A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az egyre gyorsuló digitalizáció, az elektromos járművek elterjedése és az automatizáció soha nem látott mértékben növeli a ritkaföldfémek iránti keresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az ellátási láncok továbbra is extrém mértékben koncentráltak, ami komoly sebezhetőséget és gazdasági kockázatokat jelent a globális piacok számára. Kína egyeduralma a kitermeléstől a mágnesgyártásig szinte megingathatatlan, míg a diverzifikációs törekvések egyelőre messze elmaradnak a kívánt ütemtől.
Növekvő kereslet a „Villamosítás Korában”
A 17 ritkaföldfém – amelyek kulcsfontosságúak többek között az elektromos járművek, a mesterséges intelligencia adatközpontjai, a robotika és a védelmi rendszerek számára – egyre inkább a globális energiapolitika és az ipar fókuszába kerül. A technológiai fejlődés motorját elsősorban a nagy teljesítményű állandó mágnesek jelentik.
A franciaországi G7-elnökség számára készített IEA-jelentés rávilágít arra, hogy a mágnesekhez szükséges ritkaföldfémek – különösen a neodímium, a prazeodímium, a diszprózium és a terbium – iránti kereslet 2015 óta a kétszeresére nőtt. Sőt, az előrejelzések szerint ez az igény 2030-ra további több mint 30 százalékkal fog emelkedni. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy bár ezek az elemek elengedhetetlenek a „Villamosítás Korában”, az ellátási láncuk a legkoncentráltabb az összes kritikus ásványi anyag közül.
Kína dominanciája és az exportkorlátozások veszélyei
A jelentés által vizsgált kritikus ásványkincsek közül a ritkaföldfémek földrajzi koncentrációja a legextrémebb az értéklánc minden szakaszában. A jelenlegi számadatok önmagukért beszélnek:
-
Kína adja a mágneses ritkaföldfémek globális bányászati kitermelésének mintegy 60 százalékát.
-
A finomítás (feldolgozás) terén ez a részesedés már több mint 90 százalék.
-
A legélesebb egyensúlyhiány a feldolgozóipar (downstream) területén mutatkozik: a világ állandómágnes-termelésének csaknem 95 százaléka Kínában összpontosul (két évtizeddel ezelőtt ez az arány még csak 50 százalék volt).
Ezek a sebezhetőségek nem csupán elméletiek. A 2025-ben bevezetett kínai exportkorlátozások komoly, rövid távú zavarokat okoztak a piacon. Több Kínán kívüli gyártó szembesült az alapanyag-beszerzés nehézségeivel, ami esetenként a termelés csökkentéséhez vezetett. A jelentés megállapítja: ha ezeket a korlátozásokat teljes mértékben érvényesítenék, évente akár 6,5 billió dollár (6 500 milliárd USD) értékű gazdasági tevékenység kerülhetne veszélybe Kínán kívül, különösen az autóiparban, az elektronikában és a közlekedési szektorban.
Jelentős lemaradás a diverzifikációban
A kockázatok felismerése ellenére a Kínán kívüli ellátási láncok kiépítése meglehetősen lassú. Az IEA elemzése rávilágít, hogy a jelenlegi és a bejelentett jövőbeli kapacitások messze nem elegendőek a várható kereslet fedezésére. Az előrejelzések szerint 2035-re a meglévő és tervezett Kínán kívüli kapacitások:
-
a bányászati szükségletek csupán mintegy felét,
-
a finomítási igények negyedét,
-
a mágnesek iránti keresletnek pedig kevesebb mint ötödét tudják majd kielégíteni.
Ez a szakadék tovább nőhet, ha nem gyorsulnak fel a befektetések. Jelenleg a Kínán kívüli meglévő és tervezett mágnesgyártási projektek kapacitása a bányászati kapacitásnak csupán az egyharmadát teszi ki, ami komoly szűk keresztmetszetet (bottleneck) jelent.
A szakadék áthidalásához a következő évtizedben nagyságrendileg 60 milliárd dolláros beruházásra lenne szükség a diverzifikált ellátási láncok – különösen a finomítás és a mágnesgyártás – kiépítéséhez. Bár ez az összeg jelentős, eltörpül az ellátási zavarokból eredő esetleges billió dolláros gazdasági veszteségek mellett.
Kiegészítő megoldások: Újrahasznosítás és nemzetközi együttműködés
Az új bányászati és feldolgozási projektek mellett az újrahasznosítás is kritikus szerepet játszik a jövő biztosításában. A jelentés szerint a hatékony újrahasznosítási rendszerek kiépítése önmagában akár 35 százalékkal is csökkentheti az elsődleges nyersanyagellátás iránti igényt 2050-re. Az innovatív termelési technológiák és a helyettesítő anyagok kifejlesztése szintén enyhítheti a legszűkösebb elemekre nehezedő nyomást.
A diverzifikáció azonban nem csupán az új projektek megtervezését jelenti; az egész ökoszisztémát fejleszteni kell, beleértve a technológiai, gépipari és szakképzettségi hiányosságok pótlását. Az IEA arra figyelmeztet, hogy az erőforrások és az ipari kereslet földrajzi megoszlása miatt egyetlen ország sem képes elszigetelten, teljes mértékben integrált értékláncokat felépíteni. A jövőbeli biztonságos és ellenállóképes ellátás alapja kizárólag egy megerősített, a beruházásokat összehangoló nemzetközi együttműködés lehet.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Elsődleges forrás és adatok (Nemzetközi Energiaügynökség – IEA hivatalos portálja): New projects, partnerships and policies are needed to address supply chain risks for rare earth elements