A Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktusok, kiemelten az iráni háborús helyzet, váratlan és drasztikus csapást mértek a globális, különösen a hatalmas indiai söriparra. A nyári csúcsszezon küszöbén a világ vezető sörgyártói – köztük a Heineken, a Carlsberg és az Anheuser-Busch InBev – súlyos ellátási lánc-szakadásokra és elkerülhetetlen áremelkedésekre figyelmeztetnek. A közel-keleti gázellátás akadozása miatt a csomagolóanyagok ára az egekbe szökött: az üvegpalackok ára húsz százalékkal nőtt, miközben a papírdobozokért kétszer annyit kérnek a beszállítók.
A gázhiány megbénítja az üveg- és dobozgyártást
A közel-keleti események, különösen az iráni fegyveres konfliktus és az azzal összefüggő támadások részlegesen megzavarták Katar exportkapacitását és a tengeri szállítmányozási útvonalakat. Mivel a sör- és üdítőipar számára elengedhetetlen üvegpalackok gyártásához a kemencék és a gyártósorok magas hőmérsékleten történő üzemeltetésére van szükség, a földgáz hiánya azonnali és súlyos láncreakciót indított el.
A Reuters és a nemzetközi hírügynökségek iparági jelentései alapján a globális sörgyártókat tömörítő Indiai Sörgyártók Szövetsége (Brewers Association of India) drámai helyzetről számolt be. A csomagolóanyagok előállítási költségei az alábbi, konkrétan számszerűsíthető mértékben emelkedtek:
-
Az üvegpalackok ára mintegy 20 százalékkal ugrott meg.
-
A csomagoláshoz használt papírdobozok (kartonok) ára megduplázódott (100 százalékos emelkedés).
-
Késéseket szenvednek az alumínium importszállítmányai is, ami a sörösdobozok gyártását lassítja.
-
A kiegészítő csomagolóanyagok, mint a címkék és a ragasztószalagok költségei szintén drasztikusan nőttek.
A gázhiány miatt számos üveggyártó kénytelen volt részlegesen vagy teljesen leállítani a termelést, pont akkor, amikor a piac a legnagyobb fogyasztással járó nyári szezonra készül.
Gyárleállások és továbbgyűrűző hatások a piacon
A válság nem csupán elméleti fenyegetés. Nitin Agarwal, az észak-indiai Uttar Pradesh állam egyik fő üveggyártó központjában (Firozabad) működő Fine Art Glass Works vezérigazgatója konkrét számokkal támasztotta alá a krízist. A vállalat a gázhiány miatt kénytelen volt 40 százalékkal csökkenteni a gyár termelését. Ezzel párhuzamosan az átadási árakat 17-18 százalékkal emelték meg a vevők (köztük a liquor-, gyümölcslé- és ketchupgyártók) felé.
A konfliktus hatása ráadásul túlmutat a söriparon: az 5 milliárd dolláros indiai palackozott víz piaca is megérezte a nyomást, ahol a műanyag palackok és kupakok drágulása miatt egyes gyártók már 11 százalékos áremelést hajtottak végre.
15 százalékos áremelést követelnek a multinacionális sörgyártók
A csillagászati csomagolási és logisztikai költségek miatt a sörgyártók profitmarzsa kritikus szintre csökkent. Vinod Giri, az Indiai Sörgyártók Szövetségének főigazgatója hivatalosan is bejelentette, hogy a gyártók 12-15 százalék közötti áremelést kérnek a döntéshozóktól a megnövekedett termelési költségek fedezésére.
Az áremelés végrehajtása azonban komoly bürokratikus akadályokba ütközik. Az alkoholpiac rendkívül szigorúan szabályozott: az árak módosításához a 28 indiai állam mintegy kétharmadának hivatalos engedélye szükséges. A Szövetség nyíltan figyelmeztette a hatóságokat: „A sörgyártók számára nehézséget fog okozni az ellátás fenntartása azokban az államokban, amelyek nem engedélyezik az áremeléseket.” Ha az áremelési kérelmeket elutasítják, a nyári hőség közepette a fogyasztók üres polcokkal és tartós sörhiánnyal szembesülhetnek a boltokban.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
A cikkben hivatkozott iparági érdekvédelmi szervezet: Indiai Sörgyártók Szövetsége / Brewers Association of India
- Image by Manfred Richter from Pixabay