások amerikai ellenőrzés alá kerülése után a szubvencionált olajszállítások teljesen leálltak.
-
Készletek kimerülése: A Kpler árupiaci adatai szerint 2026 januárjának végén Kubának már csak 15-20 napra elegendő olajtartaléka maradt.
-
Devizahiány: A szigetország nem rendelkezik elegendő keményvalutával ahhoz, hogy a világpiaci áron vásároljon üzemanyagot, így a „dolláros” kutaknál is gyakori a hiány.
A válság mélységét jelzi, hogy a kormány 2026. február 10-től egy hónapra felfüggesztette a nemzetközi repülőgépek tankolását mind a kilenc nemzetközi repülőterén, mert elfogyott a kerozin.
Közegészségügyi vészhelyzet: Járványok árnyékában a főváros
A trópusi hőségben a bomló hulladék nemcsak bűzt áraszt, hanem mérgező csurgalékvizet termel, amely beszivárog a talajvízbe. Az egészségügyi hatóságok figyelmeztetése szerint a szeméthegyek ideális szaporodóhelyet biztosítanak az Aedes aegypti szúnyognak.
Ennek következtében Kuba jelenleg két fronton harcol a járványokkal: a Dengue-láz mellett megjelent az Oropouche-vírus is. A felhalmozott hulladék miatt elszaporodott rágcsálók és rovarok miatt a fertőzések terjedése kontrollálhatatlanná vált Havanna legsűrűbben lakott kerületeiben.
A hulladék mint mentőöv: Megoldás lehet az energetikai hasznosítás?
Az energetikai és a hulladékválság metszéspontjában egy technológiai megoldás körvonalazódik. Kuba villamosenergia-rendszere (SEN) krónikus kapacitáshiánnyal küzd, a napi 10-14 órás áramszünetek általánossá váltak. Ebben a környezetben a hulladék energetikai hasznosítása (WTE) stratégiai prioritássá lépett elő.
A szakértői elemzések (például az MDPI és az OLADE tanulmányai) szerint:
-
Energetikai potenciál: Havanna napi hulladéktermelése elegendő lenne egy olyan erőmű táplálásához, amely évente 227 GWh villamos energiát termelne. Ez a főváros jelenlegi áramigényének körülbelül 6 százalékát fedezhetné.
-
Kettős előny: Egy hulladékégető erőmű nemcsak tiszta(bb) energiát termelne, hanem radikálisan csökkentené a lerakókba kerülő szemét volumenét, megszüntetve az utcai tárolás kényszerét.
-
Megújuló célok: A kormány célja, hogy 2026 végére a megújuló energia részarányát 4%-ról 17%-ra növelje. Ebbe a stratégiába a biomassza és a hulladékégetés szervesen illeszkedik, kiegészítve a nap- és szélenergiát.
Bár a WTE-projektek tőkeigénye magas (becslések szerint az infrastruktúra modernizálása 8-10 milliárd dollárt igényelne), a jelenlegi „apokaliptikus” üzemanyaghiány és a szemét áradata miatt a kubai vezetés számára a hulladék tüzelőanyagként való kezelése már nem csupán elméleti lehetőség, hanem a nemzeti túlélés egyik záloga.
-
Noticias Ambientales: Cuba: Economic crisis collapses waste collection and worsens health emergency in Havana
-
Világgazdaság: Kuba alig két-három hétre elegendő olajjal rendelkezik
-
UN News: Cuba: UN warns of possible humanitarian collapse as oil supplies dwindle
Image by Judith Hasler from Pixabay
