Az Európai Unió nagyszabású kísérletbe kezdett a divatipar ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében. A TEXMAT projekt keretében Spanyolországban – azon belül is Valenciában – egy olyan innovatív rendszert tesztelnek, amely közvetlen ösztönzőkkel, digitális jutalmakkal és okoskonténerekkel venné rá a vásárlókat, hogy ne a kukába dobják megunt ruháikat, Finnországban a VTT kutatóközpont vezetésével a világ egyik legfejlettebb, mesterséges intelligenciával támogatott automatizált válogatórendszerét tökéletesítik. A kezdeményezés célja, hogy felkészítse a tagállamokat a 2025-től kötelező elkülönített textilgyűjtésre.
A textilipar jelenleg a világ egyik legszennyezőbb ágazata, ahol a körforgásos gazdaság megvalósítása eddig komoly akadályokba ütközött. Ennek egyik legfőbb oka a lakossági begyűjtés alacsony hatékonysága. Az Európai Unió által finanszírozott TEXMAT projekt ezen a ponton avatkozik be: a spanyolországi tesztüzem során azt vizsgálják, hogyan alakítható át a fogyasztói magatartás technológiai eszközök segítségével.
A valenciai kísérleti terep: Mango és Tendam a frontvonalban
A projekt egyik legfontosabb helyszíne Valencia városa, amely egyfajta „élő laboratóriumként” szolgál a rendszer számára. A kísérlet nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy két spanyol divatórás, a Mango és a Tendam (olyan márkák tulajdonosa, mint a Springfield, a Women’secret és a Cortefiel) is aktívan részt vesz a folyamatban.
A projektben részt vevő vállalatok és önkormányzatok célja egy olyan zárt láncú rendszer kialakítása, amelyben a textil nem hulladékként, hanem másodlagos nyersanyagként jelenik meg. A partnerek között szerepel az Aimplas (Műanyagtechnológiai Intézet) is, amely a technikai háttérért, többek között a textíliák azonosításáért és válogatási mechanizmusaiért felel.
Hogyan működik a rendszer? Digitális tokenek és okoskonténerek
A TEXMAT rendszer alapja az interaktivitás és a jutalmazás. A hagyományos gyűjtőkonténerekkel ellentétben itt „okos” gyűjtőpontokat alkalmaznak, amelyek képesek kommunikálni a felhasználók okostelefonjaival. A folyamat a következőképpen épül fel:
-
Azonosítás: A vásárló egy dedikált mobilalkalmazás segítségével regisztrálja a leadni kívánt ruhadarabokat.
-
Leadás: A textíliákat a kijelölt okoskonténerekbe helyezik el, amelyek rögzítik a tranzakciót.
-
Jutalmazás: A leadott mennyiség és minőség alapján a felhasználók digitális jutalmakat – például pontokat, kedvezménykuponokat vagy digitális tokeneket – kapnak.
Ezek a jutalmak később beválthatók a projektben részt vevő márkák üzleteiben (például a Mango vagy a Tendam boltjaiban), vagy egyéb fenntarthatósági szolgáltatásokra fordíthatók. Ez a módszer közvetlenül ösztönzi a vásárlót arra, hogy a lineáris fogyasztási modell (vásárlás-használat-kidobás) helyett a körforgásos modellt válassza.
Finnország: Az ipari automatizáció és a digitális útlevél
Míg a spanyolok a begyűjtést forradalmasítják, a finnországi pilot projekt a folyamat technológiai „agyát” fejleszti. Finnország – a VTT (Teknologian tutkimuskeskus VTT Oy) kutatóközpont vezetésével – az ipari léptékű, nagy pontosságú válogatásra és a digitális adatkezelésre összpontosít.
A finn pilot kulcselemei:
-
Nagysebességű szenzoros válogatás: Finnországban tesztelik azokat az infravörös (NIR) szenzorokat és mesterséges intelligencia (AI) algoritmusokat, amelyek képesek a futószalagon száguldó textíliákat anyagösszetétel (pl. pamut, poliészter, poliamid) szerint különválogatni.
-
Digitális Termékútlevél (DPP) integráció: A finn kutatók dolgozzák ki azt a módszertant, amellyel a ruhákba épített chipek vagy kódok (DPP) adatait a válogató gépek valós időben beolvassák. Ez lehetővé teszi a 100%-os pontosságú szelektálást, ami elengedhetetlen a vegyi újrahasznosításhoz.
-
Extrém körülmények és logisztika: Finnországban azt is vizsgálják, hogyan alakítható ki hatékony logisztikai lánc a ritkábban lakott területeken, és hogyan befolyásolja a gyűjtött textil minőségét az északi klíma (nedvesség, hideg).
Kényszerpályán a divatipar: A 2025-ös uniós határidő
A TEXMAT projekt nem csupán egy önkéntes környezetvédelmi kezdeményezés, hanem válasz egy sürgető jogszabályi kötelezettségre. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási keretirányelve szerint 2025. január 1-jétől minden tagállam számára kötelező lesz a textilhulladék elkülönített gyűjtése.
Jelenleg az európai textiltermékek jelentős része a vegyes kommunális hulladékba kerül, ami lehetetlenné teszi az újrahasznosításukat. A spanyolországi pilot projektben tesztelt modell segíthet abban, hogy a tagállamok képesek legyenek teljesíteni a kvótákat. A rendszer segítségével nemcsak a begyűjtött mennyiség növelhető, hanem a textíliák tisztasága és válogathatósága is javul, ami elengedhetetlen a mechanikai vagy kémiai újrahasznosításhoz.
A technológiai háttér: Aimplas és az uniós támogatás
A projekt technológiai gerincét az Aimplas kutatói dolgozták ki. A kutatás fókuszában a textíliák automatizált válogatása áll, amely szenzoros technológiát (például közeli infravörös spektroszkópiát – NIR) használ az anyagösszetétel (pamut, poliészter, kevert szálas anyagok) pontos meghatározására.
A kezdeményezés a Horizon Europe program keretében valósul meg, amely az EU elsődleges kutatási és innovációs finanszírozási eszköze. A TEXMAT projekt (teljes nevén: Advanced sensor-based sorting for textile recycling) célja, hogy 2027-ig bezárólag olyan piacképes megoldásokat szállítson, amelyek Európa-szerte skálázhatók.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti szakmai forrás (Modaes): EU tests in Spain a system to encourage customers to recycle their clothing
-
Hivatalos uniós projektadatlap (CORDIS): TEXMAT – Project ID: 101181132
Image by Linda Lioe from Pixabay
