Károsabbak a környezetre a papír szívószálak, mint a hagyományos műanyagok egy állami életciklus-elemzés szerint

A környezetbarátként népszerűsített papír szívószálak és az alternatív alapanyagú termékek a gyártástól az ártalmatlanításig tartó teljes életciklusuk során jelentősebb környezeti terhelést okoznak több kulcsfontosságú mutatóban, mint a hagyományos műanyag változatok. Egy dél-koreai minisztériumi megbízásból készült átfogó vizsgálat 16 különböző környezeti hatategória mentén értékelte az egyszer használatos eszközöket, és megállapította, hogy a puszta anyagcsere nem jelent valódi megoldást a hulladékproblémára.

Röviden: A dél-koreai Éghajlatvédelmi, Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium által megrendelt életciklus-elemzés négy szívószáltípust (hagyományos műanyag, papír, biológiailag lebomló műanyag és bioalapú polietilén) hasonlított össze 16 környezeti kategóriában. Az eredmények szerint a papír szívószálak 6,33-szor magasabb modellezett humán rákkeltő hatással és 2,04-szer nagyobb savasodási potenciállal rendelkeznek a teljes életciklusuk során, mint a hagyományos műanyagok. A hagyományos műanyag 16-ból 10 kategóriában a legkisebb környezeti terhelést mutatta, míg a gyakorlatban egyik vizsgált szívószáltípus sem hasznosítható újra hatékonyan apró mérete és az alkalmazott bevonatok miatt.

Mit mutat az állami életciklus-elemzés a papír szívószálak környezeti terheléséről?

A dél-koreai Éghajlatvédelmi, Energiaügyi és Környezetvédelmi Minisztérium (Ministry of Climate, Energy and Environment) megbízásából készült tanulmányt Kim Wi-sang, a kormányzó Néphatalom Párt (People Power Party) parlamenti képviselője hozta nyilvánosságra, amelyről a The Korea Herald számolt be részletesen. A kutatók a vizsgálat során a nyersanyag-kitermeléstől és gyártástól kezdve a használaton át egészen a végső hulladékkezelésig követték nyomon a termékek környezeti lábnyomát.

Az elemzés négy különböző alapanyagú eszközt vett górcső alá:

• a hagyományos műanyag szívószálakat,

• a papír szívószálak kategóriáját,

• a biológiailag lebomló műanyagból készült változatokat,

• valamint a bioalapú polietilénből (bio-PE) gyártott eszközöket.

A kutatócsoport összesen 16 környezeti hatáskategóriában mérte fel a terhelést. Az életciklus-modell felállításakor a dél-koreai országos hulladékstatisztikai adatokat vették alapul: a számítások azt feltételezték, hogy a kidobott szívószálak 73,6 százalékát hulladékégetőkben égetik el, míg a fennmaradó 26,4 százalék hulladéklerakókba kerül. A csomagolási és egyszer használatos eszközök hulladékkezelési arányai Európában is komoly kihívást jelentenek, ahogy arról a csomagolási hulladékok európai uniós alakulását bemutató Eurostat-elemzésünkben is beszámoltunk.

Mennyiségi összehasonlítás: a humán rákkeltő hatás és a savasodás adatai

A jelentés legfontosabb számszerű megállapítása szerint a papír szívószálak a gyártási, felhasználási és ártalmatlanítási folyamatok egészét tekintve 6,33-szor magasabb pontszámot értek el a humán rákkeltő hatást mérő mutatóban, mint a hagyományos műanyag szívószálak. A tanulmány szerzői ugyanakkor nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy a humán rákkeltő hatásra vonatkozó érték egy modellezett életciklus-mutató. Ez az adat a teljes folyamat során keletkező kibocsátásokat méri, és nem azt jelenti, hogy maga a szívószál használata közvetlen daganatos megbetegedési kockázatot jelentene a fogyasztókra nézve. A savasodási hatás tekintetében a papíralapú változatok 2,04-szer nagyobb terhelést mutattak a hagyományos műanyaghoz viszonyítva.

A műanyagot helyettesítő egyéb alternatívák számos mutatóban még kedvezőtlenebb értékeket produkáltak:

• Bioalapú polietilén (bio-PE) szívószálak: A hagyományos műanyaghoz képest 16,18-szoros humán rákkeltő hatást és 5,9-szeres savasodási hatást értek el. Bár a bio-PE megújuló, növényi alapú forrásokból – például cukornádból – készül, kémiailag teljesen azonos a hagyományos polietilénnel, nem bomlik le biológiailag, így élesen elkülönül a biológiailag lebomló műanyagoktól.

• Biológiailag lebomló műanyag szívószálak: Ezen eszközök esetében a kutatók a hagyományos műanyagnál 3,34-szer magasabb rákkeltő hatást és 1,98-szoros savasodási értéket mértek.

