Május 25-től drasztikus lépésre szánja el magát Vietnám a növekvő környezeti válság és a felhalmozódó hulladék megfékezése érdekében. A legújabb, 110/2026-os kormányrendelet értelmében a termékeket és csomagolóanyagokat előállító gyártóknak, valamint az importőröknek kötelező újrahasznosítási kvótákat kell teljesíteniük, vagy jelentős pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a kibocsátott hulladék mennyisége alapján. Cikkünkben részletesen elemezzük a kibővített gyártói felelősség (EPR) új vietnámi rendszerét a Világbank és a helyi környezetvédelmi hatóságok adatai alapján.
A döntés háttere: Riasztó hulladékgazdálkodási adatok és a környezeti teher
Az új szabályozás bevezetését sürgető, aggasztó statisztikák előzték meg a délkelet-ázsiai országban. A Világbank és a Vietnámi Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos adatai rávilágítanak a helyzet súlyosságára: az ország évente mintegy 3,5 millió tonna műanyaghulladékot termel, amelynek mindössze 33 százalékát hasznosítják újra.
-
Az egy főre jutó átlagos műanyaghulladék-termelés évente megközelítőleg 37-41 kilogrammra tehető.
-
Az adatok szerint a vietnámi műanyaghulladék mintegy 65 százaléka esetében fennáll a veszély, hogy a természetbe – folyókba, tavakba, csatornákba és a tengerekbe – szivárog.
-
A hulladék jelentős része közvetlenül a környezetbe kerül, ami súlyos föld-, víz- és levegőszennyezést okoz.
A körforgásos gazdaság ösztönzése és a környezetvédelem megerősítése érdekében a kormány a 110/2026-os rendelet kibocsátása mellett döntött.
Az új szabályozás hatálya és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR)
A 110/2026-os rendelet bevezeti a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) szabályozását, amely előírja a gyártók és az importőrök számára, hogy a piacon forgalomba hozott termékeket és csomagolásokat a kötelező rátáknak és előírásoknak megfelelően újrahasznosítsák.
A jogszabály hatálya rendkívül széles termékkörre terjed ki:
-
Papír-, műanyag-, fém- és üvegcsomagolások.
-
Gumiabroncsok és kenőanyagok.
-
Elektronikai eszközök, valamint különböző akkumulátorok és elemek.
A kötelezettség nem csupán a tényleges gyártókra vonatkozik, hanem kiterjed a termelést kiszervező vállalatokra, illetve a megbízott importőrökre is.
A kötelező újrahasznosítási ráták és a mennyiségi kvóták rendszere
A kötelező újrahasznosítási rátákat az adott év során a piacon forgalomba hozott teljes mennyiséghez viszonyított minimális termék- vagy csomagolási arány alapján számítják ki, amelyet feltétlenül újra kell hasznosítani. A rendelet pontos százalékos értékeket határoz meg a különböző kategóriákra:
-
Az alumínium csomagolások és a merev PET műanyagok esetében a kötelező újrahasznosítási ráta 22 százalék. Ezen szabályozás értelmében például egy olyan vállalatnak, amely évente 100 tonna alumínium vagy PET csomagolást értékesít, legalább 22 tonnát kell újrahasznosítania.
-
A papír, a karton és a vasfém csomagolások esetében a ráta valamivel alacsonyabb, 20 százalék.
-
A háztartási elektronikai eszközök kategóriájában a mobiltelefonokra vonatkozik a legszigorúbb, 15 százalékos újrahasznosítási követelmény.
-
A számítógépek, nyomtatók és fénymásolók esetében ez az arány 9 százalék.
-
Az ólomsavas akkumulátorok és az újratölthető elemek (kivéve a közlekedési járművekben használt lítium és nikkel-metál-hidrid akkumulátorokat) rátája 8 és 15 százalék között mozog.
Ezeket a kötelező újrahasznosítási rátákat a hatóságok háromévente felülvizsgálják és módosítják. Az első felülvizsgálat a tervek szerint 2029-ben esedékes.
Megfelelési módszerek és pénzügyi hozzájárulások a vállalatok számára
A gyártók és az importőrök kétféle módszer közül választhatnak a törvényi előírások teljesítése érdekében.
Az első lehetőség, hogy a vállalatok maguk szervezik meg az újrahasznosítási tevékenységeket. Ezt megtehetik saját maguk, felbérelhetnek professzionális újrahasznosító cégeket, vagy megbízhatnak közvetítő szervezeteket a termékek összegyűjtésével és újrahasznosításával. Ebben az esetben az újrahasznosítási terveket és az éves jelentéseket minden év április 1-je előtt kell benyújtani a Nemzeti Információs Rendszeren (National Information System) keresztül.
A második megoldás azon vállalkozásoknak szól, amelyek nem közvetlenül szervezik meg az újrahasznosítást. Ők a kötelezettségeiket úgy is teljesíthetik, hogy pénzügyi hozzájárulást fizetnek a Vietnámi Környezetvédelmi Alapba (Vietnam Environmental Protection Fund), ezzel támogatva az országos újrahasznosítási tevékenységeket. A hozzájárulás mértékét a piacon forgalomba hozott termékek volumene, a kötelező újrahasznosítási ráták, valamint az egységre jutó standard újrahasznosítási költségek alapján számítják ki. Ezeket a befizetéseket évente, április 20-ig kell teljesíteni.
Kivételek és a kis- és középvállalkozások védelme
A rendelet megalkotói figyelembe vették a gazdasági szereplők teherbíró képességét is, és mentességeket vezettek be a kis- és középvállalkozások védelme érdekében.
-
Mentesülnek a kötelezettségek alól azok a gyártók és importőrök, amelyeknek az újrahasznosítási kötelezettség alá eső termékekből és csomagolásokból származó éves bevétele nem éri el az 1,2 millió dollárt.
-
Szintén kivételt képeznek a kifejezetten exportra gyártott, valamint az újrakivitel céljából ideiglenesen importált termékek.
Hivatalos források és hivatkozások:
Az eredeti szabályozás (110/2026/ND-CP Kormányrendelet) hivatalos angol nyelvű jogi referenciája ide kattintva érhető el: https://english.luatvietnam.vn/decree-no-110-2026-nd-cp-dated-april-01-2026-of-the-government-detailing-a-number-of-articles-of-the-law-on-environmental-protection-regarding-respo-430991-doc1.html
