Sokkoló adatok láttak napvilágot az argentin ipari hulladékgazdálkodásról: az évente keletkező mintegy 11,2 millió tonna veszélyes és ipari hulladéknak mindössze 10 százaléka részesül megfelelő kezelésben. A fennmaradó, több mint 10 millió tonnányi anyag illegális lerakókba, folyókba vagy ellenőrizetlen szeméttelepekre kerül. A Buenos Aires-i Egyetem (UBA) és a szakmai kamarák közös jelentése szerint a helyzet nemcsak ökológiai katasztrófával fenyeget, hanem súlyos gazdasági torzulásokat is okoz a dél-amerikai országban.
A „Harmadik Ipari és Speciális Hulladék Környezetvédelmi Obszervatórium” (Tercer Observatorio Ambiental de Residuos Industriales y Especiales) által közzétett adatok rávilágítanak az argentin környezetvédelmi szabályozás és ellenőrzés rendszerszintű kudarca ról. A jelentés az Argentin Ipari és Speciális Hulladékkezelők és Szállítók Kamarája (CATRIES), a Környezetvédelmi Kezelőipari Kamara (CAITPA), valamint a Buenos Aires-i Egyetem (UBA) Gazdaságtudományi Kara és a Rosariói Nemzeti Egyetem (UNR) együttműködésében készült.
Sokkoló számok: 10 millió tonna kezeletlen veszély
A statisztikák szerint Argentínában évente körülbelül 11 250 000 tonna ipari hulladék keletkezik. Ebből a hatalmas mennyiségből csupán 1 125 000 tonna (az összes hulladék 10%-a) kerül engedéllyel rendelkező kezelőüzemekbe, ahol szabályos eljárásokkal ártalmatlanítják vagy hasznosítják újra azokat.
A maradék 10 125 000 tonna sorsa ismeretlen vagy igazoltan szabálytalan. Ez a mennyiség közvetlenül a természetbe, illegális hulladéklerakókba vagy az önkormányzati szeméttelepekre kerül, amelyek nincsenek felkészítve a veszélyes vegyi anyagok fogadására. A jelentés hangsúlyozza, hogy ez a folyamat nemcsak a talajt és a talajvizet mérgezi, hanem közvetlen kockázatot jelent a lakosság egészségére is, különösen a nagyvárosok környékén.
A „tisztességtelen verseny” és a gazdasági torzulás
A jelentés rámutat egy fontos gazdasági aspektusra is: a hulladékkezelés elmaradása nemcsak környezeti, hanem piaci probléma is. Azok a vállalatok, amelyek betartják a törvényeket és megfizetik a hulladék szakszerű ártalmatlanításának költségeit, jelentős hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik illegális módon szabadulnak meg a szennyező anyagoktól.
A hulladékkezelés költségei a legális szektorban a technológiai igény és a szigorú előírások miatt magasabbak. Mivel az állami ellenőrzés gyenge, sok vállalat inkább az illegális utat választja, ami a legális kezelőüzemek kapacitáskihasználtságát is rontja. Jelenleg az argentin hulladékkezelő kapacitások jelentős része kihasználatlanul áll, miközben az ország fuldoklik a szemétben.
Elavult törvények és jelképes bírságok
A szakmai szervezetek (CATRIES és CAITPA) szerint a probléma gyökere a 24.051-es számú, a veszélyes hulladékokról szóló törvény elavultságában rejlik. A jogszabály több mint 30 éves, és a benne foglalt büntetési tételek az infláció miatt teljesen elértéktelenedtek.
-
Bírságok összege: A maximális pénzbírság jelenleg nem haladja meg az 500 000 argentin pesót, ami még a jelenlegi árfolyamon is csupán jelképes összeg egy nagyvállalat számára.
-
A visszatartó erő hiánya: Sok cég számára olcsóbb kifizetni az esetleges bírságot, mint beruházni a fenntartható hulladékkezelésbe.
A kamarák sürgetik a törvény frissítését, amelynek tartalmaznia kellene a bírságok automatikus indexálását és a hatékonyabb hatósági ellenőrzést.
A legszennyezettebb régiók: Buenos Aires és a központi zóna
A hulladéktermelés és a szabálytalanságok gócpontjai az ország ipari központjaiban találhatók. A jelentés külön kiemeli Buenos Aires tartományt, valamint Córdoba és Santa Fe régióit. Ezeken a területeken koncentrálódik az argentin ipari kibocsátás nagy része, és itt a legkritikusabb a folyók (például a Matanza-Riachuelo folyó) állapota az illegális ipari bevezetések miatt.
A kutatás megállapította, hogy bár a digitális technológiák lehetővé tennék a hulladék útjának követését (szállítmánykövető rendszerek), az adatok integrációja a tartományok között hiányos, így a „szürke zónában” mozgó szállítmányok könnyen eltűnnek a hatóságok szeme elől.
Konklúzió: rendszerszintű váltásra van szükség
A CATRIES és a CAITPA elnökei közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet arra, hogy Argentínának nem technológiai, hanem politikai és szabályozási hiányosságai vannak. A modern kezelőüzemek rendelkezésre állnak, de amíg az illegális lerakás olcsóbb és büntetlen marad, a 10 százalékos kezelési arány nem fog elmozdulni. A cél a 2026 utáni időszakra a kezelt hulladék arányának megduplázása lenne, de ehhez a törvényhozás és az ellenőrző szervek azonnali beavatkozása szükséges.
-
Eredeti hírforrás: Economía Sustentable – Solo el 10% de los residuos industriales se trata de forma adecuada en Argentina
-
Szakmai kamara (CATRIES) jelentése: Informe Observatorio de Residuos Peligrosos UBA-UNR
Image by Leonardo Espina from Pixabay
