Lakossági hulladékgyűjtési akció újra az önkormányzatoknál: így működik a MOHU új rendszere

Közel egy év szünet után október 6-tól ismét kezdeményezhetnek az önkormányzatok lakossági hulladékgyűjtési akciót elektronikai hulladékra, gumiabroncsra, elemre, akkumulátorra és veszélyes csomagolási hulladékra. A MOHU a polgármestereknek és jegyzőknek kiküldött tájékoztatóban egy teljesen új működési modellt írt le: a gyűjtőnapot már nem az önkormányzat, hanem a MOHU által kijelölt, engedéllyel rendelkező szolgáltató bonyolítja le, úgynevezett Ideiglenes Gyűjtőpont formájában. Szeptemberben részletesen megírtuk, miért állt le az önkormányzati e-hulladék-gyűjtés, és azt is, merre látjuk a jogszerű kiutat. Most megnéztük, mi lett belőle.

Röviden: A lakossági hulladékgyűjtési akció 2026. október 6-tól újra kérhető, de az önkormányzat már csak helyszínt ad és tájékoztat, a hulladékot a MOHU által kijelölt szolgáltató veszi át, tartja nyilván és szállítja el. A lakosság díjmentesen, lakcímkártyával adhatja le az elektronikai hulladékot, a gumiabroncsot (legfeljebb 16 darabot ingatlanonként), az elemet, az akkumulátort és az üres veszélyes csomagolást – egy település viszont évente csak egyszer kérhet ilyen akciót.

Tíz hónapos szünet: hogyan jutottunk idáig?

A történet nem szeptemberben kezdődött. Egyes önkormányzatok már 2025 végén közzétették a MOHU értesítését, amely szerint a lakossági gumiabroncs- és elektronikaihulladék-gyűjtési akciókat 2025. december 1-jétől átmenetileg felfüggesztik, az újraindulást pedig 2026 első negyedévének végére ígérték. Ez a határidő csúszott: szeptember elején több település már arról tájékoztatta a lakóit, hogy idén nem lesz ilyen gyűjtés.

Az ügy szeptember 10-én kapott országos nyilvánosságot, amikor Ferencváros polgármestere jelezte, hogy a kerületi veszélyeshulladék-gyűjtésen már nem vehetik át a rossz háztartási gépeket. A MOHU akkor azzal reagált, hogy a gyakorlatot egy 2025-ös kormányhivatali döntés minősítette jogszabályellenesnek, az új rendszer pedig hatósági vizsgálat alatt áll.

A most kiküldött tájékoztató ezt a hátteret visszafogottan fogalmazza meg: a korábbi gyakorlat országos felülvizsgálata során „hatósági és jogértelmezési kérdések” merültek fel, ezért kellett átalakítani a működési modellt. Az új rendszer hivatalos indulási napja 2026. október 6., a MOHU pedig október 7-én tette közzé a hírt a honlapján. A közlemény szerint a program célja, hogy a háztartásokban keletkező speciális hulladékok helyben, szabályosan kerüljenek begyűjtésre, ezzel is erősítve az elkülönített gyűjtést és visszaszorítva az illegális hulladékelhelyezést. A gyűjtést bármely magyarországi települési önkormányzat kezdeményezheti.

Mi változott valójában? A régi és az új modell

A különbség lényege a felelősség. A korábbi gyakorlatban – legalábbis a gumiabroncs-gyűjtéseknél, ahol a MOHU feltételei nyilvánosan elérhetők voltak – a gyűjtést az önkormányzat szervezte és bonyolította: legalább 15 nappal előre be kellett jelentenie, a helyszínen ő vezetett statisztikát az átadókról és a darabszámokról, és minden szabálytalanságért ő felelt. A háztartásonkénti korlát akkor 8 gumiabroncs volt.

Az új rendszerben a szerepek élesen szétválnak:

• A MOHU adja a keretrendszert, fogadja az igényeket, kijelöli a gyűjtést végző szolgáltatót, biztosítja a szerződéses és műszaki feltételeket, és ellenőrzi a működést.
• Az önkormányzat kezdeményezi a gyűjtést, biztosítja a helyszínt, megszervezi a helyi kapcsolattartást és tájékoztatja a lakosságot.
• A kijelölt szolgáltató hozza a járműveket, konténereket, raklapokat és a szakszemélyzetet, átveszi, besorolja és nyilvántartja a hulladékot, majd elszállítja a kezelő létesítménybe. A gyűjtés teljes ideje alatt ő felel a szakmai felügyeletért és a jogszabályi megfelelésért.

Ez pontosan az a logika, amelyet szeptemberben mi is levezettünk: az önkormányzat nem fémkereskedő és nem hulladékkezelő, ezért nem léphet be legálisan az átvételi láncba, a megoldást tehát a koncessziós rendszeren belül, egy jogosult szolgáltató bevonásával kell megtalálni.

A MOHU önkormányzati aloldala ennél tovább is megy: kimondja, hogy a gyűjtések a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében zajlanak. Ez nem véletlen megfogalmazás. A fémkereskedelmi törvény 3. §-a éppen a közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozónak ad egyszerűsített utat arra, hogy az általa begyűjtött elektronikai hulladékot keretszerződés és igazolás alapján továbbadja a koncesszori fémkereskedőnek – szeptemberben ezt neveztük meg kiútként. A gyűjtést végző céget minden esetben a MOHU jelöli ki; az önkormányzat az igénylésnél legfeljebb „preferált szolgáltatót” adhat meg.

Hogyan kérhet lakossági hulladékgyűjtési akciót egy település?

Az igénylés a MOHU honlapján, a „Nem lakossági ügyfelek” menüpont „Önkormányzatok” oldalán elérhető elektronikus regisztrációs űrlapon történik, ugyanitt letölthető a részletes önkormányzati tájékoztató is. Az adatlapon meg kell adni az önkormányzat és a kapcsolattartó adatait (név, beosztás, e-mail, telefon), a gyűjteni kívánt hulladéktípusokat, a tervezett helyszínt és időpontot, a preferált szolgáltatót és az esetleges egyéb igényeket.

A folyamat innen gyors: a MOHU kijelöli a szolgáltatót, amely az igény beérkezését követő 2 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal. A végleges időpontot és a műszaki részleteket ők ketten egyeztetik, vagyis az adatlapon megadott dátum csak kiindulópont.

A legfontosabb korlát: egy önkormányzat naptári évenként egyszer kezdeményezhet ilyen gyűjtést. Több település közösen is szervezhet akciót, ilyenkor az összes részt vevő település lakói jogosultak a leadásra.

A koncesszió hatálya alá tartozó hulladékok gyűjtéséért a szolgáltató az önkormányzatnak külön díjat nem számíthat fel. Ha viszont a település ezen a körön kívüli hulladékot is gyűjtetni szeretne, azt csak a szolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján teheti meg – erről a tájékoztató nem mondja ki, hogy ingyenes lenne.

Mit lehet leadni, és milyen állapotban?

A gyűjtőnapon kizárólag a meghirdetett hulladékáramok vehetők át, a szolgáltató szakmai ellenőrzése mellett.

Elektronikai hulladék. Leadhatók a háztartási nagygépek (mosógép, mosogatógép, tűzhely), a kisgépek (porszívó, mikró), az informatikai, hírközlési és szórakoztató elektronikai eszközök, a képcsöves készülékek, a hőcserélőt tartalmazó berendezések (például hűtők), a fénycsövek és egyéb fényforrások, valamint a hordozható elemek, akkumulátorok és ólomakkumulátorok. Mennyiségi korlát jelenleg nincs. A kulcsszó a bontatlan, ép állapot: a megbontott készüléket – például amelyikből már kiszedték a rezet vagy a kompresszort – a szolgáltató visszautasíthatja. Ez nem kekeckedés: a kibelezett hűtőgép hűtőköre jellemzően már a levegőben van, a hiányzó alkatrész pedig az informális fémgyűjtés jele.

Gumiabroncs. Kizárólag lakossági személyautó-, motor- és kerékpárabroncs adható le, ingatlanonként legfeljebb 16 darab, felni nélkül, tisztán, festés, darabolás és hiány nélkül. Az átadónak nyilatkozatot kell kitöltenie és aláírnia a gumiabroncs eredetéről – enélkül nincs átvétel. Teherautó-, busz-, mezőgazdasági, ipari, targonca- és bányászati abroncs, valamint egyéb gumitermék (gumilánctalp, szállítószalag) nem adható le.

