PET-pehely vámtarifaszám: 2027-től külön KN-kódot kapnak a PET-pelyhek az Európai Unióban

Önálló PET-pehely vámtarifaszám jelenik meg 2027. január 1-jétől az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrájában. A Bizottság (EU) 2026/2163 végrehajtási rendelete kettéválasztja a PET-re vonatkozó kódokat, így a vámstatisztika végre külön mutatja majd a PET-pelyhek és a PET-granulátumok kereskedelmét. A változást a brüsszeli székhelyű PETCORE EUROPE, a PET-értéklánc európai iparági szövetsége kezdeményezte, és az ágazat régóta várt mérföldkőként értékeli.

Röviden: 2027. január 1-jétől új PET-pehely vámtarifaszám lép életbe az EU-ban, amely a pelyheket elválasztja a granulátumtól és a többi PET-formától. A korábbi 39076100 és 39076900 KN-kódok kettéválnak, a 78 ml/g-os viszkozitási határ változatlan marad. A szűz és az újrahasznosított PET között az új kódok sem tesznek különbséget.

Mi változik 2027. január 1-jétől?

Az uniós vámtarifa- és külkereskedelmi statisztikai rendszer, a Kombinált Nómenklatúra (KN) eddig nem különböztette meg a PET fizikai formáit. A darált, mosott PET-pehely és a megömlesztett, újragranulált PET (pellet) ugyanazon a nyolcjegyű vámtarifaszámon szerepelt; a besorolás egyetlen szempontja az anyag viszkozitásszáma volt.

A PETCORE EUROPE 2026. november 4-én jelentette be, hogy a (EU) 2026/2163 bizottsági végrehajtási rendelet nyomán a két meglévő PET-kód mindegyike kettéválik: egy alszám kizárólag a PET-pelyheké lesz, egy másik pedig az összes többi PET-formáé. Az új PET-pehely vámtarifaszám alkalmazása 2027. január 1-jétől kötelező, vagyis onnantól a PET-pelyhek behozatalát és kivitelét már az új kódokon kell bevallani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU-n kívülről érkező vagy oda irányuló pehelyszállítmányok a statisztikákban is önálló tételként jelennek meg, és nem olvadnak bele a granulátumforgalomba.

Az új PET-pehely vámtarifaszám és a 78 ml/g-os viszkozitási határ

A rendszer logikája egyszerű: a korábbi, viszkozitásszám szerinti kettéosztás megmarad, és mindkét ágon belül létrejön egy külön alszám a pelyhek számára.

A viszkozitásszám a PET molekulaláncainak hosszával, és ezen keresztül az anyag feldolgozhatóságával függ össze. A 78 ml/g-os határ már a korábbi kódrendszerben is kettéosztotta a PET-et: a magasabb értékű anyag jellemzően a palackgyártás alapanyaga, az alacsonyabb tartomány inkább a szál-, fólia- és egyéb alkalmazásokra jellemző. Az új szabályozás ezt a határértéket nem módosítja, csak a pelyhet emeli ki önálló kategóriaként.

Miért volt szükség a pelyhek és a granulátum szétválasztására?

A pehely a PET-újrahasznosítás kulcsfontosságú köztes terméke: a begyűjtött, válogatott palackokból darálással és mosással készül, és ebből gyártanak granulátumot, palackot, szálat vagy fóliát. Amíg a pehely és a granulátum ugyanazon a kódon szerepelt, nem lehetett tisztán látni, mennyi pehely érkezik Európába, honnan, és milyen áron.

Ez nem elméleti probléma. Az olcsó, harmadik országokból érkező pehely- és regranulátum-import más piacokon már komoly gondot okoz: az Egyesült Államokban az ázsiai és dél-amerikai behozatal a hazai újrahasznosítók egyik fő versenyhátrányává vált, ahogy arról az amerikai újrahasznosítási ipar válságáról szóló cikkünkben is beszámoltunk. Az európai feldolgozók – köztük a régióban épülő nagy kapacitások, mint a marosvásárhelyi Professional Recycle 90 000 tonnás PET-üzeme – számára ezért létfontosságú, hogy a pehelyimport hatása mérhető legyen.

A PETCORE EUROPE szerint az elkülönített kódok négy területen hoznak előrelépést:

• Piaci átláthatóság: jobban követhetővé válik a PET-pelyhek behozatala és kivitele, különösen az EU-n kívüli országok viszonylatában.
• Megbízhatóbb piaci információ: pontosabban figyelhetők a kereskedelmi áramlások és az európai újrahasznosítókra nehezedő versenynyomás.
• Adatokon alapuló szakpolitika: az uniós intézményekkel folytatott egyeztetésekben precízebb számok támaszthatják alá a körforgásosságról, a versenyképességről és az újrahasznosított tartalomról szóló érveket.
• Erősebb iparági érdekképviselet: könnyebb kimutatni a piaci folyamatokat és az esetleges piaci torzulásokat.

Antonello Ciotti, a PETCORE EUROPE elnöke a bejelentésben kiemelte: a szövetség az elmúlt években külön érdekképviseleti munkacsoportot (Advocacy Working Group) hozott létre, hogy gyorsabban és hatékonyabban képviselje a PET-értéklánc igényeit az uniós intézményeknél. Az új kódokat ennek a tartós munkának az eredményeként értékelte.

