A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és a gazdasági diverzifikáció jegyében Omán stratégiai szinten emelte be a körforgásos gazdaság modelljét a nemzeti fejlesztési terveibe. Az ország nem csupán környezetvédelmi kötelességként, hanem több milliárd dolláros piaci lehetőségként tekint az erőforrások hatékonyabb felhasználására, amely a becslések szerint a munkanélküliség csökkentésében és a GDP növekedésében is kulcsszerepet játszik majd.
Omán a „Vizuó 2040” (Oman Vision 2040) keretében hirdette meg átállását a lineáris „vedd meg, használd, dobd el” modellről a zárt láncú gazdálkodásra. A cél egy olyan körforgásos társadalom felépítése, ahol az anyagok nem hulladékká válnak, hanem folyamatosan visszaforognak a gazdaságba, új értéket teremtve. Ez az átállás különösen fontossá vált a nyersanyagárak ingadozása és a globális ellátási láncok bizonytalansága közepette.
Gazdasági mutatók és beruházások: Az 1,5 milliárd dolláros szektor
A körforgásos gazdaság Ománban már nem csupán elmélet, hanem jelentős tőkebeáramlást generáló iparág. A legfrissebb adatok szerint a szektorban már aktív projektek és befektetések volumene eléri az 1,5 milliárd amerikai dollárt. Ez az összeg olyan infrastrukturális fejlesztéseket takar, amelyek alapjaiban változtatják meg az ország környezeti lábnyomát.
A mennyiségi adatok rávilágítanak a fejlődés mértékére:
-
31%-os újrahasznosítási arány: Az ország célkitűzése, hogy a jelenlegi szintről jelentősen elmozdulva a modern technológiák révén minimalizálja a lerakókba kerülő hulladékot.
-
67 működő létesítmény: Jelenleg ennyi specializált hulladékfeldolgozó és újrahasznosító központ üzemel az országban, lefedve a gumiabroncsoktól kezdve az elektronikai hulladékig szinte minden területet.
-
7 körforgásos hub: A Madayn ipari városok keretében hét olyan központot hoztak létre, amelyek kifejezetten a körforgásos gyártási folyamatokra (plug-and-play létesítmények) specializálódtak.
Salalah és Duqm: A körforgás regionális központjai
A fejlesztések egyik motorja a Salalah Szabadkereskedelmi Övezet, ahol nemrégiben három új ipari projekt kezdte meg működését összesen több mint 5 millió ománi riál (RO) értékben. Ezek közül kiemelkedik egy ipari olaj- és zsírújrahasznosító üzem (770 000 RO beruházás) és egy gumiabroncs-újrahasznosító létesítmény (500 000 RO befektetés).
Hasonló folyamatok zajlanak a Duqm Különleges Gazdasági Övezetben (SEZAD) is, ahol a körforgásos modell az export versenyképességének pillérévé vált. A nemzetközi becslések szerint a modell globális szinten akár 4,5 billió dollár gazdasági hasznot hajthat 2030-ig, és Omán ennek a regionális elosztóközpontjává kíván válni.
Munkahelyteremtés és a nemzeti „roadmap”
A körforgásos gazdaság egyik legnagyobb előnye az élőmunka-igénye. Míg a hulladéklerakás technológiája kevés embert foglalkoztat, addig a javítás, a felújítás és az alapanyag-visszanyerés jelentős számú helyi munkahelyet teremt. A 11. ötéves terv (2026–2030) keretében Omán évente átlagosan 60 000 új munkahely létrehozását tűzte ki célul, amelyeknek jelentős része a fenntartható iparágakból származik majd.
A folyamat irányítására a Gazdasági Minisztérium az Oman Environmental Services Holding Company-val (be’ah) és a Circle Economy Foundation-nel közösen dolgozza ki a Nemzeti Körforgásos Gazdasági Útmutatót (National Circular Economy Roadmap). Ez a dokumentum határozza meg a nyolc kulcsfontosságú anyagáram (például műanyag, fémek, építési hulladék) optimalizálását.
Hulladékból energia: A jövő erőművei
A be’ah által kezelt „Waste-to-Energy” (WtE) projekt az egyik legambiciózusabb vállalás:
-
Az erőmű napi 4500 tonna települési szilárd hulladékot képes feldolgozni.
-
Ebből 130-150 MWh villamos energiát állít elő.
-
A projekt becsült beruházási költsége (CAPEX) 700–900 millió dollár, és célja, hogy a hulladék 80%-át elterelje a lerakóktól.
Összegzés
Omán számára a körforgásos társadalom építése már nem választás kérdése, hanem a gazdasági rugalmasság záloga. Az adatok azt mutatják, hogy a szisztematikus állami befektetések és a támogató jogszabályi környezet vonzzák a magántőkét, miközben valódi megoldást kínálnak a környezeti kihívásokra. A 2026-ban elindított új ötéves tervvel az ország jó úton halad afelé, hogy a Közel-Kelet egyik legmodernebb és legfenntarthatóbb gazdaságává váljon.
Image by u_ng6t7p8sg1 from Pixabay
