2030-ra az újrahasznosítás arányát a mai 44-ról 70%-ra kell emelni – olvasható egy szerdán elfogadott jogszabály-tervezetben, amiről a Parlament és a Tanács most kezdenek tárgyalni. A képviselők a nagy környezeti terhet jelentő hulladéklerakók arányát 5%-ra, az ételhulladék arányát felére csökkentenék.
A 2014-es statisztikák alapján Európában a kommunális hulladék 44%-át komposztálják vagy újrahasznosítják. Ez az arány 2004-ben még csak 31% volt, és 2020-ra kell elérnie az 50%-ot.
„A következő tizenöt évben a nyersanyagok iránti igény a kétszeresére fog nőni, ezt a trendet pedig csak akkor lehet megfordítani, ha áttérünk a körkörös gazdasági modellre, ahol a szemét nem probléma, hanem erőforrás. Egyedül ez képes a fenntarthatóságot a növekedéssel összhangba hozni” – mondta Simona Bonafè (S&D, Olaszország) jelentéstevő.
Kommunális és csomagolási hulladék
A képviselők szerint 2030-ra a kommunális hulladék (ideértve a háztartások és kisvállalkozások szemetét) 70%-át kellene újrahasznosítani vagy előkészíteni újrahasználatra (ezt ellenőrzést, tisztítást vagy javítást jelent). A Bizottság eredetileg 65%-os arányt javasolt. A papír, karton, műanyag üveg, fém, fa csomagoló anyagok tekintetében a Parlament 80%-os arányt javasol.
Lerakók
A hulladéklerakókban tárolt szemét arányát a tervezet 2030-ra 10%-ra csökkentené, de a képviselők ezt megfeleznék. Azon országok számára viszont, amelyek 2013-ban a hulladék több mint 65%-át még lerakókba küldték, az EP 5 évvel meghosszabbítaná a céldátumot. Magyarországon az Eurostat adatai szerint az éves szemét 57%-a kerül lerakóba és 31%-ot komposztálnak vagy újrahasznosítanak.
Ételhulladék
Az EU-ban évente 89 millió tonna ételhulladék termelődik, ami fejenként 189 kilogrammot jelent. Az EP javaslata szerint a pazarlást 2025 30%-kal, 2030-ra 50%-kal kellene csökkenteni. Hasonló arányokat javasol a Parlament a tengeri hulladék kapcsán is.
Következő lépések
A ma elfogadott 4 jelentés adja az EP tárgyalási mandátumát, a Tanács még nem alakította ki álláspontját.
A témához az alábbi magyar EP-képviselők kívántak hozzászólást fűzni:
Szanyi Tibor (S&D, MSZP):
„Túl kell lépnünk a környezeti terhet jelentő hulladéklerakók alkalmazásának elvén. A csomagolásból adódó hulladékokat csökkentve az akár végtelenségig újrahasználható alumíniumot, fémet, papírt, üveget, fát vagy lebomló műanyagot részesítsük előnyben. Helyettesítsük minimum literes kiszerelésig a klasszikus műanyagot, „tetrapakot”. Megoldások vannak, itt a cselekvés ideje a magyar kormánynak is!”
Jávor Benedek (Zöldek, PM):
„A Parlament ma szigorú hulladékhasznosítási és -lerakási célszámokat kért a vonatkozó jogszabálycsomagban. A kulcsüzenet, hogy a beruházásoknak a hulladékmegelőzést és az újrahasználatot kell szolgálniuk. A termékek élettartamát is növelni kell. A várható eredmények magukért beszélnek: 6 milliárd euróval kevesebb kiadás a lakosságnak és a vállalkozásoknak, 34 000 új munkahely, tisztább környezet.”
Háttér
2014-ben Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország gyakorlatilag semmilyen kommunális hulladékot nem küldött lerakókba, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta még mindig a kommunális hullafék háromnegyedét így tárolja. Az európai hulladékkezelés az elmúlt évtizedekben fejlődött, de a kommunális hulladék harmada még mindig lerakókba kerül és az újrahasznosítási arány kevesebb, mint ötven százalék – a tagállamok között pedig óriási szórás van. A hulladékkezelés javítása jótékony hatással lenne a klímára, az egészségre és a gazdaságra is. A Bizottság a körforgásos gazdaság elősegítése érdekében négy törvényjavaslattal állt elő.
