Helyzetkép az osztrák körforgásos gazdaságról: Túlszárnyalják az uniós átlagot, de komoly jogi akadályok nehezítik a teljes átállást

A jelenlegi lineáris gazdasági modell hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen a globális erőforrás-kereslet már most jelentősen meghaladja a Föld megújuló kapacitását. A körforgásos gazdaságra való áttérés ma már nem csupán egy idealisztikus környezetvédelmi célkitűzés, hanem egyre inkább a mindennapi gazdasági valóság része. A PwC Ausztria legújabb, „Kreislaufwirtschaft Österreich 2.0” (Körforgásos Gazdaság Ausztria 2.0) című átfogó tanulmánya reális és tényszerű pillanatképet nyújt az osztrák gazdaság jelenlegi állapotáról. Az elemzés rávilágít arra, hogy bár Ausztria az európai átlagot meghaladó mutatókkal büszkélkedhet, a jogi és strukturális akadályok továbbra is fékezik a zöld átállás maximális kiaknázását.

A PwC által publikált tanulmány elsődleges célja nem a vészharangok kongatása, hanem egy objektív, adatokra támaszkodó helyzetértékelés nyújtása. Agatha Kalandra, a PwC Ausztria igazgatósági tagja és fenntarthatósági vezetője (Sustainability-Lead) a jelentés kapcsán egyértelműen fogalmazott: a hagyományos, lineáris gazdasági modellünket fel kell váltani a körforgásos gazdaság elveivel, mivel a nyersanyagok iránti globális igény fenntarthatatlanná vált. A transzformáció során a vállalatok, az önkormányzatok és a fogyasztók egyaránt kénytelenek újraértelmezni a nyersanyagok, a termékek és a szolgáltatások szerepét. Ebben a folyamatban már nem kizárólag a környezetvédelmi szempontok dominálnak, hanem a versenyképesség, az innovációs erő és a jövőbeli ellátásbiztonság kérdése is.

A szektor gazdasági súlya és ellenállóképessége a számok tükrében

A jelentés adatai alapján a körforgásos gazdaság egy kifejezetten nehéz és kihívásokkal teli makrogazdasági környezetben is figyelemre méltó ellenállóképességet (rezilienciát) mutatott. A szektor fejlődését a növekvő cirkularitás, a stabil foglalkoztatási mutatók, az emelkedő nominális hozzáadott érték, valamint a folyamatos és kitartó beruházások jellemezték.

A PwC tanulmányában hivatkozott legfrissebb, 2023-ra vonatkozó gazdasági adatok egyértelműen bizonyítják a szektor jelentőségét az osztrák nemzetgazdaságban:

• Jelenleg 13 793 vállalat képezi a hazai körforgásos gazdaság szerves részét.

• Ezek a cégek összesen 50 882 teljes munkaidős egyenértéknek (FTE) megfelelő munkavállalót foglalkoztatnak.

• A szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték (Bruttowertschöpfung) megközelíti a 4,5 milliárd eurót.

Szigorú módszertan: Kik alkotják valójában a körforgásos gazdaságot?

Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni a tanulmány alapjául szolgáló szigorú módszertani korlátokat. A fenti statisztikák az Európai Unió által meghatározott módszertanon és a specifikus NACE-kódokon (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) alapulnak.

Ez a hivatalos statisztikai megközelítés jelenleg kizárólag azokat a vállalatokat sorolja a körforgásos gazdasághoz, amelyek főtevékenységként újrahasznosítással (recycling), javítással (reparatur) vagy újrafelhasználással (wiederverwendung) foglalkoznak. A módszertan szigorúságát jól mutatja, hogy ha például egy élelmiszergyártó vállalat vagy egy szupermarketlánc aktív és jelentős belső intézkedéseket tesz a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében (például csökkenti a csomagolási hulladékot vagy saját visszaváltó rendszert üzemeltet), az a jelenlegi EU-s statisztikai definíció alapján nem számít bele ebbe a 13 793 fős vállalati körbe. Ebből következik, hogy a körkörös elvek tényleges gazdasági beágyazottsága a valóságban még a hivatalos számoknál is kiterjedtebb lehet.

