Bár az eldobható csomagolások okozta környezeti válság globális probléma, az újrafelhasználható (többször használatos) csomagolóanyagok még mindig nem terjedtek el a piac minden szegmensében. Miért nem érhető el ez az alternatíva mindenhol? Erre a kérdésre kereste a választ a Wuppertal Intézet, a lüneburgi Leuphana Egyetem, a Kühne Logisztikai Egyetem (KLU) és a német Mehrwegverband e.V. közös, MEHRCE elnevezésű kutatási projektje. A projekt eredményeként bemutatott innovatív „rendszertérkép” (Systems Map) részletesen feltárja a németországi többször használatos rendszerek előtt álló akadályokat, számszerűsíti a siker kritikus tényezőit és rávilágít a rendszeren belüli komplex kölcsönhatásokra, ezáltal közös alapot teremtve a körforgásos gazdaságba való sikeres és fenntartható átmenethez.
Mi is az a rendszertérkép, és miért elengedhetetlen a változáshoz?
A mindennapi fogyasztás során rendre felmerül a strukturális kérdés: miért uralják az innovációk és a klímatudatosság ellenére is az egyszer használatos csomagolások a kiskereskedelmet? Ezen hiányosságok okainak feltárására és megértésére a németországi MEHRCE projekt keretében egy holisztikus megközelítésű „rendszertérképet” fejlesztettek ki a kutatók.
Ez az analitikus eszköz alapvetően a gondolattérképek mechanizmusára épül. Fő célkitűzése, hogy vizuálisan és logikailag is átláthatóvá tegye mindazokat az iparági, infrastrukturális és fogyasztói akadályokat, amelyek jelenleg hátráltatják a többször használatos rendszerek elterjedését. Ezzel párhuzamosan azonosítja azokat a kulcsszereplőket, akik érdemi beavatkozásokkal felgyorsíthatják a piaci folyamatokat. A térkép rámutat, hogy az egyszer használatos csomagolások elterjedtsége mögött mélyen gyökerező strukturális okok állnak, amelyek megváltoztatásához átfogó és rendszerszintű lépésekre van szükség a termeléstől a hulladékkezelésig.
Kvantitatív és minőségi alappillérek: A sikeres rendszerek három fő faktora
A Wuppertal Intézet által közzétett elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az újrafelhasználható csomagolások térnyerése nem csupán egy szűken vett technológiai probléma, hanem egy átfogó társadalmi és üzleti kihívás. A rendszertérkép adatai alapján a működő és gazdaságilag fenntartható többször használatos rendszerek jövője három kritikus mutatószámon és tényezőn nyugszik:
-
Begyűjtési mennyiségek: A körforgásos rendszerek hatékonysága szorosan összefügg a volumenekkel. A rendszer csak akkor fenntartható ökológiailag és gazdaságilag is, ha a visszagyűjtött csomagolóanyagok mennyisége eléri és stabilan tartja a megtérüléshez szükséges kritikus tömeget.
-
Üzemeltetési költségek: A tisztítási, szortírozási és az úgynevezett reverz logisztikai, visszagyűjtési folyamatok költségeinek a piacon hosszú távon is versenyképesnek kell lenniük az egyszer használatos, lineáris csomagolások előállítási költségeivel szemben.
-
Termékelérhetőség: A kereslet fenntartásához elengedhetetlen, hogy a fogyasztók a mindennapi beszerzéseik során fizikai akadályok nélkül, széles körben és kényelmesen hozzáférjenek a többször használatos opciókhoz.
A szabványosítás és az adatvezérelt logisztika elengedhetetlensége
A kutatás külön hangsúlyt fektet az ágazati töredezettség problémájára. Az elemzés szerint a rendszerek optimalizálásához elkerülhetetlen a csomagolások méretére és anyaghasználatára vonatkozó kötelező iparági szabványok megalkotása. Amennyiben a gyártók egységes paraméterekkel dolgoznának, a visszaváltási és tisztítási logisztika drasztikusan leegyszerűsödne.
Ezen a ponton lép be az adatok szerepe is. A MEHRCE projekt kiemeli az egységes adatcsere (például a göngyölegek pontos lokációja, higiéniai státusza és a rendelkezésre állás adatai) fontosságát. Egy ilyen adatvezérelt és szabványosított rendszer lehetővé tenné, hogy a fogyasztók – hasonlóan a már jól bevált italos rekeszekhez – egy kiürült joghurtos vagy lekváros üveget bármelyik élelmiszerüzletben probléma nélkül visszaválthassanak, függetlenül az eredeti vásárlás helyszínétől.
Felhasználóközpontú termékdizájn és tiszta kommunikáció
A logisztikai folyamatok mellett a Wuppertal Intézet felhívja a figyelmet a felhasználóközpontú tervezés stratégiai fontosságára is. Az újrafelhasználható csomagolásoknak ergonómiailag is támogatniuk kell a folyamatot. A tanulmány kiváló példaként említi azokat a kenhető krémekhez és pástétomokhoz kifejlesztett üvegeket, amelyek geometriai kialakítása lehetővé teszi a termék maradéktalan kikanalazását, és ezáltal a fogyasztó általi könnyű, otthoni elöblítést a visszaváltás előtt.
Mindezeken túl az átlátható címkézés és az egyértelmű kommunikáció jelenti a hidat a rendszer és a fogyasztó között. A vásárlóknak a másodperc törtrésze alatt fel kell tudniuk ismerni a boltok polcain, hogy egy adott termék a többször használatos hálózat része-e, ezzel is megkönnyítve a tudatos és környezetbarát döntéshozatalt.
A több mint 200 partnert összefogó MEHRCE innovációs közösség
Az említett kutatás és a rendszertérkép a „MEHRCE” (Innovative Reusable Systems: The Breakthrough to a Circular Economy in Germany) elnevezésű országos projekt keretein belül valósult meg. A Wuppertal Intézet és a Mehrwegverband által vezetett projektet a német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) finanszírozza a nagyszabású DATIpilot programon keresztül.
A MEHRCE egy hatalmas, több mint 200 független ágazati szereplőt – köztük rendszerüzemeltetőket, csomagolóanyag-gyártókat, kiskereskedelmi láncokat, kutatóintézeteket, önkormányzatokat és civil szervezeteket – tömörítő innovációs ökoszisztéma. Ez az interdiszciplináris közösség azon dolgozik, hogy az italos és szállítmányozási csomagolások sikerein túl a többször használatos megoldások az e-kereskedelemben, a készételek piacán, a rendszergasztronómiában és a kozmetikai szektorban is mindennapossá váljanak.
Összegzés és jövőkép
A Wuppertal Intézet által prezentált rendszertérkép messze túlmutat egy elméleti kutatáson; valójában egy pragmatikus iránymutatás az ipar, az üzleti szféra és a szakpolitika számára. Az állami szervek és a vállalatok az elemzést eszközként használhatják fel a strukturális hiányosságok azonosítására és a célzott beavatkozási pontok meghatározására. A dokumentum legfőbb üzenete világos: az eldobható társadalomból a valós körforgásos gazdaságba vezető út csakis technológiai szabványosítással, széles körű iparági együttműködéssel és transzparens, a vásárlókat is bevonó kommunikációval kövezhető ki.
Hivatalos források és hivatkozások:
-
Eredeti sajtóközlemény és tanulmány (Wuppertal Intézet): Wupperinst – Systembild Mehrweg (9309)
-
Állami / Finanszírozói háttér: DATIpilot program hivatalos információs oldala
