Európa növekvő hulladékhegyei a zöld és digitális átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagok legfontosabb forrásaivá válhatnak a jövőben. Az Európai Unió által finanszírozott FutuRaM projekt keretében elkészült a kontinens eddigi legátfogóbb felmérése az úgynevezett „városi bányákról”. A Brüsszelben bemutatott eredmények rávilágítanak, hogy a megfelelő körforgásos gazdasági intézkedésekkel a kidobott elektronikai eszközökből, akkumulátorokból és építési törmelékből származó másodlagos nyersanyagok 2050-re a stratégiai nyersanyagigény akár 56%-át is képesek lennének kiváltani.
Az „európai városi bánya” és a FutuRaM projekt célkitűzései
A Horizon Europe program keretében finanszírozott – és az Egyesült Királyság, valamint Svájc által is támogatott – FutuRaM (Future Availability of Secondary Raw Materials) projekt egy 11 európai országból származó, 28 partnerből álló konzorcium 2022 és 2026 között végzett munkája. A kutatás fő célja a másodlagos nyersanyagok (Secondary Raw Materials – SRM) jövőbeli elérhetőségének felmérése és biztosítása. A projekt példátlan részletességgel, összesen 31 országra (az EU 27 tagállamára, valamint az Egyesült Királyságra, Svájcra, Izlandra és Norvégiára) kiterjedően térképezett fel 42 különböző kritikus nyersanyagot (Critical Raw Materials – CRM), amelyek a városi környezetben lévő hulladékáramokban és használatban lévő termékekben találhatók.
A jelenlegi helyzet: Számszerűsített adatok 2022-ből
A projekt kvantitatív adatai rávilágítanak a jelenlegi rendszerek hiányosságaira. A jelentés szerint 2022-ben az európai piacra hozott termékek mintegy 5,2 millió tonna kritikus nyersanyagot tartalmaztak. Ezzel szemben a már meglévő hulladékáramokban mindössze 2,1 millió tonna kritikus nyersanyag jelent meg, és ebből a mennyiségből végül csupán 1,4 millió tonnát sikerült ténylegesen visszanyerni. Ez a számadat a primer anyagok helyettesítési potenciálját tekintve jelenleg legfeljebb globális 27%-os arányt jelent a végső felhasználásban.
Prognózis 2050-re: Hatalmas növekedés a másodlagos nyersanyagok piacán
A digitalizáció, a megújuló energiaforrások telepítése és az elektrifikáció felgyorsulása miatt a kritikus nyersanyagokat tartalmazó hulladékok mennyisége a jövőben drasztikusan emelkedni fog. A jelentés előrejelzése szerint 2050-re az évente keletkező, CRM-eket tartalmazó hulladék tömege elérheti az 5,2–6,4 millió tonnát.
A fejlett visszanyerési rendszerek és a céltudatos körforgásos gazdasági politikák együttes alkalmazásával Európa évente 4,1–5,7 millió tonna kritikus nyersanyagot nyerhetne vissza a század közepére. Ezzel a másodlagos forrásokból származó anyagok helyettesítési aránya stabilan 50% fölé emelkedhet, optimális esetben akár az 56%-ot is elérve. Mindemellett a mostaninál 10-zel több (összesen akár 24 különböző) kritikus nyersanyag válna gazdaságosan kinyerhetővé a hazai hulladékból.
A hét legfontosabb hulladékáram
A FutuRaM projekt szakemberei a kritikus nyersanyagok visszanyerése szempontjából hét kulcsfontosságú hulladékáramot azonosítottak:
-
Elhasznált akkumulátorok (BAT)
-
Építési és bontási hulladékok (CDW)
-
Élettartamuk végét elért járművek (ELV)
-
Bányászati hulladékok (MIN)
-
Salak- és hamuanyagok (SLASH)
-
Elektromos és elektronikai berendezések hulladékai (WEEE)
-
Leszerelt szélturbinák Ezek a területek rejtik azokat a fémeket és ásványokat, amelyek a jövő technológiáihoz elengedhetetlenek.
Az ipar kritikus függősége az alapanyagoktól
A projekt kiemelte, hogy a modern technológiák mennyire kiszolgáltatottak ezen anyagok importjának. Globális szinten a galliumkereslet 60%-a az optoelektronikából és az integrált áramkörökből származik, míg az indium iránti igény 56%-áért a síkképernyős kijelzők felelnek. A tantál 36%-át kondenzátorokban használják fel. A modern energiatárolás szempontjából kulcsfontosságú kobalt 46%-a, a lítium 32%-a, valamint a nikkel 8%-a szintén közvetlenül ezekhez az ágazatokhoz köthető. Ezen anyagok európai visszanyerése stratégiai fontosságú a globális versenyben.
Módszertani újítások és a Másodlagos Nyersanyag Tudásbázis
A pontos jövőkép kialakítása érdekében a projekt létrehozott egy új visszanyerési modellt, amely éles különbséget tesz a hulladékban „elrejtett” és a kezelési eljárások után ténylegesen „kinyerhető” anyagok között. Az eredményeket egy átfogó Másodlagos Nyersanyag Tudásbázisban (SRM-KB) gyűjtötték össze, az adatokat pedig az ENSZ Erőforrás-osztályozási Keretrendszeréhez (UNFC) igazították, megkönnyítve ezzel a döntéshozók és az iparági szereplők dolgát a jövőbeni befektetések megtervezésekor.
Jelentős klímavédelmi hatások
A kritikus nyersanyagok másodlagos forrásokból történő biztosítása nemcsak geopolitikai, hanem klímavédelmi szempontból is áttörést jelenthet. A jelentés becslései alapján a hulladékból történő nyersanyag-visszanyerés 2050-re évente 81–273 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz kibocsátását előzheti meg. Ez a gigantikus CO2-megtakarítás nagyságrendileg egyenértékű egy olyan állam jelenlegi teljes éves kibocsátásával, mint Spanyolország.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Az Európai Bizottság hivatalos adatlapja a FutuRaM projektről (CORDIS – hivatalos uniós portál): https://cordis.europa.eu/project/id/101058522
-
A projekt hivatalos portálja: https://futuram.eu/
- Image by Mirko Maibach from Pixabay