A németországi újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási ágazat komoly kihívásokkal szembesül, hiszen a növekvő biztosítottsági hiány teljes erővel sújtja az ágazatot – és ez éppen akkor történik, amikor a nemzeti körforgásos gazdaság stratégiájának megvalósítása működőképes hulladékkezelési és újrahasznosítási struktúráktól függ. Sajnos hazánkban is hasonló a helyzet.
A Német Biztosítási Brókerek Szövetségének (BDVM) legújabb tanulmánya szerint a hulladékgazdálkodás az egyik leginkább érintett ágazat a jelenlegi „fedezeti válságban” a kereskedelmi és ipari biztosítások terén. A megkérdezett biztosítási ügynökök kétharmada komoly problémákat lát a kockázatok biztosíthatóságában ebben a szektorban – ez egy drámai érték, amelyet csak néhány más ágazat ér el.
Magas kockázatok, csökkenő kapacitások
A hátterét az adja, hogy az alapvető veszélyek, mint például tűz, robbanások vagy természeti katasztrófák biztosításai évek óta csökkennek. Ehhez hozzátartozik, hogy sok biztosító szerint az olyan beruházások, mint a fotovoltaikus berendezések vagy az elektromos töltőállomások, további kockázatokat jelentenek. Ennek következtében drasztikusan emelkednek a díjak, nőnek a önrészek és szigorodnak a biztosítási feltételek – miközben a kockázati profilok egyre összetettebbé válnak.
„Különösen érintettek az olyan gazdasági ágazatok, mint a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás” – figyelmeztet Thomas Billerbeck, a BDVM elnöke. „Ha a vállalatok már nem találnak megfelelő biztosítást, az az egész tevékenységet veszélyezteti.”
A lítium-akkumulátorok a leginkább felelősek
Különleges kockázati tényező a helytelenül ártalmatlanított lítium-akkumulátorok által okozott tűzesetek számának növekedése. A fokozott tűzvédelmi intézkedések és az automatikus oltórendszerek bővítése ellenére az iparág évek óta riasztó mértékű kárigény-növekedést regisztrál – mind az újrahasznosító üzemekben, mind a hulladékgyűjtő járművekben.
A német újrahasznosító ipar évek óta riasztó jelzéseket ad, de eddig nem kapott megfelelő politikai visszhangot. Eric Rehbock, a bvse ügyvezető igazgatója szerint a tűzveszély tízszeresére nőtt az iparágban. Különösen problémás az évente körülbelül 80 millió akkumulátorral működő eldobható e-cigaretta ellenőrizetlen áramlása, amelyek visszavételi rendszer nélkül kerülnek a hulladékkezelési folyamatba.
A következmények súlyosak: nagyobb káresemények után a biztosítók egyre inkább kivonulnak az ágazatból, vagy az üzemeltető cégek létezését fenyegető szintre emelik a díjakat és a önrészt. „Sok leégett létesítményt nem építenek újjá – ami drámai következményekkel jár a regionális hulladékgazdálkodás biztonságára nézve” – mondja Rehbock.
Az ágazat politikai összefogást követel
Ezekre a fejleményekre tekintettel a hulladékgazdálkodási ágazat sürgős politikai fellépést követel, többek között akkumulátorok után fizetendő betétdíjat, gyártók által finanszírozott alapot a káresetek biztosítására, az akkumulátorok jelölési kötelezettségét, valamint az eldobható e-cigaretták betiltását vagy legalábbis betétdíj-rendszer bevezetését.
Ezen túlmenően az iparág képviselői a szövetségi kormány támogatását kérik egy valódi ösztönző rendszer létrehozásához a lítium-ion akkumulátorral működő eszközök biztonságos visszavitelére. Biztonságos és biztosítható hulladékkezelési struktúrák nélkül ugyanis a körforgásos gazdaságra való átállás nem fog sikerülni.
A BDVM tanulmány eredményei egyértelműen mutatják, hogy a hulladék- és újrahasznosítási ágazatban fennálló biztosítási rés nem átmeneti jelenség, hanem strukturális kockázat. A megelőző intézkedések önmagukban nem elegendőek, ha azokat a biztosítók nem honorálják és a politika nem támogatja. „Nem engedhetjük, hogy a körforgásos gazdaság gerincét elviselhetetlen kockázatok gyengítsék” – figyelmeztet Eric Rehbock, a bvse ügyvezető igazgatója.
Forrás: bvse