Veszélyes csomagolási hulladék. Itt van a legnagyobb buktató. Csak a koncesszió hatálya alá tartozó, maradékanyagtól mentes, üres műanyag vagy fém csomagolás vehető át. A félig teli festékes vödör, a beszáradt lakkos doboz vagy a maradék növényvédő szer tehát nem fér bele ebbe a programba. Aki eddig a „veszélyeshulladék-napra” a megmaradt festéket vitte – Ferencvárosban az elektronika mellett éppen ez volt a leggyakoribb tétel –, annak ezt a hulladékudvarban kell leadnia, vagy az önkormányzatnak külön megállapodást kell kötnie a szolgáltatóval.

Az elemek és lítiumos akkumulátorok külön gyűjtésének jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: a vegyes hulladékba kerülve rendszeresen tüzet okoznak a kukásautókban és a válogatóművekben. Minden olyan alkalom, amikor a fiókban gyűlő régi elemek egyszerre a helyükre kerülnek, közvetlen tűzvédelmi haszon is.

Ki adhat le hulladékot, és mit kell vinni?

A gyűjtés kizárólag a település közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyeknek szól. A jogosultság igazolására a lakcímkártya, a tartózkodási engedély vagy a regisztrációs igazolás fogadható el. Előzetes regisztráció nem kell, és aznap többször is vissza lehet térni – de az igazolást minden alkalommal be kell mutatni.

Egy háztartásból több családtag is leadhat hulladékot, a gumiabroncsoknál azonban a 16 darabos korlát az ingatlanra vonatkozik, nem a személyre. Meghatalmazással más is leadhatja a hulladékot, ha a meghatalmazó a településen lakik.

A szolgáltató megtagadja az átvételt, ha a hulladék vállalkozástól származik, ha az eredete nem igazolható, ha nem tartozik a meghirdetett körbe, ha meghaladja a mennyiségi korlátot, ha az elektronikai eszköz megbontott, vagy ha a gumiabroncs szennyezett. Illegálisan lerakott vagy közterületről összeszedett hulladék sem adható le – a program nem a települési szemétlerakók felszámolására szolgál.

Fontos gyakorlati szabály: a helyszínre a gyűjtés előtt vagy után semmit nem szabad kitenni. A hulladék csak a meghirdetett időpontban, személyesen vagy meghatalmazott útján adható át.

A gyűjtőnap menete hat lépésben

A tájékoztató a helyszíni folyamatot is rögzíti: érkezés és tájékoztatás, jogosultság-ellenőrzés, a hulladék szemrevételezése, mérlegelés és nyilvántartás, típusonként elkülönített elhelyezés, végül a gyűjtés lezárása után az elszállítás a kezelő létesítménybe. A szolgáltató a végén adatot szolgáltat a MOHU-nak.

Az önkormányzatoknak szóló helyszínkiválasztási útmutató szerint olyan szilárd burkolatú vagy tömörített területre van szükség, ahová utánfutós személyautóval is biztonságosan be lehet állni, és amely elbírja a gyűjtőjárműveket, a konténereket és a várakozó sort. Javasolt helyszín lehet az önkormányzati telephely, a vásártér vagy piactér, egy nagyobb parkoló, rendezvénytér vagy ipari terület kijelölt része. Rossz időben is használhatónak kell lennie, a gyalogos- és autóforgalmat pedig el kell választani.

Mit jelent ez a lakóknak és a településeknek?

A jó hír, hogy a rendszer jogilag rendezett lett, és a lakos szempontjából kényelmes maradt: helyben, díjmentesen, előzetes regisztráció nélkül lehet leadni a pincében porosodó mikrót, monitort, régi gumikat és elemeket. Az elektronikánál nincs mennyiségi plafon, a gumiabroncs-korlát a korábbi 8-ról 16-ra nőtt, a szakmai felelősséget pedig olyan szereplő viseli, akinek ez a dolga. A hazai e-hulladék-begyűjtés gyenge pontja éppen az, hogy a készülékek egyáltalán eljussanak a rendszerbe – minden ilyen gyűjtőnap ezt a láncszemet erősíti.

Vannak azonban kérdőjelek is.

Az évi egy alkalom szűk keret. Ferencváros korábban kéthavonta, három helyszínen szervezett gyűjtést, alkalmanként 1–1,5 tonna elektronikai hulladékkal. Egy nagyvárosnak vagy egy budapesti kerületnek az éves egyetlen nap nem pótolja ezt a ritmust. A közös, többtelepüléses szervezés kistérségekben segíthet, a nagyobb városokban viszont a gyűjtőnap inkább kampány marad, mint rendszeres szolgáltatás.

