Iszlámábád – Egy friss, átfogó egészségügyi tanulmány szerint a pakisztáni nagyvárosok magas kockázatú területein élő 12-36 hónapos gyermekek 40 százaléka szenved ólommérgezésben. A jelentés rávilágít, hogy a toxikus expozíció nemcsak súlyos és visszafordíthatatlan élettani, illetve neurológiai károsodásokat okoz a legfiatalabbak körében, de óriási nemzetgazdasági károkkal is jár. A probléma felszámolása azonnali, több szektort érintő kormányzati és nemzetközi összefogást sürget.
Földrajzi végletek a mérési eredményekben
A vizsgált adatokat a pakisztáni Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatások, Szabályozások és Koordináció Minisztériuma (NHSR&C), valamint az Egyesült Nemzetek Gyermekalapja (UNICEF) közös tanulmánya tárta a nyilvánosság elé. A kutatás során több mint 2100, a leginkább veszélyeztetett ipari övezetekben élő gyermeket vizsgáltak meg az ország hét nagyvárosában: Haripurban, Iszlámábádban, Karacsiban, Lahorban, Pesavarban, Kvettában és Ravalpindiben.
Az adatok megdöbbentő regionális különbségekre mutattak rá. Míg Iszlámábádban a vizsgált gyermekek mindössze 1 százalékának vérében mutattak ki magas ólomszintet, addig a Haripur régióhoz tartozó Hattar ipari területen ez az arány elérte a kritikus 88 százalékot.
Visszafordíthatatlan egészségügyi és kognitív károsodások
Pernille Ironside, az UNICEF pakisztáni képviselője a jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy a gyermekek esetében nem létezik biztonságos ólomexpozíciós határérték, és a kialakult egészségügyi hatások visszafordíthatatlanok. A gyermekek szervezetének anatómiája miatt akár ötször annyi ólmot is képesek felszívni a környezetükből, mint a felnőttek, ami rendkívül sebezhetővé teszi őket.
A vérben felhalmozódó ólom a test minden rendszerére kihat, a fejlődő agyra pedig különösen pusztító és élethosszig tartó hatással van. A tanulmány szerint a mérgezés közvetlen következményei közé tartozik:
-
A fizikai növekedés visszamaradása.
-
Vérszegénység (anémia) kialakulása.
-
Az immunrendszer súlyos gyengülése.
-
A kognitív képességek romlása, beleértve az alacsonyabb intelligenciahányadost (IQ).
-
Csökkent figyelem és memóriazavarok.
-
Különféle tanulási nehézségek és viselkedési problémák.
Nemzetgazdasági teher és a szennyezés fő forrásai
A probléma azonban nem áll meg a vizsgált területek határainál. A globális becslések szerint a teher sokkal magasabb is lehet, és akár a pakisztáni gyermekek 80 százalékát (tízből nyolc gyermeket) is érintheti valamilyen formában az ólomexpozíció, amellyel az ország az egyik legrosszabb arányt mutatja világszerte.
A csökkent tanulási képességek és a kognitív károsodások egyenes következménye a hosszú távú gazdasági veszteség. A tanulmány adatai alapján az ólommérgezésből fakadó termelékenység-kiesés Pakisztán éves bruttó hazai termékének (GDP) 6-8 százalékát emészti fel, ami számszerűsítve évi 25-35 milliárd amerikai dolláros kárt jelent az országnak.
A nemzetközi bizonyítékokra támaszkodva a jelentés több olyan elsődleges expozíciós forrást is azonosított, amelyek a mindennapi élet részét képezik. Ilyenek az ipari kibocsátások, a szabályozatlan és informális akkumulátor-újrahasznosítás, az ólomalapú festékek használata, a szennyezett fűszerek és élelmiszerek, valamint a hagyományos kozmetikumok. A kockázatok fennmaradását nagyban elősegítik a szabályozások végrehajtásának hiányosságai, a megfelelő ellenőrzési rendszerek hiánya, valamint az alacsony szintű társadalmi tudatosság.
Sürgető kormányzati és nemzetközi lépések
„A gyermekek ólomexpozíciótól való védelme nemzeti közegészségügyi prioritás” – jelentette ki Muhammad Aslam Ghauri, a pakisztáni egészségügyi minisztérium (NHSR&C) szövetségi titkára. Kiemelte, hogy az eredmények rávilágítanak a megelőzés integrálására a gyermekegészségügyi programokba, a felügyelet megerősítésére és a szabványok szigorúbb érvényesítésére az egészségügyi, környezetvédelmi és szabályozási rendszereken keresztül.
Abdullah Fadil, a Partnership for a Lead-Free Future (Partnerség az Ólommentes Jövőért) igazgatója emlékeztetett: az ólommérgezés a gyermekek egészségét és fejlődését fenyegető egyik legkönnyebben megelőzhető veszély, ám felszámolása sürgős szabályozási lépéseket és fenntartható befektetéseket igényel a gyermekvédelmi rendszerekben.
Az adatok pontosítására és a célzott szakpolitikai intézkedések előkészítésére a tervek szerint még ebben az évben elindítanak egy országos, reprezentatív felmérést. Ez a vizsgálat kifejezetten a leginkább sérülékeny csoportokra, a gyermekekre és a terhes nőkre fókuszál majd. Az intézkedések egybeesnek a Partnership for a Lead-Free Future pakisztáni missziójával, amelynek technikai és partnerségépítő célja, hogy 2040-re teljesen felszámolják a gyermekkori ólommérgezést.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti sajtóhír: Associated Press of Pakistan (APP) – Study finds 4 in 10 children in major cities suffer from lead poisoning
-
Kapcsolódó hivatalos / intézményi jelentés: UNICEF Pakisztán – Lead Levels in Pakistan Pose Toxic Threat to Children
- Image by Kamran Khan from Pixabay