Kezdőlap AMI SOK az SOK(K) Több mint 160 környezetvédelmi és egészségügyi szervezet tiltakozik a multinacionális vállalatok utolsó...

Több mint 160 környezetvédelmi és egészségügyi szervezet tiltakozik a multinacionális vállalatok utolsó pillanatos lobbitevékenysége ellen az EU csomagolási rendeletének ügyében

coca-cola; csomagolás; packaging

Egy újonnan kiszivárgott levél nyomán éles ellentét alakult ki a világ legnagyobb élelmiszer- és italgyártó vállalatai, valamint egy több mint 160 környezetvédelmi és civil szervezetet tömörítő szövetség között. A Coca-Cola, a McDonald’s és más globális nagyvállalatok vezérigazgatói az európai uniós csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelet (PPWR) kulcsfontosságú rendelkezéseinek elhalasztását és újratárgyalását követelik, mindössze hónapokkal az augusztus 2026-os végrehajtás előtt. Az aktivisták a jogszabály és a demokratikus folyamatok védelmére szólítják fel az uniós vezetőket, figyelmeztetve a lakossági egészséget és a környezetet érintő komoly kockázatokra.

Kiszivárgott levél a szabályozás fellazításáért

Április 29-én több mint 100 élelmiszer- és italgyártó vállalat – köztük olyan globális óriások, mint a Coca-Cola, a Heineken, a McDonald’s, a Kraft Heinz és a Mondelez – vezérigazgatója közös levélben fordult az Európai Unió intézményeihez. A kiszivárgott dokumentumban a cégvezetők azt kérik, hogy az EU halassza el a csomagolási és csomagolási hulladékokról szóló rendelet (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) megvalósításának legfontosabb határidőit, és vizsgálja felül annak egyes elfogadott rendelkezéseit.

A környezetvédelmi szervezetek szerint, amennyiben az uniós intézmények engednek a követeléseknek, az súlyosan gyengítheti az élelmiszerek csomagolásában található, egészségre ártalmas PFAS (per- és polifluorozott alkil anyagok, más néven „örök vegyi anyagok”) korlátozásait. Emellett a vállalatok kéréseinek teljesítése kibővítené a mentességeket, ezáltal továbbra is hatalmas mennyiségű egyszer használatos csomagolóanyag maradhatna a piacon. Ez a lépés egyértelműen aláásná az EU azon célkitűzését, hogy csökkentse az egyelőre változatlanul magas szinten lévő csomagolási hulladék mennyiségét. Külön aggodalomra ad okot a szakértők szerint, hogy a kezdeményezés több aláírója és aktív támogatója az Európai Unión kívüli székhellyel rendelkezik, ami felveti a kérdést: milyen mértékben próbálják Európán kívüli vállalati érdekek aláásni a demokratikusan elfogadott európai jogot.

Az aktivisták és a civil szféra válasza

A vállalati lobbitevékenységre válaszul a Break Free From Plastic mozgalom több mint 160 tagja, a műanyag- és PFAS-szennyezés által érintett lakossági közösségek, egyetemek, fogyasztóvédelmi szervezetek, valamint az újrahasználat iránt elkötelezett vállalkozások széles koalíciója nyílt levelet fogalmazott meg. Ebben határozottan arra sürgetik az EU vezetőit, hogy utasítsák el a lobbinyomást, és tartsák be az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság által már egyeztetett és elfogadott rendeletet.

A szövetség figyelmeztetett: egy már elfogadott jogszabály újranyitása ebben a kései szakaszban a környezetvédelmi intézkedések visszavonásának kockázatát hordozza. Továbbá aláássa a jogbiztonságot azon vállalatok számára, amelyek már megkezdték a beruházásokat a jogszabályi megfelelés érdekében, és veszélyes precedenst teremthet a környezetvédelmi törvények elfogadás utáni, iparági befolyásolására.

Nyilvános ígéretek kontra zárt ajtók mögötti lobbi

A környezetvédelmi és egészségügyi csoportok rámutattak a jelentős ellentmondásra a nagy márkák önkéntes fenntarthatósági vállalásai és a színfalak mögötti politikai helyezkedésük között. Bár számos aláíró vállalat a klímavédelem és a körforgásos gazdaság éllovasaként pozicionálja magát a nyilvánosság előtt, a valóságban a csomagoláscsökkentési szabályok gyengítésére, a vegyipari biztonsági intézkedések késleltetésére és az újrahasználati rendszerek bevezetésének korlátozására törekszenek. A civilek hangsúlyozzák: a PPWR kötelező újrahasználati céljai éppen azért jöttek létre, mert az újrahasznosítás önmagában nem képes elhozni azt a strukturális váltást, amelyre Európának szüksége van.

A jogszabály – amely az egyik legintenzívebb lobbitevékenységgel kísért uniós akta volt – a teljes jogalkotási eljárás során, széles körű nyilvános és iparági konzultációt követően került elfogadásra. A cégeknek éveik voltak felkészülni, megkapták a szükséges szabályozási egyértelműséget és iránymutatást. A jelenlegi lobbipróbálkozás így komoly járulékos veszteséget is okoz azon piaci szereplőknek, akik őszintén elkötelezettek a rendelet sikere mellett, és az ellátási láncaik átalakításával már elkezdték a felkészülést a normáknak való megfelelésre. Számukra ez a mesterségesen generált bizonytalanság a tervezett innovációkat sodorja veszélybe.

Mit mondanak a szervezetek képviselői?

A tiltakozó koalíció tagjai éles kritikát fogalmaztak meg a vezérigazgatói levéllel kapcsolatban:

  • Marco Musso, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) körforgásos gazdaságért felelős politikai helyettes vezetője kiábrándítónak nevezte a polgárok védelmét szolgáló jogszabály felhígítási kísérletét. Kiemelte, hogy a levél mögött álló „szokásos gyanúsítottak” nem a teljes csomagolási értékláncot képviselik, hiszen Európa-szerte számos vállalkozás támogatja a rendeletet és már befektet a felkészülésbe.

  • Emma Priestland, a Break Free From Plastic mozgalom vállalati kampánykoordinátora megdöbbentőnek nevezte, hogy a világ legnagyobb műanyaghasználói 27 ország demokratikus akaratát próbálják felülírni. Szerinte ez a saját vásárlóik biztonságának és jólétének megdöbbentő semmibevétele. A cégeknek inkább az egyszer használatos csomagolásoktól való függőségük megszüntetésére kellene összpontosítaniuk.

  • Catia De Cao, az olasz Rete Zero PFAS Italia civil hálózat munkatársa a PFAS-szennyezés közvetlen egészségügyi hatásaira hívta fel a figyelmet. Az olaszországi Veneto régióban felnőve személyesen is megtapasztalta az „örök vegyi anyagok” okozta egészségügyi károkat. Kiemelte: az élelmiszerek és italok csomagolásában használt PFAS anyagok mindannyiunkat expozíciónak tesznek ki napi szinten, ezért az Európai Bizottságnak feltétlenül folytatnia kell ezek betiltását.

  • Sam Pearse, a Story of Stuff kampányigazgatója rámutatott: a PPWR egyenes válasz arra az évtizedes gyakorlatra, amely során a cégek az eldobható csomagolásokra tértek át, a mikroműanyagok és káros vegyi anyagok társadalmi és környezeti költségeit pedig áthárították a lakosságra. Külön kiemelte, hogy egyes amerikai székhelyű vállalatok – mint a McDonald’s – miközben nyilvánosan támogatják a törvény szándékát, jelentős erőforrásokat öntenek annak gyengítésébe és a kivételek kiharcolásába.

A precedens ereje: A világ Európára figyel

Az aktivisták szerint a lobbikísérlet kimenetelét világszerte szorosan figyelemmel kísérik. Ha a vállalati nyomásgyakorlás hetekkel az alkalmazás előtt sikerrel jár, az azt a veszélyes üzenetet közvetíti, hogy a demokratikus folyamatoktól függetlenül a legfontosabb környezetvédelmi törvények is kiszolgáltatottak a rejtett, utolsó pillanatban érkező vállalati nyomásnak. Az európai vezetőkön a sor, hogy megvédjék a csomagolási hulladékok csökkentésének globális mércéjét.


 Hivatalos források és hivatkozások:  

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Helló! Miben segíthetek ma?
Exit mobile version