A 16 vizsgált környezeti hatáskategória összesítésében a hagyományos műanyag szívószálak bizonyultak a legkevésbé megterhelőnek: összesen 10 kategóriában – köztük a klímaváltozás, a savasodás, a szálló por (részecsketerhelés) és a humán toxicitás terén – ezek érték el a legkisebb környezeti hatást. Ezzel szemben a bio-PE szívószálak 10 kategóriában (többek között az ózonréteg lebontása, a savasodás és a szmogképződés terén) a legnagyobb negatív hatást mutatták. A papírból készült eszközök három kategóriában, míg a biológiailag lebomló műanyagok két kategóriában bizonyultak a leginkább környezetterhelőnek.

Az újrahasznosítás gyakorlati akadályai és a szakpolitikai tanulságok

Noha a papíralapú eszközöket gyakran újrahasznosítható alternatívaként népszerűsítik a piacon, a kormányzati tanulmány rámutatott, hogy a gyakorlatban minden alapanyagú szívószál újrahasznosítása rendkívül nehézkes. A kutatók magyarázata szerint az eszközök kis mérete miatt a hulladékválogató létesítmények gépei nem tudják hatékonyan elkülöníteni őket a többi hulladéktól. Emellett a gyártás során alkalmazott különféle vízlepergető bevonatok és ragasztóanyagok tovább akadályozzák az újrahasznosítási folyamatokat.

Dél-Koreában a kormány 2022 novemberében vezetett be korlátozásokat a műanyag szívószálak használatára a kávézókban és éttermekben. A lakossági panaszok, valamint az intézkedés tényleges hatékonyságát firtató kérdések hatására azonban 2023 novemberében határozatlan időre meghosszabbították a türelmi időszakot, így a szankciók alkalmazását felfüggesztették.

Kim Wi-sang képviselő a jelentés kapcsán kijelentette: a kormánynak el kell ismernie a hatástalan helyettesítő anyagokra épülő, zöldrefestésnek (greenwashing) minősülő politikájának kudarcát, és kerülnie kell annak megismétlését. Hangsúlyozta, hogy a szabályozásnak az egyszer használatos termékek teljes felhasználásának csökkentésére kell összpontosítania.

Mit gondolnak a fogyasztók, és mi a kutatók javaslata?

A minisztériumi jelentés egy 1001 fő megkérdezésével készült közvélemény-kutatást is tartalmazott, amely a fogyasztói szokásokat és preferenciákat mérte fel:

• A válaszadók 87,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a műanyag szívószálakat részesíti előnyben.

• A megkérdezettek 54,4 százaléka támogatta azt az irányelvet, hogy az üzletek csak akkor adjanak szívószálat, ha azt a vásárló kifejezetten kéri.

• Mindössze a válaszadók 18,4 százaléka ellenezte a kéréshez kötött kiadási gyakorlatot.

Az életciklus-elemzés és a fogyasztói felmérés eredményei alapján a tanulmányt készítő kutatók azt javasolták, hogy a vendéglátóhelyek alapértelmezettként semmilyen típusú eldobható szívószálat ne biztosítsanak a vendégeknek, hanem kizárólag kifejezett vásárlói kérésre szolgálják ki azokat.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Közvetlen rákkockázatot jelent a papír szívószálak használata az egészségre?

Nem. A tanulmányban szereplő 6,33-szoros humán rákkeltő hatás egy modellezett életciklus-mutató, amely a nyersanyag-előállítástól a gyártáson át a hulladékégetésig és lerakásig tartó folyamatok kibocsátásait méri, nem pedig az eszköz használatából eredő közvetlen egészségügyi kockázatot.

Miért nem hasznosíthatók újra hatékonyan a papír szívószálak?

A kutatók szerint a szívószálak apró mérete miatt a hulladékválogató üzemekben rendkívül nehéz őket szétválogatni, emellett a nedvességállóságot biztosító bevonatok és ragasztóanyagok is akadályozzák az újrahasznosítást.

Melyik szívószáltípus érte el a legrosszabb eredményeket az életciklus-elemzésben?

A bioalapú polietilén (bio-PE) szívószálak bizonyultak a leginkább környezetterhelőnek: a 16 vizsgált kategóriából 10-ben a legnagyobb negatív hatást mutatták, a hagyományos műanyaghoz képest 16,18-szoros humán rákkeltő és 5,9-szeres savasodási hatással.

Milyen hulladékkezelési arányokkal számolt a dél-koreai tanulmány?

Az elemzés az országos hulladékstatisztikák alapján azt vette alapul, hogy a kidobott szívószálak 73,6 százalékát elégetik, míg 26,4 százalékuk hulladéklerakóba kerül.

Fotó: Vlad Chețan

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.