Ausztria az európai élvonalban: A cirkularitási ráta alakulása

A körforgásos gazdaság fejlettségének egyik legfontosabb, nemzetközileg is összehasonlítható mérőszáma a cirkularitási ráta (Zirkularitätsrate). Ez az indikátor azt mutatja meg, hogy egy adott nemzetgazdaság teljes anyagfelhasználásán belül mekkora a másodlagos, illetve újrahasznosított nyersanyagok aránya.

Ezen a téren Ausztria kifejezetten jól teljesít. A PwC által közölt adatok szerint az osztrák cirkularitási ráta a 2023-as 13,8 százalékról 2024-re már 15,2 százalékra emelkedett. Ennek a dinamikus növekedésnek köszönhetően Ausztria jelentősen túlszárnyalja a 12,1 százalékos európai uniós átlagot. A stabil növekedési pálya azt mutatja, hogy az ország egyre közelebb kerül saját, ambiciózus stratégiai célkitűzéséhez, amely szerint 2030-ra el kívánják érni a 18 százalékos cirkularitási rátát.

Kettős helyzet: Ipari meglátások és jogi akadályok

A kvantitatív adatok mellett a tanulmány mélyreható interjúkat is készített a hazai körforgásos gazdaság kulcsfontosságú szektoraiban tevékenykedő iparági vezetőkkel. A beszélgetések egy érdekes, kettős helyzetet vázoltak fel.

Egyrészt a vállalati szektor hatalmas stratégiai és operatív potenciált lát a körforgásos modellben. Másrészt viszont a gyakorlati megvalósítást jelentős, elsősorban jogi és szabályozási akadályok lassítják. Az interjúalanyok egyöntetűen kiemelték: a körforgásos értékláncok zökkenőmentes és gazdaságilag is életképes működésének egyik legfőbb feltétele lenne egy egységes, összeurópai szintű jogértelmezés kialakítása. Különösen kritikus pont a „hulladék” (Abfall) és a „termék” (Produkt) jogi státuszának pontos, határokon átnyúlóan egységes meghatározása. Amíg ezek az alapvető fogalmak jogilag nem tisztázottak és harmonizáltak az Európai Unión belül, az akadályozza a másodlagos nyersanyagok szabad piacát és hatékony újrahasználatát.

Öt stratégiai pillér a jövőbeli fejlődésért

Az elemzés a feltárt adatok és a piaci visszajelzések alapján nemcsak diagnózist ad, hanem iránymutatást is nyújt a döntéshozók számára. A tanulmány végén a PwC szakértői öt kiemelt stratégiai cselekvési területet (Handlungsfelder) azonosítottak, amelyek elengedhetetlenek a Kreislaufwirtschaft 2.0 sikeres megvalósításához:

1. Monitoring: A folyamatok pontos és kiterjesztett, adatvezérelt nyomon követése.

2. Piac és gazdaság (Markt und Wirtschaft): A másodlagos nyersanyagok piacának élénkítése és a gazdasági ösztönzők kialakítása.

3. Szabályozás (Regulatorik): A jogi hálózat, különösen a hulladék- és termékstátusz uniós szintű harmonizációja és az adminisztratív terhek csökkentése.

4. Kutatás és fejlesztés (Forschung und Entwicklung): Az innovatív technológiák és új újrahasznosítási eljárások folyamatos támogatása.

5. Társadalom és oktatás (Gesellschaft und Bildung): A fogyasztói tudatosság növelése és a megfelelő szakemberek képzése a zöld átállás támogatására.

 Hivatalos források és hivatkozások:  

A cikk alapjául szolgáló eredeti, teljes körű tanulmány (Kreislaufwirtschaft Österreich 2.0) a PwC Ausztria hivatalos weboldalán érhető el: https://www.pwc.at/de/sustainability-esg/kreislaufwirtschaft-studie.html