KezdőlapHÍRFOLYAMRekordévet zárt az amerikai elemvisszagyűjtés: 9,3 millió font akkumulátor a The Battery...

Rekordévet zárt az amerikai elemvisszagyűjtés: 9,3 millió font akkumulátor a The Battery Network 2025-ös mérlegében

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

Jelölj meg minket preferált forrásként

Az Egyesült Államok legnagyobb elem- és akkumulátorgyűjtő hálózata, a több mint 30 éve működő Call2Recycle 2025-ben The Battery Network néven folytatja tevékenységét – és a névváltás egy rekordévvel esik egybe. A szervezet frissen közzétett 2025-ös hatásjelentése szerint egyetlen év alatt több mint 9,3 millió font (mintegy 4 200 tonna) elemet és akkumulátort gyűjtöttek vissza, 3 195 új gyűjtőponttal bővítették a hálózatot, és a lítiumion-akkumulátorok kezelésében új biztonsági sztenderdet állítottak fel. A jelentés jó alkalom arra, hogy megnézzük: mit csinál másképp az amerikai, önkéntes alapon szerveződő gyűjtőrendszer, és mit tanulhat belőle a kötelező uniós szabályozás felé haladó Magyarország.

Call2Recycle már a múlté – megszületett a The Battery Network

A több mint három évtizede működő Call2Recycle 2026-tól The Battery Network néven folytatja munkáját. A jelentés hangsúlyozza, hogy nem egyszerű márkafrissítésről van szó: a szervezet szerepe az elemek egyszerű begyűjtőjéből az egész észak-amerikai akkumulátor-életciklust átfogó koordinátorrá bővült. Ma már gyártói felelősségi (stewardship) programokat, biztonsági megoldásokat, gyűjtést, újrahasznosítást és felelős akkumulátorkezelést egyaránt lefed.

A vezérüzenet: „Új név. Ugyanaz a küldetés. Szélesebb hatás.” A szervezet élén Leo Raudys elnök-vezérigazgató áll; a jelentés emléket állít a 2025-ben elhunyt Chip Wildesnek is, aki 1994 óta alapító igazgatósági tagként (egy időszakban társ-vezérigazgatóként) alakította a szervezetet.

A számok: mennyi elem gyűlt össze 2025-ben?

A 2025-ös év kulcsmutatói egy érett, országos lefedettségű rendszer képét rajzolják ki:

  • 9,3 millió font+ összesen begyűjtött elem és akkumulátor
  • 9,2 millió font+ háztartási elem, ezen belül 6,4 millió font+ újratölthető és 2,8 millió font+ egyszer használatos (primer) cella
  • 3 195 új gyűjtőpont, így a hálózat mérete meghaladta a 20 000 gyűjtőhelyet
  • 31 új steward (gyártói kötelezett) csatlakozott, a résztvevők száma átlépte a 250-et
  • az amerikai lakosság 80%-a 15 mérföldön (kb. 24 km) belül talál gyűjtőpontot
  • 20 downstream újrahasznosító partner (7 válogató és 13 feldolgozó) alkotja a kezelési láncot

A kémiai összetétel szerinti bontás jól mutatja a piac átrendeződését: a lítiumion-akkumulátorok adták messze a legnagyobb tömeget (közel 4 millió font), megelőzve az egyszer használatos primer elemeket (~2,8 millió font). Mögöttük a kis, zárt savas ólomakkumulátorok (SSLA), a nikkel-kadmium (NiCd) és a nikkel-fémhidrid (NiMH) cellák következtek. A trend ismerős: ahogy a lítium átveszi az uralmat a hordozható elektronikában és a mikromobilitásban, úgy tolódik a gyűjtés súlypontja is a magasabb kockázatú, tűzveszélyesebb kémiák felé.

Öt pillér: így épül fel az elemvisszagyűjtési rendszer

A The Battery Network öt márkapillér mentén szervezi tevékenységét, és a jelentés is e logika szerint tagolódik.

Stewardship – a kiterjesztett gyártói felelősség motorja

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) lendülete 2025-ben tovább erősödött az Egyesült Államokban: egyre több tagállam bővítette az elem-stewardship jogszabályait, és készült fel a programok élesítésére. A szervezet interaktív térképe operatív és fejlesztés alatt álló programokra bontja az államokat – a keleti part és Kalifornia jár az élen. A magyar olvasó számára ez a legérdekesebb tanulság: az USA-ban az EPR államról államra, mozaikszerűen épül ki, nem egy szövetségi rendelet írja elő egységesen.