A veszélyeshulladék-nap nem tér vissza a régi formájában. A program címe ugyan veszélyes csomagolási hulladékot is említ, de csak üres, maradékmentes csomagolást. A festékmaradék, oldószer, vegyszer továbbra is a hulladékudvarba való.

A rövid hír és a részletes feltételek között van különbség. A MOHU hírfolyamában megjelent közlemény csak a gyűjthető hulladékáramokat sorolja fel, köztük a „veszélyes csomagolási hulladékokat”. Az évi egyszeri korlát és az, hogy csak kiürített, maradékmentes csomagolás adható le, az önkormányzati aloldalon és a tájékoztatóban olvasható. Aki csak a hírt látja, könnyen azt hiheti, hogy visszatér a régi veszélyeshulladék-nap, ezért a pontos feltételek közlése az önkormányzati kommunikáción múlik.

Az igazolási kötelezettség súrlódást okoz. A lakcímkártya ellenőrzése jogilag érthető, de a sorban állás idejét növeli, és aki a nagyszülő régi tévéjét viszi, annak meghatalmazásra lesz szüksége. Ezt az önkormányzati kommunikációban érdemes előre és hangsúlyosan jelezni.

A „jelenleg” szó. Az elektronikai hulladéknál a tájékoztató úgy fogalmaz, hogy mennyiségi korlát jelenleg nincs meghatározva. Ez arra utal, hogy a tapasztalatok alapján a feltételek még változhatnak.

Mindez nem független attól a nagyobb folyamattól sem, amely a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálatáról szól. Az önkormányzatok és a MOHU viszonya az elmúlt években több ponton is feszültté vált, és ez az ügy jól mutatja, hogy egy egyértelmű, írásban rögzített szerepmegosztás mennyit számít.

Gyakorlati tanácsok, ha jön a gyűjtőnap

• Figyeld a település honlapját és Facebook-oldalát: a lakosság tájékoztatása az önkormányzat dolga, a MOHU nem hirdeti meg településenként.
• Vidd magaddal a lakcímkártyát (vagy a tartózkodási engedélyt, regisztrációs igazolást) – minden fordulónál.
• A készülékeket egészben vidd, ne szedd szét, a hűtőt ne fektesd meg és ne bontsd meg a hűtőkört.
• A gumiabroncsot szereld le a felniről, és számolj vele, hogy nyilatkozatot kell aláírnod.
• Az elemeket és akkumulátorokat külön zacskóban vidd, a lítiumos akkumulátorok pólusait érdemes leragasztani.
• Festékmaradékot, vegyszert ne vigyél: azt a hulladékudvar veszi át.
• Ne tegyél ki semmit a helyszínre a gyűjtés előtt vagy után.

Ha a településeden idén nem lesz gyűjtőnap, a megszokott csatornák továbbra is nyitva állnak: a MOHU hulladékudvarai (néhol már önkiszolgáló, időpontfoglalós formában), a MOHU-val szerződött fémkereskedő átvevőhelyek és az átvételre kötelezett elektronikai üzletek.

A lényeg röviden

A MOHU új rendszere lezárja azt a közel egyéves bizonytalanságot, amely 2025 decemberében kezdődött és szeptemberben robbant ki. Az önkormányzatok ismét kérhetnek lakossági gyűjtőnapot, de a szerepük megváltozott: helyszínt és kommunikációt adnak, az átvétel, a nyilvántartás és a jogi felelősség a MOHU által kijelölt engedélyes szolgáltatóé. A lakosság számára a leadás ingyenes és egyszerű, az évi egyszeri lehetőség és a csak üres veszélyes csomagolásra szűkített kör viszont azt jelenti, hogy a gyűjtőnap kiegészíti, de nem váltja ki a hulladékudvarokat. A következő hónapokban az dől el, hogy a települések élnek-e a lehetőséggel – és hogy a „jelenleg” feltételek kiállják-e a gyakorlat próbáját.

---

Lakossági hulladékgyűjtési akció – gyakori kérdések

Mikortól kérhetnek az önkormányzatok lakossági hulladékgyűjtési akciót?

2026. október 6-tól. Az igénylést a MOHU honlapján, a „Nem lakossági ügyfelek” menüpont „Önkormányzatok” oldalán elérhető elektronikus felületen lehet benyújtani. A MOHU ezután kijelöli a gyűjtést végző szolgáltatót, amely két munkanapon belül felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal, és közösen egyeztetik a végleges helyszínt, az időpontot és a műszaki feltételeket.

