A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált, és közel 70 millió vásárlást támogatott különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
Elképesztő 2026-os számadatok: Fókuszban a digitális eszközök és a gépjárművek
Az ázsiai nagyhatalom hatalmas léptékű beszámítási kampánya – amelynek lényege, hogy a vásárlók a régi, használt eszközeik leadásakor jelentős kedvezményeket kapnak új, korszerűbb berendezések vásárlására – 2026. április 12-ig összesen 502,94 milliárd jüan (mintegy 74 milliárd dollár) értékű értékesítést generált. A program ebben a szűk három és fél hónapos időszakban csaknem 69,78 millió egyedi tranzakciót, azaz termékvásárlást segített elő az államilag finanszírozott ösztönzőkön keresztül.
Az értékesítések pontos megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az eladott darabszám legnagyobb részét a digitális és okoseszközök (például okostelefonok, számítógépek, tabletek) tették ki. Ebből a termékkategóriából 41,08 millió darab talált gazdára, amely összesen 122,41 milliárd jüan (nagyjából 18 milliárd dollár) bevételt eredményezett a piacon.
A háztartási gépek piaca szintén jelentős fellendülést mutatott: a leadott és újrahasznosításra szánt régi berendezések révén a lakosság több mint 27 millió új háztartási eszközt vásárolt, összesen 111,09 milliárd jüan (hozzávetőleg 16 milliárd dollár) értékben. Pénzügyi szempontból azonban az autóipar abszolút dominanciája rajzolódik ki. Gépjárművekből ugyan darabszámra kevesebbet, több mint 1,67 millió egységet értékesítettek a program keretében, de ez az egyetlen szegmens önmagában 269,44 milliárd jüanos (körülbelül 40 milliárd dolláros) forgalmat hajtott a járműpiacnak.
Stabil állami finanszírozás és a 2025-ös rekordok árnyéka
A 2026-os teljesítmény – amely mindössze bő három hónap alatt érte el a több mint félbillió jüanos szintet – még beszédesebbé válik az előző év adataival összevetve, még akkor is, ha a növekedési ütem látszólag elmarad a korábbi csúcsoktól. A beszámítási és újrahasznosítási rendszer a teljes 2025-ös naptári év során megdöbbentő, 2,61 billió jüan (körülbelül 383 milliárd dollár) értékű termékeladást produkált, miközben 366 millió támogatott vásárlást regisztráltak. Emlékezetes statisztika, hogy 2025. május végére a rendszer az öt legfontosabb fogyasztásicikk-kategóriában már 1,1 billió jüan (161 milliárd dollár) forgalmat élénkített, melynek során mintegy 175 millió alkalommal folyósítottak közvetlen állami támogatást a fogyasztóknak.
A pekingi kormányzat rendkívül komoly pénzügyi forrásokat rendelt a program mögé. A 2025-ös törekvéseket összesen 300 milliárd jüan (nagyjából 59 milliárd dollár) értékű, különleges, ultra-hosszú lejáratú államkötvényekből finanszírozták, ami pontosan a duplája volt a 2024-ben ezen célra elkülönített állami keretnek. A 2026-os évre a hivatalos tervek szerint összesen 250 milliárd jüant (37 milliárd dollárt) allokálnak hasonló kötvények formájában, amelyből 62,5 milliárd jüant (9 milliárd dollárt) a második finanszírozási kör keretében már 2026 áprilisában a piac rendelkezésére is bocsátottak. Fontos kiemelni, hogy az elemzők szerint a 2025-ös és a 2026-os értékesítési adatok közvetlen összehasonlítása módszertanilag kifejezetten bonyolult, mivel a program által lefedett termékkategóriák köre minden évben folyamatosan bővül.
Nemzetközi összehasonlítás: A kínai modell és a globális gyakorlatok
Kína erőteljesen ösztönzésalapú (támogatásokkal és vásárlási kedvezményekkel operáló) rendszere élesen eltér más régiók, különösen az Európai Unió megközelítésétől. Az EU-ban a vonatkozó WEEE-irányelv (Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló direktíva) elsősorban a gyártói felelősségre fókuszál: a fő cél az elavult elektronikai fogyasztási cikkek begyűjtésének és ipari feldolgozásának szabályozása, nem pedig az új eszközök vásárlásának állami dotációja.
Ezzel szemben más országok szintén alkalmaznak direkt lakossági támogatási modelleket az elektronikai cserék felgyorsítására, igaz, sokkal kisebb léptékben. Kiváló példa erre a moldovai EcoVoucher program, amelynek keretében a rászoruló háztartások 305 eurós (körülbelül 358 dolláros) utalványt kapnak régi háztartási gépeik leadásakor. Ez az összeg egy új hűtőszekrény vagy mosógép árának akár 70 százalékát is képes fedezni, így az újrahasznosítás közvetlenül lebontja a vásárlási korlátokat a szegényebb rétegek előtt is. A moldovai rendszer keretében napjainkig már több mint 40 000 elavult, nem hatékony készüléket cseréltek le, ami nem kevesebb mint 1,22 millió eurós (1,4 millió dolláros) energiamegtakarítást eredményezett.
Hasonló állami ösztönző mechanizmusokat találunk Indiában is, ahol az úgynevezett Termeléshez Kötött Ösztönző (Production Linked Incentive – PLI) program keretein belül 2021 óta 28 748 crore rúpiát (közel 3,46 milliárd dollárt) folyósítottak az elektronikai iparág termelésének fellendítésére és a technológiai fejlesztések közvetlen támogatására.
Mindent összevetve a technológiai szakértők egyöntetűen rámutatnak, hogy bár a nemzetközi programok céljai eltérőek lehetnek, a Kínai Népköztársaság által alkalmazott modell egyedülálló a világon. Kína rendszere ugyanis nem csupán az e-hulladékok begyűjtését oldja meg, hanem a kedvezményeken keresztül mesterségesen generált gigantikus méretű kereslet egyszerre hajtja végre a fogyasztói termékek nagyszabású technológiai modernizálását és a teljes ipari termelés stratégiai átalakítását.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Cikkünk a TechRadar elemzése alapján készült: China says world’s largest recycling scheme saw 41 million tech items traded in 2026 for discounts
-
A kínai állami és kormányzati adatok eredeti forrása a Kereskedelmi Minisztérium jelentéseire támaszkodó hivatalos állami hírügynökség, a News.cn (Xinhua News Agency).