A hulladék-keretirányelv célzott felülvizsgálata október 16-án hatályba lépett, közös szabályokat vezetett be a textilekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), és kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat határoz meg a tagállamok számára.
Segíteni fog a hulladék csökkentésében, a környezeti károk enyhítésében, valamint az EU gazdasági biztonságának és ellenálló képességének fokozásában azáltal, hogy ösztönzi az innovációt a fenntartható gyakorlatok terén és csökkenti a nyersanyagoktól való függőséget, összhangban az EU 2024–29-es versenyképességi iránytűjével és stratégiai menetrendjével.
A textilhulladék fenntartható kezelése
Az EU textil- és ruházati ágazata jelentős gazdasági erő, amely 2023-ban 170 milliárd eurós forgalmat generált, és 197 000 vállalatnál 1,3 millió embert foglalkoztat.
A textilgyártás és -fogyasztás azonban jelentős környezeti hatásokkal is jár. 2020-ban az EU-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb hatással bíró fogyasztási terület a víz- és földhasználatra, és az ötödik legnagyobb a nyersanyag-felhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében.
Ezenkívül a textilhulladék is sürgető probléma, 2019-ben mintegy 12,6 millió tonna keletkezett, amelynek csak egyötödét gyűjtötték szelektíven újrafelhasználás vagy újrahasznosítás céljából.
A felülvizsgált hulladék-keretirányelv két fő intézkedéscsomagot vezet be e hatások kezelésére, miközben fokozza az ágazat versenyképességét és körforgásos jellegét:
- Kötelező kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerek textil- és lábbelitermékekre : Minden tagállamnak létre kell hoznia saját kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerét a textil- és lábbelitermékekre vonatkozóan, az EU-szerte alkalmazandó közös szabályoknak megfelelően. Az ilyen rendszerek keretében a textil- és lábbeligyártók díjat fizetnek minden egyes, forgalomba hozott termék után. Ez a díj finanszírozza a gyűjtési rendszereket és a begyűjtött textíliák kezelését, biztosítva azok újrafelhasználását, újrafelhasználásra való előkészítését, újrahasznosítását és ártalmatlanítását.Az EPR-díjakat fenntarthatósági kritériumok alapján fogják kiigazítani, például a fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében kidolgozottak alapján, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a tartósság és az újrahasznosíthatóság. Ez az ökomodulációnak nevezett megközelítés a gyártók által az EPR-ért fizetett költségeket a textíliáik fenntarthatóságához köti, ezáltal ösztönözve őket arra, hogy körforgásosabb és környezetbarátabb termékeket tervezzenek.Az EPR-díjakat a fogyasztók fenntartható textíliákkal és lábbelikkel kapcsolatos tájékoztatására, valamint a terméktervezés, a hulladékmegelőzés és a hulladékgazdálkodási műveletek javítását célzó kutatás-fejlesztés támogatására is felhasználják.
- Új szabályok a használt textíliák és a textilhulladék kezelésére : Minden szelektíven gyűjtött textíliát hulladéknak kell tekinteni, biztosítva a tagállamokban a „hulladék” és a „használt” textíliák fogalmának egységes értelmezését. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szelektíven gyűjtött textíliák a lehetséges szállítás előtt válogatási műveleteken menjenek keresztül, megakadályozva, hogy a hulladékot hamisan címkézzék és újrafelhasználhatóként exportálják. Ha nem válogatják, a textilhulladékra a Hulladékszállítási Rendelet vonatkozik .
Kötelező érvényű élelmiszer-pazarláscsökkentési célok
A felülvizsgált hulladék-keretirányelv kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat vezet be a tagállamok számára, ami jelentős lépés az élelmiszer-pazarlás környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentése felé az EU-ban.
A tagállamoknak 2030-ra 10%-kal kell csökkenteniük az élelmiszer-pazarlást a feldolgozás és a gyártás során, valamint 30%-kal a kiskereskedelem és a fogyasztás terén fejenként 2030-ra, beleértve az éttermeket, az étkeztetési szolgáltatásokat és a háztartásokat.
E célok elérése érdekében a tagállamoknak értékelniük és ki kell igazítaniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programjaikat. Ez magában foglalja a viselkedésváltozást támogató beavatkozásokat, az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos tudatosság növelését, valamint az innováció és a technológiai megoldások előmozdítását célzó intézkedéseket. Az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható hatékonysági problémákat kezelő és a szereplők közötti együttműködést támogató intézkedések is szerepelnek.
Továbbá a felülvizsgált irányelv megerősített intézkedéseket vezet be az élelmiszer-adományozás elősegítése érdekében, előírva az érintett élelmiszer-vállalkozások számára, hogy adományozási megállapodásokat javasoljanak az élelmiszerbankoknak és más élelmiszer-újraelosztó szervezeteknek.
A haladás nyomon követése érdekében a Bizottság 2027-ig átfogó felülvizsgálatot fog végezni. Ez magában foglal majd egy tanulmányt is, amely az elsődleges termelésben előforduló élelmiszer-veszteség és élelmiszer-pazarlás kiváltó okainak jobb megértését célozza.
A felülvizsgálat során megvizsgálják a 2030-as célok módosításának, valamint a 2030 utáni időszakra vonatkozó új, akár 2035-ig terjedő célok kitűzésének lehetőségét is.
A felülvizsgált irányelv előírja a Bizottság számára, hogy végrehajtási szabályokat fogadjon el a tagállamok által az élelmiszer-pazarlás csökkentésében elért turisztikai áramlások eltéréseinek figyelembevételére.
Következő lépések
A tagállamoknak 20 hónapjuk lesz a felülvizsgált irányelv nemzeti jogba való átültetésére, és 30 hónapjuk a textil- és lábbelitermékek kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereinek létrehozására.
2026. január 17-ig ki kell jelölniük az élelmiszer-pazarlás keletkezésének megelőzését célzó intézkedések koordinálásáért felelős illetékes hatóságokat, és 2027. október 17- ig a szükséges intézkedésekkel összhangban ki kell igazítaniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló programjaikat
Forrás: Európai Bizottság
