Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!
★Jelölj meg minket preferált forráskéntAz Európai Bizottság legújabb javaslata, az új Közbeszerzési Törvény a fenntarthatósági szempontok megerősítését és a kivételek korlátozását tűzte ki célul. A Német Hulladékgazdálkodási, Vízügyi és Körforgásos Gazdasági Szövetség (BDE) üdvözli a minőségorientált megközelítést, ugyanakkor szigorúbb, kötelező érvényű körforgásos kritériumokat és az indokolatlan kivételek eltörlését követeli a tisztességes piaci verseny érdekében.
A zöld közbeszerzés napjainkban már nem csupán egy választható fenntarthatósági irányelv, hanem az európai körforgásos gazdaságba való átmenet egyik legmeghatározóbb, hajtóerőt jelentő eszköze. 2026. szeptember 11-én, Brüsszelben és Berlinben kiadott hivatalos állásfoglalásában a Német Hulladékgazdálkodási, Vízügyi és Körforgásos Gazdasági Szövetség (BDE) részletesen reagált az Európai Bizottság által bemutatott új Közbeszerzési Törvény (Public Procurement Act) tervezetére. A tervezet célja, hogy az eddigi szerteágazó közbeszerzési irányelveket egyetlen, közvetlenül alkalmazandó rendeletben egyesítse. A Bizottság deklarált célkitűzése a meglévő eljárások jelentős egyszerűsítése, a digitális beszerzési folyamatok megerősítése, valamint az, hogy a jövőben az állami és önkormányzati beszerzéseknél sokkal erősebben érvényesüljenek a minőségi, fenntarthatósági és stratégiai reziliencia szempontok.
A zöld közbeszerzés új keretei és a minőség szerepe
Az új uniós szabályozási javaslat egyik legfontosabb sarokköve, hogy a jövőben alapvetően a legjobb ár-minőség arány döntsön a közbeszerzési eljárások odaítélésekor, szemben a korábbi, kizárólag az árat előtérbe helyező gyakorlattal. A dokumentum számszerűsíti is a követelményeket: a minőségi kritériumoknak az összesített értékelés legalább 30 százalékát kell kitenniük. Még szigorúbb a szabályozás a munkaerő-igényes szerződések esetében, ahol ez az arány el kell, hogy érje a minimum 50 százalékot. Ezek a minőségi kritériumok magukban foglalhatják többek között a környezetvédelmi szempontokat, a szociális feltételeket, az innovációt, valamint a feladatot elvégző személyzet tényleges szakmai képesítését. A javaslat egyértelmű keretet teremt a kötelező környezetvédelmi követelmények számára is, amelyek érinthetik az újrahasznosított anyagok kötelező arányát (rezyklátumok), az újrahasznosíthatóságot, valamint a termékek javíthatóságát.
Miért bizonyult kudarcnak az önkéntesség?
Bár a Bizottság törekvései előremutatóak, a BDE álláspontja szerint a zöld közbeszerzés jelenlegi javasolt formája összességében elmarad a körforgásos gazdaság által megkövetelt szinttől. Dr. Andreas Bruckschen, a BDE ügyvezető igazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta: „A több minőség és a stratégiaibb közbeszerzés a helyes megközelítés. A javaslat azonban összességében elmarad a szükséges mértéktől. A környezetvédelmi és körforgásos gazdasági kritériumokat nem csak figyelembe venni kellene, hanem a közbeszerzések kötelező elemévé kellene tenni azokat. Csak így teremthető meg a megbízható kereslet az újrahasznosított nyersanyagok és a körforgásos megoldások iránt.”
Ezt a kritikát erősíti meg az Európai Számvevőszék 2023-as tematikus különjelentése a közbeszerzésekről. A 2023-as jelentés tényadatai egyértelműen bizonyították, hogy az ajánlatkérők a gyakorlatban szinte egyáltalán nem alkalmazzák az önkéntes környezeti kritériumokat, és a döntő, sokszor kizárólagos odaítélési szempont továbbra is a legalacsonyabb ár maradt. Maga az Európai Bizottság is elismeri a javaslat indokolásában, hogy a tisztán ár alapú odaítélés még mindig széles körben elterjedt gyakorlat az EU-ban, miközben a szociális, ökológiai és innovációs követelményeket csak nagyon korlátozottan használják ki. Dr. Bruckschen kiemelte: mindez bizonyítja, hogy az önkéntesség önmagában elégtelen eszköz.
Körforgásos gazdaság és a szektorspecifikus korlátok
A jogszabálytervezet jelenleg csak bizonyos, meghatározott termékcsoportok esetében teszi kötelezővé a zöld követelményeket. Ilyen kivételezett ágazat például a haszongépjárművek beszerzése, vagy a csomagolóanyagok köre a 2024/40-es uniós Csomagolási Rendelet (PPWR) értelmében. A BDE állásfoglalása szerint azonban ez a szektorokra korlátozott megközelítés logikátlan és nem indokolható. A szervezet határozott véleménye, hogy a körforgásos közbeszerzés és a zöld követelményrendszer alkalmazásának általános érvényű alapelvként kellene megjelennie a jogszabályban, különösen, ha a termékek újrahasznosíthatóságáról vagy az újrahasznosított másodnyersanyagok garantált felhasználásáról van szó.
