Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntA Nemzetközi Parti Tisztítás (International Coastal Cleanup, ICC) 2025-ben negyven éves lett, és az Ocean Conservancy most közzétett jelentése szerint az évfordulós szezon minden korábbinál többet mutatott meg a tengerek hulladékproblémájáról. A 2025-es Nemzetközi Parti Tisztításon 630 069 önkéntes 13 861 048 darab hulladékot szedett össze a világ partjairól és vízpartjairól — összesen több mint 3 586 tonnát, 24 364 kilométeres szakaszon.
A számok önmagukban is figyelemre méltóak, de az ICC igazi értéke nem a kiszedett szemét mennyisége. Hanem az, hogy negyven éve darabonként, típus szerint feljegyzik, mit találnak. Ebből lett a világ leghosszabb, nyilvánosan elérhető tengeri hulladék adatbázisa — és ebből lettek törvények is.
Mit mutatnak a 2025-es Nemzetközi Parti Tisztítás számai?
A 2025-es szezon globális összesítése:
- 630 069 önkéntes
- 13 861 048 darab összegyűjtött hulladék
- 3 586 528 kg (7,9 millió font) — ez nagyjából 545 iskolabusz súlya
- 24 364 km (15 142 mérföld) megtisztított part- és vízpartszakasz
A tíz leggyakoribb hulladékfajta 2025-ben:
- Műanyag üdítős- és ásványvizes palack — 1 338 712 db
- Cigarettacsikk — 1 197 920 db
- Műanyag kupak — 885 854 db
- Fémdoboz — 840 046 db
- Élelmiszer-csomagolás (édesség, chips stb.) — 809 645 db
- Műanyag bevásárlószatyor — 581 408 db
- Egyéb műanyag zacskó — 562 077 db
- Műanyag ételtartó — 513 745 db
- Műanyag szívószál, keverőpálcika — 445 383 db
- Papírpohár és -tányér — 416 420 db
Ehhez jön még 1 340 349 darab 2,5 centiméternél kisebb műanyag- és habszivacsdarabka — vagyis olyan törmelék, amit már nem lehet visszavezetni egyetlen konkrét termékre sem. Ez a lista pontosan azt tükrözi, amit a hulladékgazdálkodásban dolgozók a szárazföldön is látnak: a probléma túlnyomó része egyszer használatos, alacsony értékű, könnyen elszóródó csomagolás.
Négy évtized mérlege
Az ICC 1986 óta gyűjti az adatokat. A negyvenéves összesítés:
- 439 194 964 darab hulladék
- 19 680 511 önkéntes
- 928 683 km (577 058 mérföld) part- és vízpartszakasz
- 183,9 millió kg (405,6 millió font) kiszedett hulladék
- 166 ország és terület
A negyven év alatt leggyakrabban talált tárgy a cigarettacsikk: 65 632 086 darab. Utána az élelmiszer-csomagolás (32,5 millió), a műanyag palack (27 millió), a kupak (20,5 millió) és a szívószál (16,3 millió) következik. A 2,5 centinél kisebb műanyag-, habszivacs- és üvegtörmelékből közel 110 millió darabot jegyeztek fel.
Néhány kevésbé várt tétel ugyanebből az adatbázisból: 995 458 gumiabroncs, 190 804 nagyméretű háztartási gép és elektronikai eszköz (hűtő, mosógép, tévé), 11,48 millió halászati eredetű hulladék — köztük 4,2 millió méter kötél és 2,2 millió méter horgászzsinór. A védőmaszkok és eldobható gumikesztyűk pedig mindössze öt év alatt gyűjtöttek össze 536 729 darabot.
Honnan indult? Egy texasi strand, 1986 szeptembere
1986 szeptemberének harmadik szombatján 2 800 önkéntes gyűlt össze a texasi Mexikói-öböl partján, és 124 tonna (273 373 font) hulladékot szedett össze. A szervezők, Linda Maraniss és Kathy O’Hara, a Center for Environmental Education munkatársai voltak.
A döntő ötletük nem a gyűjtés volt, hanem az adatlap. Olyan űrlapot készítettek, amelyen az önkéntesek nem csak a mennyiséget, hanem a hulladék típusát is rögzítették. Így már az első évben látszott, hogy a talált törmelék döntő része műanyag — és ezt az eredményt meg lehetett mutatni a médiának, a haditengerészetnek, a hajózási és halászati cégeknek.
Három éven belül húszszorosára nőtt a résztvevők száma, több mint 25 amerikai államban, valamint Mexikóban és Kanadában is voltak akciók. Ekkor lett a rendezvény neve Nemzetközi Parti Tisztítás.
Miért nem mindegy, hogy megszámoljuk-e a szemetet?
Ez a jelentés legfontosabb tanulsága a szakma számára. A darabszám szerinti, egységes módszertannal, évtizedeken át gyűjtött adatból szabályozási bizonyíték lesz. Néhány konkrét példa a jelentésből:
- Az 1980-as évek végén az ICC adatai adták az első komoly bizonyítékok egy részét arra, hogy a műanyag komoly tengeri veszélyt jelent — ez járult hozzá a MARPOL V. mellékletének (Annex V) a hajókról történő műanyagkibocsátást korlátozó szabályaihoz.
