Évente több millió tonna emberi haj végzi a hulladéklerakókban vagy az égetőkben, ahol lassú bomlása során üvegházhatású gázokat termel, vagy eldugaszolja a városi vízelvezető rendszereket. Az MDPI legfrissebb tanulmánya szerint azonban ez a keratinban gazdag biomassza kulcsszerepet játszhat a mezőgazdaságtól az építőiparon át egészen a csúcstechnológiás energiatárolásig. Itt az ideje, hogy máshogy tekintsünk a fodrászatok padlóján összegyűlt nyesedékre.
Az emberi haj globális termelése hatalmas léptékű: becslések szerint egy átlagos ember naponta körülbelül 50-100 hajszálat veszít el, a fodrászatokban pedig tonnaszámra keletkezik ez a nyesedék. Eddig a hajra többnyire „problémás hulladékként” tekintettek, ám a kutatások igazolják, hogy kémiai és fizikai tulajdonságai alkalmassá teszik a legkülönbözőbb ipari felhasználásokra.
A haj mint mérnöki anyag: Erősebb, mint gondolnánk
A tanulmány rávilágít a haj lenyűgöző mechanikai tulajdonságaira. A hajszál 65–95%-ban fehérjéből (főként ∝-keratinból), vizből, lipidekből és pigmentekből áll. Keresztmetszetéhez képest a szakítószilárdsága kiemelkedő: egyes mérések szerint a haj képes elviselni olyan mechanikai feszültséget, amely vetekszik bizonyos acélötvözetekével.
Ez a tulajdonság az építőiparban válik igazán hasznossá. A kutatók megállapították, hogy ha emberi hajat kevernek a betonhoz vagy a vakolathoz szálerősítésként, az jelentősen csökkenti a száradás során keletkező repedéseket. A haj rugalmassága és tapadása javítja a kompozit anyagok szívósságát, különösen a hagyományos vályogépítészet modernizált változataiban.
Olajfoltok elleni természetes fegyver
A haj egyik legizgalmasabb környezetvédelmi felhasználása a bioremediáció, azon belül is az olajszennyezések kezelése. A hajszálak természetüknél fogva hidrofóbok (taszítják a vizet) és oleofilek (vonzzák az olajokat). Ez a kettős tulajdonság teszi lehetővé, hogy a haj saját tömegénél akár ötször-kilencszer több olajat képes felszívni a víz felszínéről anélkül, hogy elmerülne.
A tanulmány említést tesz a hajból készült „matracokról” vagy hengerekről, amelyeket tengeri olajkatasztrófák során alkalmaznak. Ez a módszer nemcsak olcsóbb, hanem biológiailag lebomló alternatívát kínál a jelenleg használt szintetikus polipropilén szőnyegekkel szemben.
Mezőgazdaság: Lassú felszívódású szuper-trágya
A haj rendkívül gazdag nitrogénben (kb. 16-17%), valamint tartalmaz ként, szenet és egyéb mikrotápanyagokat. Mivel a keratin egy ellenálló fehérje, a haj lassan bomlik le a talajban, így ideális lassú kibocsátású szerves trágyaként funkcionál.
A mezőgazdasági kísérletek szerint:
-
A hajból készült pelletek közvetlen tápanyagforrást biztosítanak a növényeknek.
-
Mulcsként alkalmazva segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és gátolja a gyomok növekedését.
-
Javítja a talaj szerkezetét és levegőzését.
Csúcstechnológia és kozmetika
A kutatás túlmutat a hagyományos felhasználási módokon. A hajból kinyert keratint a kozmetikai iparban már használják hajápoló szerek és regeneráló krémek összetevőjeként. Azonban az igazi áttörést az energetika jelentheti: a haj széntartalmának pirolízise (hőbontása) révén olyan porózus szénanyagok állíthatók elő, amelyek kiválóan alkalmasak szuperkondenzátorok elektródáinak, segítve a hatékonyabb energiatárolást.
A gyógyászatban a keratinból készült hidrogélek és „állványok” (scaffolds) segítik a szövetek regenerálódását, mivel az emberi szervezet jól tolerálja ezt a biokompatibilis anyagot.
A megvalósítás akadályai
Bár a lehetőségek tárháza végtelennek tűnik, az MDPI tanulmánya nem hallgatja el a nehézségeket sem:
-
Begyűjtési logisztika: Jelenleg nincs globálisan kidolgozott rendszer a fodrászati hulladék elkülönített gyűjtésére.
-
Szennyeződések: A hajfestékek, szőkítők és egyéb vegyszerek maradványai befolyásolhatják az újrahasznosított termék minőségét vagy biztonságát (különösen a mezőgazdaságban).
-
Társadalmi stigma: Sok kultúrában még mindig idegenkednek az „emberi eredetű” termékek használatától, ami marketingkihívást jelent.
Összegzés
Az emberi haj a körforgásos gazdaság egyik legígéretesebb, mégis kiaknázatlan alapanyaga. Ahogy a tanulmány szerzői fogalmaznak: a hulladékként kezelt haj valójában egy megújuló biomatéria, amely képes kiváltani a környezetszennyező szintetikus anyagokat az építőiparban, az olajiparban és a mezőgazdaságban is.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti tanulmány (MDPI Sustainability): Human Hair: A Sustainable Resource for the Circular Economy? A Systematic Literature Review
-
DOI:
https://doi.org/10.3390/su17041641
Image by Ivana Tomášková from Pixabay
