Negyedik sebességbe kapcsol a hulladékgazdálkodás: Épülnek a horvátországi hulladékhasznosító erőművek

Horvátország jelentős lépésre szánta el magát a hulladékgazdálkodás terén: négy új hulladékból energiát előállító üzem építését tervezik az ország különböző pontjain. A nagyszabású beruházások elsődleges célja a hagyományos hulladéklerakók fokozatos tehermentesítése, valamint a már nem újrahasznosítható kommunális hulladék hatékony, ipari szintű kezelése. A jövőben felépülő horvátországi hulladékhasznosító erőművek egy tervezett 11 tagú hulladékgazdálkodási központhálózatot fognak kiegészíteni, miközben az ország megpróbálja behozni lemaradását az Európai Unió átlagához képest a maradékhulladék energetikai hasznosításában.

Röviden: Horvátország négy új hulladékhasznosító üzem építését tervezi, hogy radikálisan csökkentse a hulladéklerakók használatát. Az üzemek a jövőbeli 11 regionális központból származó mintegy 550 000 tonna alapanyagot fogják feldolgozni. A beruházásoknak köszönhetően az ország csatlakozhat ahhoz a több száz európai létesítményhez, amelyek a nem újrahasznosítható szemetet energiává és másodlagos nyersanyaggá alakítják, bár a teljes kiépítés akár 8-10 évet is igénybe vehet.

A horvátországi hulladékhasznosító erőművek tervezett helyszínei és kapacitásai

A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap bejelentése alapján összesen négy ilyen létesítmény megépítése szerepel a tervekben, és szigorú kikötés, hogy egyik sem fog veszélyes hulladékot feldolgozni. Az első javasolt létesítmény a Šibenik közelében található Bikarac Regionális Hulladékgazdálkodási Központ területén valósulna meg. A projekt műszaki dokumentációjának előkészítésére már biztosították a szükséges finanszírozást, ami az Alap, valamint a Környezetvédelmi és Zöld Átmenet Minisztériumának együttműködésével jött létre. Ez a gigantikus üzem évente akár 130 000 tonna hulladékból származó üzemanyagot (RDF) és szárított szennyvíziszapot képes majd feldolgozni, közvetlenül kiszolgálva négy dalmáciai megyét.

A második létesítményt az eszéki (Osijek) szabadkereskedelmi övezetben, az ottani kogenerációs erőművön belül tervezik megépíteni. Ennek a kapacitása évi 54 000 tonna lesz, és kifejezetten a szlavóniai régió igényeit fogja kiszolgálni. Emellett Fiume (Rijeka) is hivatalos érdeklődést mutatott egy saját üzem fejlesztése iránt, kérelmüket már be is nyújtották az Alaphoz. Ez a létesítmény a Marišćina, Kaštijun és Babina Gora központokból származó hulladékalapú üzemanyagot és szárított iszapot dolgozná fel. Várhatóan Zágráb városa is elindít egy hasonló projektet, miközben a magánszféra beruházási javaslatait is folyamatosan vizsgálják. Ennek keretében merült fel a C.I.O.S. vállalat sisaki tervezett létesítménye, illetve Kutina városa is szóba került potenciális helyszínként. Jól látható, hogy a horvátországi hulladékhasznosító erőművek területi eloszlása az egész ország lefedését célozza.

Növekvő kommunális hulladékmennyiség és az uniós átlag

Maja Feketić, az Alap uniós forrásokért felelős ágazatvezetője egy, a veszélyes hulladékok energetikai hasznosításáról szóló kerekasztal-beszélgetésen ismertette az országot érintő kihívásokat. Kiemelte, hogy Horvátországban az újrahasznosítás után visszamaradó hulladék kezelésére egyre sürgetőbb megoldást kell találni. A kommunális hulladék képződése gyorsabb ütemben növekszik az országban, mint az Európai Unió egészében, ami hatalmas nyomást helyez a meglévő rendszerre.

