Radikális lépésre szánta el magát a tajvani kormány: szakítanak az évszázados hagyománnyal, és fokozatosan betiltják az ételmaradékok sertéstakarmányként való felhasználását. A döntés nemcsak a gazdákat állítja kihívás elé, hanem lépéskényszerbe hozza a hulladékipart is: hova tegyenek évi több százezer tonna szerves hulladékot 2027-ig?
Tajvanon – ahogy Ázsia számos részén – a konyhai maradék (moslék) sertésekkel való feletetése bevett gyakorlat volt, amely egyszerre oldotta meg a hulladékkezelést és az olcsó takarmányozást. Ennek azonban hamarosan vége. A hatóságok a héten megerősítették a menetrendet: a szigorítások már élnek, a teljes körű tilalom pedig 2027-ben lép életbe.
A döntés hátterében elsősorban állategészségügyi kockázatok állnak (például a sertéspestis terjedésének megakadályozása), ám a lépés dominóhatást indított el a szigetország hulladékgazdálkodásában.
Hova tűnjön a hulladék, ha a disznók nem eszik meg?
A tilalom bejelentése azonnali „versenyfutást” eredményezett a hulladékkezelési szektorban. Eddig a sertéságazat természetes „feldolgozóként” működött, ám a kiesésével hatalmas űr keletkezik.
„A sertések kivonása a hulladékláncból azt jelenti, hogy sürgősen új kapacitásokra van szükségünk. Nem temethetjük be a szigetet szeméttel, és az égetés sem ideális megoldás a magas nedvességtartalom miatt” – elemezte a helyzetet egy helyi iparági szakértő.
A kormány most gőzerővel támogatja az alternatív technológiákat. Két fő irányvonal látszik kirajzolódni:
-
Ipari komposztálás: A szerves anyag visszaforgatása a termőföldekbe.
-
Biogáz-üzemek (Anaerob lebontás): Az ételmaradékból energiát állítanak elő.
Versenyben az idővel
A 2027-es határidő szoros. A hatóságoknak és a piaci szereplőknek kevesebb mint két évük van arra, hogy kiépítsék azt az infrastruktúrát, amely képes kezelni a lakossági és éttermi szektorból származó, eddig takarmányként végződő hulladékhegyeket.
A tajvani modellre a régió több országa is figyel: Dél-Korea és Japán már korábban szigorú szabályokat vezetett be az élelmiszer-hulladék kezelésére, gyakran a csúcstechnológiás szárítás és fermentálás irányába terelve a folyamatokat. Tajvan most ehhez a technológiai élmezőnyhöz próbál felzárkózni, kényszerből.
Mi lesz a gazdákkal?
A sertéstenyésztők számára az átállás költségnövekedést jelent, hiszen az ingyenes vagy olcsó ételmaradék helyett ipari tápot kell vásárolniuk. A kormány támogatási programokkal igyekszik tompítani a gazdasági sokkot, miközben hangsúlyozzák: a modern, biztonságos élelmiszeriparhoz elengedhetetlen a higiéniai kockázatok – így a moslék – kiiktatása.
🔗 Forrás és háttér: A hír alapjául szolgáló információk az ázsiai fenntarthatósági és üzleti hírekkel foglalkozó Eco-Business portálon jelentek meg: 👉 Eco-Business: Taiwan phases out food waste for pig feed