Amit az új kódok még nem mutatnak meg

Fontos korlát, hogy a kódrendszer csak a fizikai formát választja szét. Az új alszámok nem tesznek különbséget szűz és újrahasznosított (rPET) anyag, illetve élelmiszerrel érintkező és nem élelmiszeripari minőség között. Egy tétel tehát továbbra sem árulja el, hogy a pehely visszaváltott palackokból vagy ipari gyártási hulladékból származik-e, és hogy alkalmas-e palackból palack típusú újrahasznosításra.

Ez azért lényeges, mert az újrahasznosított PET iránti kereslet mögött egyre szigorúbb jogszabályi kötelezettségek állnak. Magyarországon 2025 óta legalább 25 százalék újrahasznosított műanyagot kell tartalmazniuk a PET-palackoknak, az uniós csomagolási rendelet (PPWR) pedig 2030-ra 30 százalékos minimumot ír elő. Egyes gyártók ennél is tovább mennek: az Asahi Beverages például teljes egészében rPET-re állította át üdítőitalos palackjait Ausztráliában. Az élelmiszerrel érintkező rPET minősége ráadásul önmagában is összetett kérdés, ahogy azt a PET újrahasznosítása során növekvő kémiai komplexitásról szóló cikkünk is bemutatta.

A PETCORE EUROPE ezért tovább dolgozik egy önálló rPET-vámkód kialakításán, amelyet a szövetség az ehhez szükséges eljárások lezárultával vár.

Mit jelent a változás a hazai szereplőknek?

A magyarországi PET-feldolgozók, kereskedők és felhasználók közül mindenkit érint a változás, aki az EU-n kívülről hoz be vagy oda szállít PET-pelyhet. Számukra érdemes még 2026 végéig átnézni a termékkódokat és a vámáru-nyilatkozatok sablonjait, és egyeztetni a vámügynökkel, hogy január 1-jétől a megfelelő, új alszámon történjen a bevallás.

Hosszabb távon a változás az ágazati döntéshozatalt is segítheti. Ahogy az új kódok szerinti adatok felhalmozódnak az uniós külkereskedelmi statisztikákban, láthatóvá válik, mekkora a pehelyforgalom Európa és a harmadik országok között, és ez hogyan viszonyul a hazai visszaváltási rendszerben összegyűjtött palackmennyiséghez. Ez a mérhetőség a hazai újrahasznosító kapacitások tervezésénél és a piaci torzulások kimutatásánál egyaránt hasznos lehet.

Gyakran ismételt kérdések a PET-pehely vámtarifaszám kapcsán

Mikortól érvényes az új PET-pehely vámtarifaszám?

Az új PET-pehely vámtarifaszám 2027. január 1-jétől érvényes az Európai Unió egész területén. A változást a Bizottság (EU) 2026/2163 végrehajtási rendelete vezeti be a Kombinált Nómenklatúrában. Ettől a naptól a PET-pelyhek behozatalát és kivitelét már a granulátumtól és más PET-formáktól elkülönített, nyolcjegyű KN-kódokon kell bevallani.

Milyen kódok váltják fel a 39076100 és a 39076900 vámtarifaszámot?

Mindkét korábbi kód kettéválik. A legalább 78 ml/g viszkozitásszámú PET esetében a pelyhek a 39076110, a többi forma a 39076190 kódot kapja. A 78 ml/g alatti tartományban a pelyhek a 39076910, a többi PET-forma a 39076990 kód alá kerül. A határérték változatlan, csak a pehely lett önálló kategória.

Megkülönbözteti-e az új kódrendszer a szűz és az újrahasznosított PET-et?

Nem. Az új kódok csak a fizikai formát választják szét, vagyis a pelyhet a granulátumtól és a többi PET-formától. Nem tesznek különbséget szűz és újrahasznosított (rPET) anyag, illetve élelmiszerrel érintkező és egyéb minőségek között. A PETCORE EUROPE ezért tovább dolgozik egy önálló rPET-vámkód kialakításán.

Miért fontos a változás az európai PET-újrahasznosítóknak?

Mert eddig a vámstatisztikából nem derült ki, mennyi PET-pehely érkezik az EU-n kívülről. Az elkülönített kódokkal láthatóvá válnak a pehelyimport-áramlások, pontosabban mérhető az olcsó behozatal okozta versenynyomás, és az iparág megalapozottabb adatokkal érvelhet az uniós intézményeknél a körforgásosság, a versenyképesség és az esetleges piaci torzulások kérdésében.

Mit jelent a 78 ml/g-os viszkozitási határ?

A viszkozitásszám a PET molekulaláncainak hosszával, így a feldolgozhatóságával függ össze. A 78 ml/g-os határ már a korábbi kódrendszerben is kettéosztotta a PET-et. A magasabb értékű anyag jellemzően palackgyártásra szolgál, az alacsonyabb tartomány inkább szál-, fólia- és egyéb alkalmazásokra jellemző. Az új szabályozás ezt a határt nem módosítja.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• PETCORE EUROPE – New EU Customs Codes for PET Flakes from January 2027
• PETCORE EUROPE – sajtóközlemény (PDF)

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.