A brazilok 72 százaléka értékeli a fenntarthatóságot, de az újrahasznosított termékek piaca még akadályokba ütközik

A brazil lakosság döntő többsége pozitívan értékeli a körforgásos gazdaságba befektető vállalatokat, a vásárlási szokások azonban még mindig komoly kihívást jelentenek a fenntartható gazdasági modell elterjedésében. A Brazil Nemzeti Ipari Szövetség (Confederação Nacional da Indústria – CNI) hétfőn, június 1-jén közzétett, mennyiségi adatokra támaszkodó országos kutatása rávilágít a fogyasztói elmélet és a mindennapi gyakorlat közötti mély ellentmondásokra, valamint a rendszerszintű ipari és társadalmi átalakulás elengedhetetlenségére.

A lineáris modelltől a körforgásos gazdaság felé

Egy olyan világgazdaságban, ahol a fogyasztás és a termelés egyértelműen a „kitermelés, gyártás, fogyasztás és eldobás” lineáris rendszerére épül, a körforgásos gazdaság (economia circular) ennek a linearitásnak a megtörését célozza. A CNI legújabb, „A vásárlástól a leselejtezésig: hogyan viszonyulnak a brazilok a körforgásos gazdasághoz 2026-ban” című elemzése kiemeli: az új modell az alapanyagok, a víz és az energia hatékonyabb kezelését helyezi előtérbe, amely ma már kritikus fontosságú mind a nemzetgazdaság, mind az üzleti szektor számára. A felmérést a Nexus készítette 2019 ember bevonásával Brazília minden régiójában, február 11. és 13. közötti adatfelvétellel, így az eredmények átfogó, országosan reprezentatív képet adnak a jelenlegi társadalmi attitűdről.

Magas elméleti támogatottság, komoly gyakorlati akadályok

A mennyiségi adatokból kiderül, hogy a megkérdezettek 72%-a kifejezetten pozitívan ítéli meg azokat a vállalatokat, amelyek fenntarthatósági gyakorlatokba és zöld innovációkba fektetnek be. Ugyanakkor a felmérés egy éles ellentmondásra – egyfajta cselekvési szakadékra – is rávilágít a diskurzus és a valós fogyasztói magatartás között. Annak ellenére, hogy a fenntarthatóság elméleti támogatottsága magas, a válaszadók 43%-a elismeri: az ártól függetlenül továbbra is idegenkedik, vagy egyenesen ellenáll az újrahasznosított termékek megvásárlásának.

Az újrahasznosított cikkekkel szembeni fogyasztói ellenállás hátterében elsősorban a hagyományos minőségfelfogás áll:

• A megkérdezettek 34%-a egyszerűen a teljesen új termékeket részesíti előnyben.

• 30%-uk komoly kétségeket fogalmaz meg az újrahasznosított anyagokból készült cikkek tartósságával és várható élettartamával kapcsolatban.

• További okként említették az újrahasznosított anyagok iránti általános bizalmatlanságot, valamint a feldolgozási folyamatokkal kapcsolatos transzparencia hiányát.

Információhiány és a fogyasztói edukáció szükségessége

Davi Bomtempo, a CNI környezetvédelmi és fenntarthatósági vezetője szerint az adatok egyértelműen jelzik, hogy az átállás nem csupán a kínálaton múlik. „A társadalom részéről megvan az érdeklődés a fenntarthatóbb gyakorlatok iránt, de még mindig léteznek olyan korlátok, amelyek az információval, a minőség észlelésével és a hozzáféréssel kapcsolatosak” – hangsúlyozta.

A kutatás egyik legbeszédesebb statisztikája, hogy a brazilok mindössze 13%-a állítja magáról, hogy behatóan ismeri és érti a körforgásos gazdaság fogalmát. Ez a tudáshiány magyarázatot ad arra, miért támogatja sok fogyasztó elméletben a fenntarthatóságot, miközben a lakosság 61%-a a vásárlási döntések során nem tudja összekapcsolni saját tetteit azok tényleges környezeti hatásaival. Bár az életciklus végén (pós-consumo) sokan eladományozzák vagy megjavíttatják a tárgyakat, az újrahasznosítható anyagok nem megfelelő, szelektálatlan kidobása továbbra is rendszerszintű probléma Brazíliában.

Kinek a felelőssége a környezetvédelem?

A termékek okozta környezetszennyezés megakadályozásáért viselt felelősség megítélésében a válaszadók határozott véleményt formáltak, ami szintén kihívás elé állítja az államigazgatást és a magánszektort:

• A lakosság 60%-a úgy véli, hogy elsősorban az önkormányzatok és a helyi városvezetések feladata garantálni a környezet védelmét.

• Mindössze 14% tartja az ipari szereplőket és a gyártókat a fő felelősnek.

• 12% pedig a szövetségi kormányra hárítja ezt a szerepet.

A brazil ipar válasza és a jövőbeli szakpolitikák

A CNI álláspontja szerint a körforgásos gazdaságra történő átállás egy komplex, rendszerszintű transzformáció, amelyhez elengedhetetlen a megfelelő információáramlás, az infrastruktúra fejlesztése, a támogató szabályozási környezet megteremtése, valamint a teljes termelési lánc – köztük a hulladékgyűjtő szövetkezetek – integrálása.

Ezt a sürgető igényt felismerve a CNI szorgalmazza az 1874/2022-es számú törvényjavaslat (Projeto de Lei 1874/2022) mielőbbi elfogadását, amely hivatalosan is megteremtené a Nemzeti Körforgásos Gazdaság Politikáját (PNEC – Política Nacional de Economia Circular). A szakmai szervezet érvelése szerint ez a jogszabály alapvető fontosságú a célzott beruházások ösztönzéséhez, a brazil nemzeti ipar globális versenyképességének növeléséhez és a fenntartható fogyasztási gyakorlatok állami ösztönzéséhez.

A friss kutatási eredményeket hivatalosan is bemutatták a június 1-jén, Rio de Janeiróban, a FIRJAN székházában megrendezett „Vállalati Vezetés a Klíma Jövőjéért | COP31” (Liderança Empresarial pelo Futuro do Clima) eseményen. A találkozó célja a termelő szektor, a kormány és a pénzügyi intézmények összehangolása volt a globális klímaagenda és a novemberben, Törökországban megrendezésre kerülő COP31 klímacsúcs prioritásainak előkészítése érdekében.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

• Valor International (Eredeti hivatkozás): Survey shows 72% of Brazilians value circular economy

• Brazil Nemzeti Ipari Szövetség (CNI) – Állami/Intézményi hivatalos közlemény és kutatási adatbázis: Portal da Indústria – Da compra ao descarte: como o brasileiro se relaciona com a economia circular 2026

• Image by Joshua Woroniecki from Pixabay