2026-ra a globális élelmiszerpazarlás gazdasági költsége eléri az 540 milliárd dollárt – derül ki az Avery Dennison legfrissebb kutatásából. A jelentés szerint a pazarlás már nem csupán fenntarthatósági kérdés, hanem a kiskereskedelmi bevételek egyharmadát felemésztő üzleti válság, amelynek megoldásához az ellátási láncok „láthatatlan” pontjainak digitalizálására van szükség.
A Centre for Economics and Business Research (Cebr) közreműködésével készült tanulmány 3500 globális kiskereskedelmi vezető megkérdezésén alapul. Az adatok azt mutatják, hogy míg a világ az élelmezésbiztonsággal küzd, az ellátási lánc hatékonysági hiányosságai miatt dollármilliárdok tűnnek el a rendszerben.
A bevétel harmada a szemetesben végzi
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi ellátási láncban – a mezőgazdasági feldolgozástól az értékesítési pontig – a keletkező hulladék költsége átlagosan az éves összbevétel 33%-ának felel meg.
A pénzügyi teher évről évre növekszik: míg 2025-ben 526 milliárd dollárra becsülték a veszteséget, 2026-ra ez az összeg már 540 milliárd dollárra emelkedik. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, a 2025 és 2030 közötti időszakban a kumulált veszteség elérheti a 3,4 billió dollárt.
Hús és frissáru: A legkritikusabb kategóriák
A jelentés részletesen elemzi, mely élelmiszercsoportoknál a legnagyobb a pénzügyi veszteség. A hústermékek jelentik a legnagyobb kihívást, ahol 2026-ban várhatóan 94 milliárd dollárnyi érték megy veszendőbe. Ezt szorosan követi a friss zöldség és gyümölcs kategória, 88 milliárd dolláros becsült veszteséggel.
A vezetők szerint a három legnehezebben kezelhető kategória:
-
Hús: 50% jelölte meg kritikus pontként.
-
Frissáru: 45% látja problémásnak.
-
Pékáru: 28% szerint okoz jelentős veszteséget.
A „láthatósági rés” mint fő hibaforrás
A kutatás szerint az élelmiszerpazarlás fő oka az adatok hiánya. A vállalatvezetők 61%-a ismerte el, hogy nincs teljes rálátása arra, pontosan hol keletkezik a hulladék a saját operációjukon belül. Emellett a döntéshozók 51%-a az inventory menedzsment hiányosságait és a túlrendelést nevezte meg a pazarlás legfőbb belső okaként.
A gazdasági nehézségek tovább fokozzák a helyzetet: a megkérdezettek 74%-a szerint az infláció jelentősen megnehezíti a kereslet előrejelzését, különösen a hústermékek esetében.
Technológiai fordulat: A digitális címke lehet a megoldás
Az Avery Dennison jelentése szerint a megoldás kulcsa a technológiai innovációban rejlik. Az intelligens címkék (például az RFID technológia) és a digitális azonosítók lehetővé teszik:
-
Valós idejű készletfigyelés: Az áruk egyedi szintű követése az ellátási lánc minden pontján.
-
Dinamikus szavatosság-kezelés: Azonnali visszajelzés a termékek frissességéről, lehetővé téve a stratégiai árazást és a lejárathoz közeli termékek időbeni értékesítését.
-
Pontosabb előrejelzés: Mesterséges intelligenciával támogatott kereslettervezés a túlkészletezés elkerülésére.
Érdekesség, hogy az üzleti vezetők 73%-a már növekedési lehetőségként tekint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemre, felismerve, hogy a veszteségek csökkentése közvetlenül javítja a profitmarzsot és a fenntarthatósági mutatókat.
Eredeti forrás és teljes jelentés:
A kutatás részletes adatai és a módszertani leírás az alábbi linken érhető el az Avery Dennison hivatalos oldalán: 
Avery Dennison Report: The $540B Grocery Bill: Unlocking the Value of Food Waste
Image by ElasticComputeFarm from Pixabay