Collections – a hozzáférés a kulcs

A gyűjtés a rendszer gerince. A 2025-ös bővülés (3 195 új pont) mögött több csatorna áll: kiskereskedelmi leadás, postai visszaküldés (mail-back) és nagy volumenű partnerek számára testreszabott visszavételi programok. A háttérben zajló digitális fejlesztés – az ügyfélportál automatizálása – készítette elő a rendszer 2026-os újraindítását Collection Hub néven.

Education – a tudatosság mint tűzmegelőzés

Az oktatási vonal középpontjában a lítiumion-akkumulátorok okozta tűzesetek megelőzése áll. Az „Avoid the Spark” (Kerüld a szikrát) kampány a helytelen elemkidobás kockázataira hívta fel a figyelmet, míg a Battery Blitz iskolai gyűjtőverseny több mint 4 000 font elemet mozgatott meg, és a fiatalabb generáció szemléletformálását célozta. A szervezet 2025-ben tartotta első közös gyűjtőrendezvényeit a National Waste and Recycling Association (NWRA) és a Woodsy Owl kabalafigura bevonásával.

Solutions – biztonságra tervezve

2025 a biztonsági termékek éve is volt: 38 új kezdeményezés és termékfejlesztés indult. A zászlóshajó a OneDrum™ gyűjtő- és szállítóedény, amely elnyerte a The Battery Show Battery Safety Technology of the Year díját, és amelynek szállítási volumene közel 26%-kal nőtt éves szinten. Emellett rekordszámú lítiumion-akkumulátor incidenskészletet (LIBIK) helyeztek ki a túlmelegedés és a hőmegfutás (thermal runaway) kezelésére, és jelentősen bővült a Battery Incident Support Program tisztítási-kárelhárítási kapacitása.

Innovation – a holnap hulladékáramai

A szervezet külön programokkal fordul a feltörekvő, összetett hulladékáramok felé:

  • E-bike program: 50 000 font begyűjtött akkumulátor (14%-os éves növekedés), 2 400+ gyűjtőpont
  • Nagy energiasűrűségű (High Energy) program: 60 000 font+, 1 800+ betanított gyűjtőponttal
  • Elektromosjármű- (EV) program: partnerségek és infrastruktúra építése a leggyorsabban növekvő, legösszetettebb áramra

A pénzügyi háttér: növekvő bevétel, minősített auditvélemény

A csatolt konszolidált beszámoló szerint a szervezet összes bevétele 37,5 millió dollárra nőtt (2024: 32,0 millió), amelyből a díjbevétel 34,3 millió dollárt tett ki. A nettó vagyon 23,6 millió dollárra emelkedett, a nettó vagyonváltozás 5,08 millió dollár volt. Fontos részlet a szakmai olvasónak: a könyvvizsgáló (Smith + Howard PC) minősített (qualified) véleményt adott, mivel a bevételek elszámolása nem felelt meg maradéktalanul az FASB ASU 2014-08 (Topic 606) előírásainak – ez azonban a beszámoló szerint az érdemi pénzügyi helyzetet nem érinti.

Magyar vonatkozás: kötelező uniós keret ott, ahol az USA önkéntes mozaikot épít

Itt válik igazán tanulságossá az összevetés. Amíg az Egyesült Államokban az elem-EPR államonként, alulról építkezve terjed, addig az Európai Unió – így Magyarország – 2024 óta egységes, kötelező jogi keretben működik az (EU) 2023/1542 akkumulátorrendelet révén, amely felváltotta a korábbi 2006/66/EK irányelvet.

Az uniós rendelet konkrét, számszerű visszagyűjtési célértékeket ír elő:

  • hordozható elemek: 63% 2027 végéig, majd 73% 2030-tól
  • LMT- (könnyű közlekedési eszköz, pl. e-bike, e-roller) akkumulátorok: 51% 2028-ig, 61% 2031-től
  • anyaghasznosítási és lítium-visszanyerési célok, valamint 2027-től digitális akkumulátor-útlevél az ipari, EV- és LMT-akkukra

Magyarországon a gyakorlati végrehajtást a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. koncessziós társaság szervezi az EPR-rendszer keretében, a jogi alapot a 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet adja, amelyet 2025-ben az uniós rendelethez igazítottak.

