Home HÍRFOLYAM A hulladék nem teher, hanem erőforrás

A hulladék nem teher, hanem erőforrás

hulladék; Jordánia
Jordánia környezetvédelmi minisztériuma új korszakot hirdetett a hulladékgazdálkodásban. Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.

A jordániai hulladékhelyzet tarthatatlanságát jelzi, hogy az ország évente 2,7 millió tonna szilárd hulladékot termel. Ennek kezelésére a minisztérium olyan új szabályrendszert dolgozott ki, amely a forrásnál történő elkülönítést (sorting at source) teszi kötelezővé. Az intézkedés elsődleges célja a lerakók élettartamának meghosszabbítása és a körforgásos gazdaság elveinek gyakorlati megvalósítása.

Mohammed Al-Khashashneh: A paradigmaváltás ideje

Mohammed Al-Khashashneh, a Környezetvédelmi Minisztérium főtitkára a közleményben hangsúlyozta, hogy az új utasítások kiadása egy hosszabb stratégiai folyamat része, amely a 2020. évi 16. számú Hulladékgazdálkodási Kerettörvényen alapul. A főtitkár szerint a szemléletmódváltás elengedhetetlen Jordánia jövője szempontjából.

„Ezek a szabályozások alapvető szemléletváltást tükröznek: a hulladékra már nem kezelendő teherként, hanem gazdasági erőforrásként tekintünk, amely képes az innováció ösztönzésére és a fenntartható fejlődés előmozdítására” – nyilatkozta Al-Khashashneh.

A főtitkár kiemelte, hogy a minisztérium elkötelezett a zöld gazdaság felé való átmenet mellett, és az új szabályok közvetlenül segítik a nemzetközi környezetvédelmi vállalások teljesítését, miközben csökkentik az önkormányzatok üzemeltetési költségeit.

Amjad Bani Hani: A technikai részletek és a „guberálók” integrálása

A reform technikai lebonyolításáért felelős Amjad Bani Hani, a Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vezetője rávilágított a rendszer gyakorlati működésére. Elmondása szerint a szabályozás szigorú keretet ad a hulladékáramok szétválasztásának, különös tekintettel a papírra, műanyagra, fémre és üvegre.

Bani Hani egyik legfontosabb megállapítása az informális szektor – a köznyelvben gyakran „guberálóknak” (scavengers) nevezett hulladékgyűjtők – helyzetének rendezése volt. Az igazgató szerint az új rendszer lehetőséget ad arra, hogy ezeket a szereplőket legális keretek közé tereljék.

„Célunk az informális szektor integrálása a hivatalos hulladékgazdálkodási láncba. Ez nemcsak a gyűjtési hatékonyságot javítja, hanem biztonságosabb munkakörülményeket és méltányosabb megélhetést is biztosít az érintettek számára” – fejtette ki Bani Hani.

Az igazgató hozzátette, hogy a szabályozás rugalmas: a cégeknek és intézményeknek lehetőségük van fokozatosan alkalmazkodni az új elvárásokhoz, figyelembe véve a termelt hulladékuk volumenét.

Megdöbbentő számok: Ammán dominanciája és a Ghabawi-válság

A forráscikkben szereplő statisztikák jól mutatják a beavatkozás szükségességét. Jordánia lakossági hulladéktermelésének eloszlása rendkívül egyenetlen:

  • Ammán súlya: A főváros és környéke (Greater Amman Municipality) felelős az országos hulladékmennyiség 50 százalékáért.

  • Napi terhelés: Ez napi szinten több mint 4000 tonna hulladékot jelent, amely szinte teljes egészében a Ghabawi-lerakóba kerül.

Bani Hani hangsúlyozta, hogy ha nem sikerül a szelektív gyűjtéssel legalább a papír és műanyag frakciókat kivonni a forgalomból, a Ghabawi és a hozzá hasonló stratégiai lerakóhelyek kapacitása évekkel hamarabb kimerülhet, mint azt korábban becsülték.

Digitális kontroll és bürokrácia: 30 nap a jelentéstételre

Az új szabályozás szigorú adminisztratív fegyelmet követel meg minden érintettől. A minisztérium egy modern, elektronikus platformot (Environmental Information and Monitoring System) hozott létre a folyamatok nyomon követésére.

A szabályozás legfontosabb pontjai:

  • Szerződések rögzítése: Minden hulladékszállítási és -feldolgozási megállapodást rögzíteni kell a rendszerben.

  • 30 napos határidő: A bizonylatokat és a mennyiségi igazolásokat a keletkezéstől számított 30 napon belül fel kell tölteni.

  • Éves audit: A nagy hulladéktermelőknek éves összefoglaló jelentést kell készíteniük, amelyben bemutatják a válogatási arányok javulását.

Gazdasági várakozások: Befektetés és munkahelyek

A szakértők egyetértenek abban, hogy a szabályozás élénkíteni fogja a magánszektort. Al-Khashashneh szerint az egyértelmű jogi keretek „biztonságérzetet adnak a befektetőknek”, akik így nagyobb hajlandósággal fektetnek majd újrahasznosító üzemekbe és komposztáló létesítményekbe. A minisztérium becslései szerint a reform középtávon több ezer új „zöld” munkahelyet teremthet a logisztikai és feldolgozó szektorban.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Helló! Miben segíthetek ma?