- Az Assateague-szigeten összegyűjtött 30 font ballonhulladékot 52 kibocsátási helyszínre lehetett visszavezetni hat amerikai államban — ez segített Virginia 1991-es, csoportos ballonelengedést tiltó szabályozásának megalkotásában.
- Kenya 2017-ben a világ egyik legszigorúbb zacskótilalmát vezette be. Az intézkedés előtt az ottani önkéntesek fejenként 30 műanyag szatyornál is többet találtak; 2025-ben ez a szám 7,5 darabra csökkent.
- Hongkongban a 2009-es zacskódíj bevezetése után a helyi partnerszervezet saját adatai alapján a műanyag szatyor kiesett a leggyakoribb tételek közül.
- Egy 2025-ös, ICC-adatokra épülő szakértői folyóiratcikk szerint a műanyag szatyorra vonatkozó tilalmak és díjak ott, ahol bevezették őket, 25–47 százalékkal csökkentették a szatyrok arányát az összegyűjtött hulladékban.
- A cigarettacsikkre ma már több mint 1 200 amerikai városi vagy önkormányzati szabály vonatkozik (például dohányzásmentes strandok).
- A habosított polisztirolról szóló elemzés végül szövetségi törvényjavaslathoz és a Farewell to Foam Act elfogadásához vezetett; 2026-ig 13 amerikai állam és Washington D.C. kivezette a habszivacs élelmiszer-csomagolást.
Az ICC-adatokat mostanáig közel 300 lektorált tudományos cikk hivatkozta, ebből 163 az utóbbi öt évben jelent meg. Ghána lett az első ország, amely meglévő közösségi tudományos adatokat — jórészt ICC-adatokat — épített be az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz (SDG) tartozó, parti műanyagsűrűséget mérő hivatalos jelentésébe.
Külön érdekes egy 2020 és 2023 között zajlott vizsgálat: négy kontinens nyolc folyójából 3,8 millió kilogramm hulladékot elemeztek, és ennek közel kétharmada műanyag volt. A folyónkénti összetétel viszont nagyon különbözött — vagyis a beavatkozásokat is helyben kell megtervezni.
Mennyi műanyag elég ahhoz, hogy megöljön egy tengeri állatot?
Az Ocean Conservancy kutatói több mint 10 000 állatboncolás adatait dolgozták fel, hogy erre a kérdésre számszerű választ adjanak. Az eredmények:
- Tengeri madarak: hat, borsószemnél kisebb gumidarabka lenyelése az esetek 90 százalékában halálos. Már három darab is ötven százalékos halálozási esélyt jelent. A vizsgált madarak körülbelül 35 százalékának volt műanyag a gyomrában.
- Tengeri teknősök: kevesebb, mint egy baseball-labda térfogatának megfelelő műanyag elég ahhoz, hogy két álcserepesteknős közül az egyiket megölje. A vizsgált, elhullott teknősök közel felében találtak műanyagot — miközben a hét teknősfaj közül öt már most veszélyeztetett.
- Tengeri emlősök: a legnagyobb kockázatot az elveszett halászeszközök („szellemhálók”) jelentik. Mindössze 28 darab, egyenként teniszlabdánál kisebb halászati törmelék megölhet egy ámbráscetet. A lágy műanyagból (például szatyorból) körülbelül egy futballabda felének megfelelő mennyiség a legtöbb delfin és fóka számára halálos.
Ezek a számok azért fontosak, mert megmutatják, mely terméktípusok betiltása vagy visszaszorítása hozza a legnagyobb élővilág-védelmi hozamot — a ballonmaradvány és a műanyag szatyor például kiemelten veszélyes.
Európa és a szomszédság az adatokban
Az országos bontásban látszik, hogy Európában a cigarettacsikk viszi a pálmát. Törökországban a 161 226 összegyűjtött darabból 151 549 volt csikk, Spanyolországban 31 676-ból 24 577, Szlovéniában 15 012-ből 10 446, Németországban 32 046-ból 17 112. Görögországban 16 302 önkéntes 193 268 darabot gyűjtött, Norvégiában 20 890 önkéntes 243 869 kilogrammot.
Magyarország nem szerepel a 2025-es jelentés országlistáján. Horvátország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország viszont igen — utóbbi kettő néhány tucat önkéntessel. Vagyis a belépéshez nem kell tengerpart és nem kell több ezer résztvevő sem.
Hogyan kapcsolódhat egy tengerpart nélküli ország?
Az Ocean Conservancy negyvenedik évfordulós, washingtoni központi akciója szándékosan folyóparton, az Anacostia partján zajlott: 326 önkéntes néhány óra alatt több mint 1 500 font hulladékot szedett össze. Az üzenet egyszerű: a városi folyókban keletkező hulladék több száz kilométert megtesz lefelé, és végül tengeri hulladék lesz belőle.
