Egyre több tudósnak, környezetvédelmi szervezetnek van olyan ijesztő előrejelzése, mely szerint a 21.-ik század végére nem lesz több új strand. Mindennek az alapja a homok, mint alapanyagforrás, amely a modern világ egyre áhítottabb árujává válik.
A mindennapi életünk számos terméke, mint például a fogpaszta, kozmetikumok, papír vagy akár az elektronikai termékek nem állíthatóak elő homok nélkül. Mindezek mellett hatalmas mennyiségben használ fel homokot az építőipar, elég csak az épületekre vagy az utakra gondolni.
A homok más természetes alapanyagokhoz hasonlóan nem érhető el korlátlan mennyiségben, ezért idővel egy környezetvédelmi ketyegő bombává válhat. Az alapanyag kereskedelem mára világszerte sokmilliárdos üzletté vált.
A homok a víz és a levegő mellett a legkeresettebb erőforrás a földön, sok ország, turisztikai szervezet és a maffia is legális és illegálisan utakon harcolnak a ritka árucikkért. A harc során sérül a környezet, az állatvilág és az emberek is, példaként említhető, hogy az éjszaka leple alatt szivattyúzzák a homokot a strandokról, melyek mérete egyre csökken.
Ez a jelenség ma már 70 országban jelen van, Indiában például a homokmaffia a legerősebb bűnszövetkezet. A tevékenység komoly negatív hatással van a strandok területén élő állatokra, a tengeri emlősök és egyéb állatok számának csökkenése várható.
A problémával egy film a Sand Wars foglalkozik, amely látványosan bemutatja a problémát és megpróbál válaszokat adni az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Ki nyer és ki veszít a milliárdos üzleten, hol van szükség homokra, mint alapanyagra és az hol tűnik el?