Mit vihet át a magyar gyakorlat az amerikai modellből? Három pont emelkedik ki:

  1. A hozzáférés a gyűjtési arány kulcsa. A „lakosság 80%-a 15 mérföldön belül” típusú lefedettségi mutató jól mérhető, kommunikálható cél. A 73%-os uniós célérték teljesítéséhez Magyarországon is a gyűjtőpont-sűrűség és a leadás kényelme dönt.
  2. A tűzbiztonság már ma prioritás. A lítium dominanciája miatt a OneDrum-típusú biztonságos gyűjtő- és szállítóeszközök, illetve az incidenskezelő készletek nálunk is egyre sürgetőbbek – különösen az e-roller- és e-bike-akkuk kommunális hulladékba kerülő, illegális és tűzveszélyes áramánál.
  3. Az oktatás megtérülő befektetés. Az „Avoid the Spark” és a Battery Blitz típusú kampányok mutatják, hogy a szemléletformálás közvetlenül csökkenti a nem megfelelő kidobásból eredő tűzkockázatot.

GYIK – Gyakran ismételt kérdések

Mi az a The Battery Network? Az Egyesült Államok korábbi legnagyobb önkéntes elemgyűjtő szervezete, a Call2Recycle új neve 2026-tól. Több mint 30 éve foglalkozik elem- és akkumulátor-visszagyűjtéssel, ma már a teljes észak-amerikai akkumulátor-életciklusra kiterjedő stewardship-, biztonsági és újrahasznosítási megoldásokkal.

Mennyi elemet gyűjtöttek 2025-ben? Összesen több mint 9,3 millió fontot (kb. 4 200 tonna), ebből 9,2 millió font+ háztartási elem volt.

Melyik akkumulátortípusból gyűlt a legtöbb? Tömegében a lítiumion-akkumulátorokból, közel 4 millió fontnyi mennyiséggel, megelőzve az egyszer használatos primer elemeket.

Vonatkoznak-e Magyarországra ugyanezek a szabályok? Nem közvetlenül – az amerikai rendszer önkéntes és államonként eltérő. Magyarországon az (EU) 2023/1542 akkumulátorrendelet és a 445/2012. Korm. rendelet a mérvadó, a végrehajtást a MOHU koordinálja.

Mi az a OneDrum és miért fontos? Egy biztonságos elem-gyűjtő- és szállítóedény, amely 2025-ben elnyerte a The Battery Show „Az év akkumulátor-biztonsági technológiája” díját. A hőmegfutás és a szállítás közbeni tűzkockázat csökkentésére tervezték – a lítium terjedésével egyre relevánsabb megoldás.

Összegzés

A The Battery Network 2025-ös jelentése egy jól működő, önkéntes alapú rendszer rekordévét dokumentálja: bővülő hálózat, rekord gyűjtött mennyiség, díjnyertes biztonsági innováció. A magyar szempontból legizgalmasabb tanulság a kétféle logika ütköztetése – az amerikai piac alulról, tagállamonként építkezik, míg az EU felülről, kötelező célértékekkel terel. A közös nevező viszont ugyanaz: a lítium korában a hozzáférés, a tűzbiztonság és a tudatosság dönti el, hogy sikerül-e kivenni az elemeket a hulladékáramból – és Magyarországnak 2027-re 63, 2030-ra 73 százalékon kell teljesítenie.


🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉 

  • The Battery Network (korábbi Call2Recycle): 2025 Impact Report (a cikk elsődleges forrása)
  • EUR-Lex: Az (EU) 2023/1542 rendelet az elemekről és a hulladékelemekről – összefoglaló és célértékek
  • 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről (net.jogtar.hu)
  • MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. – Hordozható elem, akkumulátor (mohu.hu)
  • HVG / Telex (2025. június): az akkumulátor-hulladékkezelési EPR-szabályok tervezett módosítása
  • Economx (2025. szeptember): a Magyar Akkumulátor Szövetség szakértői álláspontja az uniós keretről

 

Ladányi Roland
Ladányi Rolandhttp://envilove.hu
Ladányi Roland környezetvédelmi szakember és hulladékgazdálkodási szakértő, aki elkötelezett híve a fenntarthatóságnak és a körforgásos gazdaság népszerűsítésének. Szakmai tevékenységének központi eleme a dontwasteit.hu platform, ahol naprakész hírekkel, elemzésekkel és gyakorlati megoldásokkal segíti a környezettudatosabb szemléletformálást. Munkája során a hulladékcsökkentés és az erőforrások hatékony felhasználása mellett köteleződött el, összekötve a szakmai precizitást a közérthető tájékoztatással.
OLVASS TOVÁBB