Az európai preferencia elve és a harmadik országok
A BDE hivatalosan is üdvözli, hogy a Bizottság egy horizontális keretet kíván létrehozni az úgynevezett európai preferencia számára. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőknek a jövőben származási követelményeket is elő kell írniuk, és az értékelés során előnyben részesíthetik az európai ajánlatokat. Bizonyos feltételek teljesülése esetén a hatóságok akár vissza is utasíthatják azokat a pályázatokat, amelyek túl alacsony arányban tartalmaznak európai, vagy azzal egyenértékű szolgáltatásokat.
A javaslat értelmében az „európai ajánlatok” fogalma azokat a harmadik országbeli ajánlatokat is magában foglalja, amelyek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Közbeszerzési Megállapodása (GPA), vagy más egyenértékű kereskedelmi egyezmény alapján hozzáférést biztosítanak az európai ajánlattevők számára saját piacaikhoz. A Szövetség szerint itt az a legfontosabb, hogy ezek az eszközök a gyakorlatban is működjenek, és garantálják a fair versenyt a harmadik országokból érkező ajánlattevőkkel szemben.
Kritika a 80 százalékos szabály és a kivételek ellen
A szervezet a legélesebb kritikát a meglévő és újonnan bevezetendő közbeszerzési kivételek kapcsán fogalmazta meg. A BDE rendkívül károsnak tartja, hogy az új rendelet nemcsak fenntartja az úgynevezett in-house (saját hatáskörben, házon belül végzett) beszerzésekre és a köz-köz (állami-állami) együttműködésekre vonatkozó mentességeket, hanem egy újabb kivétellel bővíti azt a helyi és regionális közigazgatási együttműködések bizonyos formáira vonatkozóan.
A tervezet alapján a közvetlen odaítélés továbbra is legális marad olyan vállalatok esetében, amelyeket egy ajánlatkérő hatóság egyedül vagy másokkal közösen irányít, amennyiben az adott vállalat tevékenységének több mint 80 százaléka az őt irányító hatóság(ok) feladatainak ellátását szolgálja.
A kötelező piackutatás szükségessége
Problémás pontként merült fel, hogy az új törvény a közbeszerzést megelőző piackutatásokat, piaci konzultációkat továbbra is csupán önkéntes alapon szabályozza. A BDE azt követeli, hogy a hatóságokat kötelezzék egy alapos és terhelhető piaci felmérésre minden egyes hirdetmény nélküli, közvetlen odaítélés előtt, hogy kiderüljön, vannak-e megfelelő ajánlatok az aktív piacon.
„Ahol működő piacok vannak, ott azok teljesítőképességét kell kihasználni” – emelte ki Dr. Bruckschen. A kötelező piackutatás biztosítaná, hogy a hatékony és versenyképes magánszereplők ne szoruljanak ki már a folyamat legelején a versenyből. A szabad verseny ösztönzi a minőséget, támogatja az innovációt és biztosítja a közpénzek leghatékonyabb, transzparens felhasználását.
A BDE állásfoglalása azzal zárul, hogy a szervezet felszólítja az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a további jogalkotási eljárás során kiemelten kezeljék a körforgásos gazdaság és a tisztességes verseny szempontjait. A szervezet készen áll arra, hogy szakértelmével támogassa ezt a folyamatot.
GYIK: Zöld Közbeszerzés az EU-ban
Mi az Európai Bizottság új Közbeszerzési Törvényének legfőbb célja?
A javaslat célja, hogy a korábbi irányelveket egy közvetlenül alkalmazandó rendeletben vonja össze, egyszerűsítse a procedúrákat, digitalizálja a folyamatokat, és az árak helyett sokkal nagyobb hangsúlyt fektessen a minőségre, a fenntarthatóságra és a zöld közbeszerzésre.
Milyen minőségi arányokat ír elő a jogszabálytervezet?
Az új szabályozás értelmében a minőségi kritériumoknak alapvetően az össsértékelés legalább 30 százalékát, míg a fokozottan munkaerő-igényes szerződések esetében a legalább 50 százalékát kell kitenniük az odaítélés során.
Miért kritizálja a BDE a jelenlegi környezetvédelmi előírásokat?
A Szövetség szerint nem elegendő az önkéntes iránymutatás. Az Európai Számvevőszék 2023-as adatai igazolják, hogy az önkéntes kritériumokat a gyakorlatban alig használják, és továbbra is a legolcsóbb ár dönt. A BDE kötelező, minden ágazatra kiterjedő körforgásos és újrahasznosítási feltételeket követel a szűk körű, szektorspecifikus kötelezettségek helyett.
Mit jelent a 80 százalékos szabály a kivételeknél?
A törvény lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők közvetlenül adjanak megbízást olyan cégeknek, amelyeket ők maguk irányítanak, amennyiben ezen vállalatok tevékenységének több mint 80 százaléka az irányító hatóság feladatainak elvégzésére irányul. A BDE ezt a kivételt rendkívül piactorzítónak tartja.
🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉
