Brit betétdíjas rendszer: a vásárlók 71 százaléka visszaváltaná a palackokat, de a kényelem dönt

A brit betétdíjas rendszer 2027 októberében indul, és a YouGov friss kutatása szerint a brit vásárlók többsége kész részt venni benne – annak ellenére, hogy sokan még nem is hallottak róla. A 2026. október 23-án publikált felmérés szerint a szupermarketben vásárlók 71 százaléka valószínűleg visszavinné az üres italcsomagolásokat a 20 pennys betétdíjért. A részletes adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a szándék önmagában kevés: a visszaváltási pontok távolsága, a sorban állás és az időveszteség könnyen lerombolhatja a lelkesedést. Az alábbiakban bemutatjuk a kutatás legfontosabb eredményeit, és összevetjük őket a már működő európai rendszerek tapasztalataival.

Röviden: A brit betétdíjas rendszer iránti hajlandóság magas, a YouGov szerint a brit vásárlók 71 százaléka visszaváltaná az italcsomagolásokat, noha 61 százalékuk még sosem hallott a rendszerről. A siker kulcsa a kényelem lesz: a válaszadók 84 százaléka használná a háztartási szelektív gyűjtéssel összekötött begyűjtést, a legnagyobb visszatartó erő pedig a visszaváltási pontok távolsága.

Brit betétdíjas rendszer: alacsony ismertség, magas részvételi hajlandóság

A YouGov felmérése szerint a rendszer ismertsége egyelőre meglepően alacsony. A brit szupermarketes vásárlók 61 százaléka még sosem hallott a betétdíjas rendszerről (Deposit Return Scheme, DRS), további 24 százalékuk csak keveset tud a működéséről, és mindössze 13 százalék mondta magát nagyon vagy meglehetősen tájékozottnak.

Ehhez képest a részvételi szándék kifejezetten erős. A válaszadók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg visszavinné az üres italcsomagolásokat a 20 pennys betétdíj visszaszerzése érdekében, és csak 13 százalék mondta, hogy valószínűleg nem venne részt benne. A hajlandóság minden korcsoportban magas: a 35–44 évesek körében 67 százalék, a 18–24 évesek között 76 százalék.

Az eredmény tehát azt mutatja, hogy a britek nyitottak az új rendszerre, a kommunikációs feladat viszont még előttük áll: a fogyasztók többségének a következő hónapokban kell megtudnia, mit, hol és hogyan lehet majd visszaváltani.

Bolt előtt, bolton belül vagy otthonról?

A kutatás egyik legérdekesebb kérdése az volt, hol szeretnének a vásárlók megszabadulni az üres palackoktól és dobozoktól. A legtöbben a szupermarketekhez kötnék a visszaváltást, a válaszadók összesen 57 százaléka az üzletek melletti automatákat részesítené előnyben. Ezen belül 35 százalék a bolt előtt, 22 százalék a bolton belül elhelyezett gépeket választaná. A helyi kisboltokat 11, a dedikált gyűjtőpontokat 8 százalék tartaná ideálisnak.

Még ennél is népszerűbbek azonban azok a megoldások, amelyekhez egyáltalán nem kell külön elindulni. A válaszadók 84 százaléka valószínűleg használna olyan begyűjtést, amely a háztartási szelektív hulladék elszállításával együtt történik. A külön házhoz menő begyűjtés 75 százalékot vonzana, az élelmiszer-házhozszállítással kombinált visszavétel pedig 61 százalékot. Utóbbinál jelentős a korosztályos különbség: a 25–34 évesek 73 százaléka, az 55 év felettieknek viszont csak 51 százaléka élne ezzel a lehetőséggel.

A házhozszállítással összekötött visszavétel nem elméleti felvetés. Magyarországon a MOHU rendszerében a Kifli.hu tömeges befogadású automatával váltja vissza a hozzá beérkezett palackokat, és ugyanez a technológia a lakossági REpont visszaváltás felgyorsításában is megjelent.

A visszaváltás mint versenyelőny a kereskedőknek

A felmérés szerint a betétdíjas rendszer a boltválasztást is befolyásolhatja. A válaszadók 64 százaléka mondta, hogy nagyobb eséllyel vásárolna olyan kereskedőnél, ahol egyszerű visszavinni az italcsomagolásokat és visszakapni a betétdíjat.

A hatás a fiatalok körében a legerősebb: a 18–24 évesek 77 százaléka számára jelentene vonzerőt a kényelmes visszaváltási lehetőség. Az 55 év felettieknél ez az arány 55 százalék, miközben 35 százalékuk szerint a visszaváltási lehetőség semmit sem változtatna a vásárlási döntésükön.

A kereskedők számára ez fontos üzenet: a visszaváltó automata nemcsak kötelező infrastruktúra, hanem ügyfélszerzési eszköz is lehet, különösen a fiatalabb vásárlók megnyerésében.

Kártyára vagy készpénzben kérnék vissza a betétdíjat

A betétdíj visszatérítésének módjában a britek egyértelműen a közvetlen kifizetést preferálják a kereskedőhöz kötött megoldásokkal szemben. A válaszadók 43 százaléka bankkártyára vagy digitális pénztárcába kérné a pénzt, 25 százalék készpénzt szeretne. A kereskedői utalványt csak 10, a hűségpontokat 9 százalék választaná, és mindössze 4 százalék ajánlaná fel a betétdíjat jótékony célra.

A digitális visszatérítés a fiatalabbak körében különösen népszerű: a 25–34 évesek 54 és a 18–24 évesek 52 százaléka választaná, szemben az 55 év felettiek 34 százalékával.

Az európai példák azt mutatják, hogy a digitális megoldások valóban gyorsan terjednek: a Lidl Portugália a Lidl Plus applikációba integrálta a visszaváltást, a magyar REpont automatáknál pedig a vásárló utalvány, azonnali banki átutalás és adományozás közül választhat. Érdekes eltérés, hogy míg a briteknek csak 4 százaléka adományozna, Magyarországon a rendszer indulása óta már több mint 482 millió forint gyűlt össze jótékony célokra – erről a MOHU REpont adományozás 2026-os eredményeiről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Távolság, sorban állás, időveszteség: a legnagyobb akadályok

A magas részvételi szándék ellenére a gyakorlati akadályok komoly kockázatot jelentenek. A legtöbben, 61 százalék, a túl messze lévő visszaváltási pontokat jelölték meg visszatartó tényezőként. A sorban állás 49, a visszaváltás időigénye 42 százalékot riasztana el.

A bizonytalanság is szerepet játszik: a válaszadók 36 százalékát az tartaná vissza, ha nem tudnák, hol és hogyan lehet visszaváltani. Az üres csomagolások otthoni tárolása 30, a visszaváltási pontra történő cipelése 29 százalékot zavarna.

Az aggályok a korcsoportok között nagyjából hasonlóak, egy kivétellel: az 55 év felettieket a sorban állás jobban zavarja, mint a 18–24 éveseket (52, illetve 39 százalék). Mindössze 7 százalék mondta, hogy semmi sem tántorítaná el a visszaváltástól.

Mit tanulhat a brit rendszer a működő európai példákból?

A YouGov adatai jól egybecsengenek azzal, amit a már működő rendszerekben látunk: ahol a visszaváltás beépül a napi rutinba, ott gyorsan magas visszaváltási arány alakul ki. A romániai betétdíjas rendszer 2026 első félévében 82 százalékos visszaváltási arányt ért el, miközben a gyűjtőhálózat az 1500 főnél népesebb települések 92 százalékát lefedte – vagyis éppen azt a távolsági akadályt kezelték, amelyet a britek a legnagyobb problémának tartanak.

Portugáliában a 2026 áprilisában indult rendszer az első két hónapban 10 millió visszaváltott csomagolásig jutott, és a visszaváltások jellemzően vasárnap, a megszokott bevásárlásokkal összekötve történnek. A sorban állás problémájára pedig a magyar példa mutat technológiai választ: az ömlesztett beöntésre alkalmas automaták egyszerre akár száz palackot is feldolgoznak.

A tanulság egyértelmű: a brit betétdíjas rendszer sikere nem a fogyasztók hozzáállásán fog múlni, hiszen az már most kedvező. Sokkal inkább azon, hogy 2027 októberére elég sűrű, gyors és egyértelműen kommunikált visszaváltási hálózat épül-e ki, amely a meglévő vásárlási és hulladékgyűjtési szokásokhoz igazodik. További visszaváltással kapcsolatos cikkeinket itt találod.

A kutatás módszertana

A YouGov online felmérése 2026. szeptember 28–29. között készült, 2048 fős, országosan reprezentatív mintán, amely az Egyesült Királyságban élő, szupermarketben vásárló 18 év feletti felnőttekből állt. Az adatokat életkor, nem, iskolai végzettség, régió és társadalmi státusz szerint súlyozták, a brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb népességbecslései alapján.

Brit betétdíjas rendszer – gyakran ismételt kérdések

Mikor indul a brit betétdíjas rendszer, és mekkora lesz a betétdíj?

A brit betétdíjas rendszer 2027 októberében indul, és a jogosult italcsomagolásokra 20 penny visszatérítendő betétdíjat vezet be. A vásárló a vásárláskor kifizeti a díjat, majd az üres palack vagy doboz visszavitelekor visszakapja. A YouGov 2026 őszi felmérése szerint a brit szupermarketes vásárlók 71 százaléka valószínűleg élne is ezzel a lehetőséggel.

Mennyire ismerik a brit vásárlók a betétdíjas rendszert?

Egyelőre kevéssé: a YouGov kutatása szerint a brit szupermarketes vásárlók 61 százaléka még sosem hallott a rendszerről, további 24 százalékuk pedig csak keveset tud a működéséről. Mindössze 13 százalék mondta magát nagyon vagy meglehetősen tájékozottnak. Az alacsony ismertség ellenére a részvételi hajlandóság minden korcsoportban magas, 67 és 76 százalék között mozog.

Hol szeretnék a brit vásárlók visszaváltani a palackokat és dobozokat?

A legtöbben a szupermarketeknél: a válaszadók 35 százaléka a bolt előtti, 22 százaléka a bolton belüli automatát választaná. Még népszerűbb lenne a háztartási szelektív gyűjtéssel összekötött begyűjtés, amelyet 84 százalék használna, míg a házhoz menő külön begyűjtés 75, az élelmiszer-házhozszállítással kombinált visszavétel 61 százalékot vonzana.

Mi tarthatja vissza a brit vásárlókat a visszaváltástól?

Elsősorban a visszaváltási pontok távolsága: a válaszadók 61 százaléka szerint ez elvenné a kedvüket. A sorban állást 49, a visszaváltás időigényét 42 százalék említette, 36 százalékot pedig az riasztana el, ha nem tudná, hol és hogyan lehet visszaváltani. Az üres csomagolások otthoni tárolása 30, a cipelése 29 százalékot zavarna.

Milyen formában kérnék vissza a betétdíjat a brit vásárlók?

A többség közvetlen visszatérítést szeretne: 43 százalék bankkártyára vagy digitális pénztárcába, 25 százalék készpénzben kérné a betétdíjat. A kereskedői utalványt csak 10, a hűségpontokat 9 százalék választaná, jótékony célra pedig 4 százalék ajánlaná fel. A digitális visszatérítés a fiatalok körében különösen népszerű, a 25–34 évesek 54 százaléka ezt preferálja.

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• YouGov: Deposit Return Scheme sentiment: UK shoppers are willing, but will convenience deliver? (2026. október 23.)

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.