Magyarország ebből a szempontból nem kívülálló, hanem felvízi ország. Ami a Tiszán, a Dunán, a Sajón vagy egy kisebb vízfolyáson elindul, az a Fekete-tenger felé tart. A hazai folyótakarítási hagyomány — a PET Kupa és a TeSzedd! akciók — ugyanazt csinálja, mint az ICC: kiszedi a hulladékot. Ami többnyire hiányzik, az a darabszám és típus szerinti, évek között összehasonlítható rögzítés.
Ez pedig ingyen megtehető. Az ICC adatai a Clean Swell mobilalkalmazással kerülnek a nyílt adatbázisba, és bárki tölthet fel adatot — akkor is, ha az akció egy hazai folyópartra vagy egy tópartra szól.
Mit érdemes ebből átvenni?
Négy gyakorlati tanulság magyar önkormányzatoknak, iskoláknak, cégeknek és civil szervezeteknek:
- Ne csak gyűjtsetek, számoljatok is. Egy egyszerű, típusonkénti adatlap az akció értékét megsokszorozza. Öt év után már trendről tudsz beszélni, nem csak élményről.
- Használjatok egységes kategóriákat. Az ICC tíz fő kategóriája nemzetközileg összehasonlítható adatot ad — ez sokkal többet ér, mint egy saját, egyszeri lista.
- Az adatot vigyétek be a döntéshozásba. A csikk, a kupak és a szatyor nem véletlenül vezeti a listákat: ezekre lehet konkrét helyi intézkedést hozni (csikkgyűjtők, dohányzásmentes zónák, rendezvények egyszer használatos csomagolási szabályai, visszaváltási rendszer).
- A megelőzés a végcél, nem a gyűjtés. A negyven év adata pontosan azt bizonyítja, hogy a szedés önmagában nem oldja meg a problémát — de a szedés adatai megalapozzák azokat a szabályokat, amelyek megoldják.
Összegzés
A negyvenéves Nemzetközi Parti Tisztítás legfontosabb hozadéka nem a 183 900 tonna kiszedett hulladék, hanem a 439 millió tételes adatpont, amely negyven éve, egységes módszerrel, nyilvánosan hozzáférhetően épül. Ez az, amiből tilalmak, díjak, gyártói felelősségi rendszerek és tudományos publikációk lettek.
A tanulság a hazai gyakorlatra lefordítva: egy hulladékgyűjtési akció akkor válik szakpolitikai eszközzé, amikor mérni is kezdjük.
Gyakori kérdések a Nemzetközi Parti Tisztításról
Mi az a Nemzetközi Parti Tisztítás?
A Nemzetközi Parti Tisztítás az Ocean Conservancy 1986-ban indult, éves önkéntes hulladékgyűjtési programja. A résztvevők nem csak összeszedik a partokon és vízpartokon talált hulladékot, hanem darabszám és típus szerint fel is jegyzik. Negyven év alatt 166 országban 19,6 millió önkéntes vett részt benne, és ebből épült a világ leghosszabb nyilvános tengeri hulladék adatbázisa.
Mennyi hulladékot gyűjtöttek a 2025-es Nemzetközi Parti Tisztításon?
A 2025-es szezonban 630 069 önkéntes 13 861 048 darab hulladékot szedett össze, ami 3 586 528 kilogrammot tesz ki. A megtisztított part- és vízpartszakasz hossza 24 364 kilométer volt. Ehhez jön még 1 340 349 darab 2,5 centiméternél kisebb műanyag- és habszivacstöredék, amelyet már nem lehet konkrét termékhez kötni.
Mi a leggyakrabban megtalált hulladék a világ partjain?
Negyven év összesítésében a cigarettacsikk vezet 65,6 millió darabbal. A 2025-es szezonban viszont a műanyag üdítős- és ásványvizes palack került az első helyre 1 338 712 darabbal, a csikk 1 197 920 darabbal a második. A lista élén szinte kizárólag egyszer használatos, alacsony értékű csomagolás áll.
Miért fontos a hulladék darabszám szerinti számolása?
Mert így lesz a gyűjtésből szabályozási bizonyíték. Az ICC adatai alapján mutatták ki, hogy a szatyorra vonatkozó tilalmak és díjak 25–47 százalékkal csökkentik a szatyrok arányát, és ezek az adatok járultak hozzá a MARPOL V. mellékletéhez, Kenya zacskótilalmához és több mint 1 200 amerikai önkormányzati csikk-szabályhoz.
Hogyan kapcsolódhat Magyarország egy parti tisztítási akcióhoz?
Tengerpart nélkül is: a folyókba jutó hulladék végül tengeri hulladék lesz. Az Ocean Conservancy évfordulós központi akcióját is folyóparton tartotta. A magyar folyótakarítások adatai a Clean Swell alkalmazással feltölthetők a nyílt nemzetközi adatbázisba, egységes, országok között összehasonlítható kategóriákkal.
Ocean Conservancy — 40th International Coastal Cleanup, 2025–2026 Report. A teljes jelentés itt olvasható.
