A Fülöp-szigetek továbbra is a globális tengeri műanyagszennyezés egyik legnagyobb forrása – figyelmeztet a Világbank legfrissebb jelentése. Az ázsiai szigetország évente több mint 300 000 tonna műanyagot enged az óceánokba, ami a hanyagul kezelt belföldi hulladék közel tizedét teszi ki. A szervezet szerint radikális infrastrukturális és szabályozási reformok nélkül a térség ökológiai összeomlása elkerülhetetlen.
A Világbank (World Bank) múlt év végén nyilvánosságra hozott elemzése sötét képet fest a Fülöp-szigetek hulladékgazdálkodási helyzetéről. A jelentés szerint az ország az egyik legnagyobb felelőse a világóceánokat borító műanyagszennyezésnek, megelőzve számos nagyobb ipari hatalmat is. A probléma gyökere a gyors urbanizáció, a hiányos szemétgyűjtési hálózat és az úgynevezett „tasak-gazdaság” (sachet economy) rendkívüli elterjedése.
Napi 164 millió tasak: A „százascsomagok” átka
A Fülöp-szigeteki hulladékválság egyik leglátványosabb eleme az egyszer használatos műanyagok (SUP) dominanciája. Mivel a lakosság jelentős része naponta vásárol kisméretű, olcsó fogyasztási cikkeket (sampont, kávét, tisztítószert), a statisztikák megdöbbentőek:
-
164 millió darab műanyag tasakot (sachet) használnak el a Fülöp-szigeteken minden egyes nap.
-
48 millió bevásárlószatyrot és 45 millió vékony fóliatasakot dobnak ki napi szinten.
-
Az éves szinten keletkező 1,7 millió tonna lakossági műanyaghulladék jelentős része válogatás nélkül kerül a folyókba és a csatornákba.
A szennyezés ára: 0,3 millió tonna műanyag az óceánban
A Világbank adatai szerint az országban keletkező, nem megfelelően kezelt hulladék 8,8 százaléka, azaz évente több mint 300 000 tonna műanyag jut ki a nyílt vízre. Ez a mennyiség nemcsak a tengeri élővilágot pusztítja, hanem közvetlen gazdasági károkat is okoz: a halászat, a turizmus és a hajózás éves szinten milliárdos veszteségeket könyvel el a szennyezés miatt.
A jelentés rámutat, hogy bár léteznek környezetvédelmi törvények, a végrehajtásuk akadozik. A helyi önkormányzatok többsége nem rendelkezik megfelelő válogatóüzemekkel vagy biztonságos lerakókkal, így a szemét gyakran nyílt utcai lerakókban vagy illegális szeméttelepeken halmozódik fel.
Útiterv 2040-ig: Jön a körforgásos reform
A válság kezelésére a Világbank egy szigorú ütemtervet javasol a Fülöp-szigeteki kormány számára, amelyhez már több mint 1 milliárd dolláros fejlesztési kölcsönt is biztosított. A „Roadmap to 2040” főbb állomásai:
-
2028-ig: A műanyag-szennyezés drasztikus csökkentése a folyóvonalakon telepített szűrőrendszerekkel.
-
2034-ig: Az újrahasznosítási kapacitás országos kiterjesztése (jelenleg a műanyagok alig 28%-át hasznosítják újra).
-
2040-ig: A teljes körforgásos gazdaság elérése, ahol az egyszer használatos műanyagokat fenntartható alternatívák váltják fel.
A szakértők hangsúlyozzák: a siker kulcsa a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) törvény betartatása, amely a vállalatokat kötelezi arra, hogy visszagyűjtsék és újrahasznosítsák az általuk forgalomba hozott csomagolóanyagokat.
Hivatalos forrás a Világbank oldalán: 👉 World Bank – Tackling a National Crisis: Sustainable Plastic Waste Management in the Philippines
Image by Maria Hernandez from Pixabay