Milyen hulladékot lehet leadni a gyűjtőnapon?

Elektronikai hulladékot, gumiabroncsot, elemet, akkumulátort, ólomakkumulátort és veszélyes csomagolási hulladékot. Az elektronikai körbe a háztartási nagy- és kisgépek, az informatikai és szórakoztató eszközök, a képcsöves készülékek, a hűtők és a fényforrások is beletartoznak. A készülékeknek bontatlan, ép állapotban kell érkezniük, mert a szolgáltató a megbontott eszközt visszautasíthatja.

Hány gumiabroncsot lehet leadni, és milyen feltételekkel?

Ingatlanonként legfeljebb 16 darabot, és csak személyautó-, motor- vagy kerékpárabroncsot. Az abroncs nem lehet felnire szerelt, szennyezett, festett, darabolt vagy hiányos. Az átadónak a helyszínen nyilatkozatot kell kitöltenie és aláírnia az abroncs eredetéről, enélkül nincs átvétel. Teherautó-, busz-, mezőgazdasági, ipari és targoncaabroncs nem adható le.

Mit kell magunkkal vinni a gyűjtésre?

A lakóhelyet vagy tartózkodási helyet igazoló dokumentumot: lakcímkártyát, tartózkodási engedélyt vagy regisztrációs igazolást. Előzetes regisztráció nem kell, és aznap többször is vissza lehet térni, de az igazolást minden alkalommal be kell mutatni. Más helyett meghatalmazással is le lehet adni hulladékot, ha a meghatalmazó az adott településen lakik.

Leadható-e a megmaradt festék vagy vegyszer?

Nem. A program csak a koncesszió hatálya alá tartozó, maradékanyagtól mentes, üres műanyag vagy fém veszélyes csomagolást veszi át. A félig teli festékes vödör, a lakkmaradék vagy a növényvédő szer továbbra is a hulladékudvarba való, vagy az önkormányzatnak külön megállapodást kell kötnie a szolgáltatóval az ilyen hulladék gyűjtésére.

Hányszor szervezhet egy önkormányzat ilyen gyűjtést?

Naptári évenként egyszer. Több önkormányzat közösen is szervezhet gyűjtőnapot, ilyenkor az összes részt vevő település lakói jogosultak a leadásra. A korábbi, sűrűbb gyakorlathoz képest ez szűkebb keret, ezért nagyobb városokban a gyűjtőnap kiegészíti, de nem váltja ki a hulladékudvarokat és a szerződött átvevőhelyeket.

Mi változott a korábbi önkormányzati gyűjtésekhez képest?

A felelősség került át. Korábban az önkormányzat szervezte, bonyolította és dokumentálta a gyűjtést, és ő felelt a szabálytalanságokért. Most az önkormányzat csak helyszínt ad és tájékoztat, a hulladékot a MOHU által kijelölt, engedéllyel rendelkező szolgáltató veszi át, tartja nyilván és szállítja el. A gumiabroncs-korlát közben háztartásonkénti 8-ról ingatlanonkénti 16 darabra nőtt.

---

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.: Tájékoztató az önkormányzatok által kezdeményezett lakossági elektronikai hulladék, gumiabroncs-, elem-, akkumulátor és veszélyes csomagolási hulladékgyűjtések új rendszeréről, 1–6. sz. melléklettel (2026. október)
• MOHU hír: Önkormányzatok kezdeményezhetnek lakossági hulladékgyűjtési akciót! (2026. október 7.)
• MOHU önkormányzati aloldal: részletes feltételek és igénybejelentés
• Diósd Város: Tájékoztatás a lakossági gumiabroncs- és elektronikai hulladékgyűjtésről (a 2025. december 1-jei felfüggesztésről)
• Csömör Nagyközség: Idén nem lesz lakossági gumiabroncs és elektronikai hulladékgyűjtés sem (2026. szeptember 2.)
• Infostart: Reagált a Mohu, hogy miért nem viszik el az elektronikai hulladékot (2026. szeptember 10.)
• Telex: Baranyi Krisztina a ferencvárosi gyűjtésről (2026. szeptember 10.)
• MOHU korábbi feltételei önkormányzati gumiabroncs-gyűjtéshez (Zalaszántó község által közzétett tájékoztató, 2025)