Kezdőlap HÍRFOLYAM Moldovában a hulladék fele még mindig szabályozatlan lerakókba kerül

Moldovában a hulladék fele még mindig szabályozatlan lerakókba kerül

moldova
Moldova súlyos hulladékgazdálkodási válsággal küzd: az országban keletkező szemét jelentős része ellenőrizetlen körülmények között szennyezi a környezetet. A Logos Press legfrissebb elemzése és a Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint miközben a lakosság készen állna a szelektív gyűjtésre, az infrastruktúra hiánya és a stratégiai projektek lassú megvalósulása akadályozza az előrelépést. A megoldás kulcsa a digitális kontrollt biztosító SIA MD rendszer és a regionális hulladékkezelő központok kiépítése lehet.

A Moldovai Köztársaságban a hulladékgazdálkodás kérdése az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezeti és közegészségügyi kihívásává nőtte ki magát. A Logos Press jelentése rávilágít, hogy a probléma nem újkeletű: a kormányzat már több mint tíz évvel ezelőtt elfogadta a hulladékgazdálkodás javítását célzó stratégiát, ám annak végrehajtása messze elmarad a várttól. A jelenlegi állapotok szerint a hulladék fele olyan helyszíneken végzi, amelyek nem felelnek meg a minimális környezetvédelmi előírásoknak sem.

Adatvezérelt válsághelyzet: 1131 lerakó országszerte

A 2024-es statisztikai adatok riasztó képet festenek Moldova tájképéről. Alexander Macuhin politikatudományi doktor és szakértő tájékoztatása szerint jelenleg 1131 hulladéklerakó található az országban, amelyek összesen 1225 hektárnyi földterületet foglalnak el. Ami még aggasztóbb, hogy ezeknek a lerakóknak a száma – különösen a spontán kialakuló, illegális szeméttelepeké – folyamatosan növekszik.

A Környezetvédelmi Felügyelőség adatai szerint 2023-ban több mint 3800 engedély nélküli hulladéklerakási esetet tártak fel. A hatóságok igyekeznek fellépni a szabályszegőkkel szemben: a kiszabott bírságok összege elérte a közel 4 millió lejt. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a lakosság által termelt hulladék körülbelül 90%-át egyszerűen tartós tárolással „kezelik”, ami közvetlen veszélyt jelent a talajra, a levegőre és a talajvízkészletekre. A helyzetet tovább súlyosbítja a lerakókban keletkező tüzek száma, amelyek éves szinten ezres nagyságrendűek.

SIA MD: A digitális pajzs a hulladék ellen

A kaotikus állapotok rendezésére Moldova bevezette a SIA MD (Sistemul Informațional Automatizat „Managementul Deșeurilor”) elnevezésű automatizált hulladékgazdálkodási információs rendszert. A Környezetvédelmi Ügynökség által felügyelt platform célja, hogy integrálja a hulladékkal kapcsolatos összes tevékenységet, az engedélyezéstől kezdve a jelentéstételen át egészen az export-import és az újrahasznosítás nyomon követéséig.

A SIA MD adatai már most pontosabb látleletet adnak a gazdasági szféra kibocsátásáról:

  • 2024-ben a különböző gazdasági ágazatokban tevékenykedő moldovai vállalatok összesen 227,35 ezer tonna hulladékot termeltek.

  • A rendszer lehetővé teszi az „európai hulladéklista” szerinti besorolást, így a veszélyes hulladékok útja is pontosan követhetővé válik.

  • A digitális nyilvántartás kötelező az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők számára, ami a „szürke zóna” felszámolását célozza.

Szelektív gyűjtés: A lakosság készen áll, a rendszer nem

Érdekes ellentmondásra mutatott rá Tatiana Tsugui szakértő: a lakosság mentalitása sok esetben megelőzi az állami infrastruktúra fejlődését. Kisinyovban (Chisinau) a lakók a hulladék 60-70%-át hajlamosak lennének szelektíven gyűjteni, amennyiben erre meglenne a megfelelő lehetőség. Ez azt bizonyítja, hogy a fenntartható jövő iránti igény megvan, de a logisztikai háttér – a válogató- és újrahasznosító állomások – hiánya miatt a szelektíven gyűjtött szemét jelentős része végül mégis a vegyes lerakókban végzi.

Regionális megoldások és a 2027-ig tartó nemzeti terv

A kormányzat jelenleg a „Települési szilárd hulladék a Moldovai Köztársaságban” nevű projekt végrehajtásán dolgozik, amely nyolc régióra osztja az országot.

  • A 4-es (Kisinyov és környéke) és a 8-as (északi körzet, 11 járás) régióban már megkezdődtek a megvalósíthatósági tanulmányok, amelyeket 2026 végére terveznek lezárni.

  • Az 1-es régióban (Cahul, Cantemir, Taraclia stb.) már megkezdődött a földterületek állami tulajdonba vétele és a regionális operátor bejegyzése.

  • A cél, hogy minden régióban modern újrahasznosítási és környezetvédelmi központokat hozzanak létre, amelyek sorting (válogató), komposztáló és átrakodó állomásokkal rendelkeznek.

A 2023–2027-es Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv szerint Moldova célja, hogy az újrahasznosítási arányt 40-60%-ra növelje bizonyos termékkategóriák esetében, miközben radikálisan csökkenti a lerakókba kerülő mennyiséget.

Moldova hulladékkezelési jövője tehát a digitalizáció (SIA MD) és a regionális infrastruktúra kiépítésének versenyfutása az idővel. Ahogy a Logos Press cikke konstatálja: a stratégia megvan, a lakossági hajlandóság adott, már csak a kivitelezésnek kellene a tervek szerint haladnia ahhoz, hogy Moldova ne a saját szemetében fulladjon meg.


 Hivatalos források és hivatkozások:  

 

Image by Jill Rose from Pixabay

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Helló! Miben segíthetek ma?
Exit mobile version