A hivatalos számok szerint 2014-ben Horvátországban egy főre vetítve 379 kilogramm kommunális hulladék keletkezett, szemben az akkori 479 kilogrammos uniós átlaggal. Egy évtizeddel később, 2024-re azonban ez a mutató Horvátországban már 497 kilogrammra ugrott, míg az EU átlaga 517 kilogramm lett, vagyis az ország hulladéktermelése rohamléptekkel közelít az európai szinthez.

Hulladékgazdálkodási központok és a lerakók jelentette kihívások

Ezek a fejlesztések szorosan összefonódnak az országos infrastruktúra nagyszabású bővítésével. Horvátország 2031-re várhatóan 11 modern hulladékgazdálkodási központtal fog rendelkezni. Ebből jelenleg öt már teljes kapacitással üzemel, három építés alatt áll, kettő esetében pedig folyamatban van a kivitelező kiválasztása. A legnagyobb központ Zágrábban épülhet fel, amely már meg is kapta a hivatalos helyszínengedélyt.

Ezek a központok a tervek szerint évente együttesen mintegy 550 000 tonna hulladékból származó üzemanyagot fognak előállítani, amihez elengedhetetlen a megfelelő feldolgozókapacitás kiépítése. Bár az újrahasznosítás terén komoly előrelépések történtek, a kommunális szemét tetemes része még mindig a földbe kerül. Az adatok alapján a lerakókba küldött hulladék aránya a 2010-es 94 százalékról 2024-re 51 százalékra esett vissza, míg az újrahasznosítási arány 4 százalékról 38 százalékra nőtt. Ebből az is következik, hogy a horvátországi hulladékégetők helyzete és mielőbbi fejlesztése az egyetlen logikus lépés a lerakás és az újrahasznosítás közötti szakadék áthidalására.

Európai trendek, nyersanyag-visszanyerés és jövőbeli kilátások

Az Európai Unióban 2024-ben hozzávetőlegesen 61 millió tonna kommunális hulladék esett át energetikai hasznosításon, ami az összes keletkezett mennyiség 26 százalékát jelenti. Az EU-ban, továbbá Norvégiában, Svájcban és az Egyesült Királyságban együttesen több mint 500 ilyen létesítmény működik. A kerekasztal-beszélgetésen bemutatott adatok szerint Németország 92, Franciaország 116, Svédország 37, Olaszország pedig 36 ilyen üzemmel büszkélkedhet, míg Európában további mintegy 30, kifejezetten veszélyes hulladékra specializálódott égető is üzemel.

Ezzel szemben Horvátországban, valamint Bulgáriában, Cipruson és Máltán egyelőre egyetlen ilyen erőmű sincs. Görögország viszont már hat létesítmény tervezésén és építésén dolgozik. Daniel Rolph Schneider, a zágrábi Gépészmérnöki és Hajóépítő Kar Energetikai és Környezetvédelmi Tanszékének vezetője szerint bizonyos maradék hulladékoknál az energetikai hasznosítás az egyetlen járható út. Figyelmeztetett azonban, hogy a folyamat időigényes: a döntéshozatal és a működés megkezdése között akár 8-10 év is eltelhet.

A technológia nagy előnye, hogy nemcsak áramot és hőt termel – támogatva ezzel a klímacélokat –, hanem a visszamaradó hamuból értékes ásványi anyagok és fémek, például foszfor és cink is kinyerhetők. Ez az irány jelentős változást hozhat az ország hulladékkezelési stratégiájában az elkövetkező években.

GYIK

Hol épülnek meg az új létesítmények?

A tervek szerint a négy üzemből egy Šibenik közelében (Bikarac), egy Eszéken (Osijek), egy Fiumében (Rijeka) valósulna meg, a negyedik projektet pedig valószínűleg Zágráb irányítja majd. Magánberuházásként felmerült Sisak és Kutina városa is.

Mikorra készülnek el ezek a beruházások?

Szakértői becslések szerint, például Daniel Rolph Schneider értékelése alapján, egy ilyen komplex infrastruktúra fejlesztése hosszú időt vesz igénybe. A megépítésre vonatkozó határozat meghozatala és a tényleges működés megkezdése között jellemzően 8-10 év is eltelhet.

Fognak veszélyes hulladékot is égetni ezekben az üzemekben?

Nem. A hatósági tervek és nyilatkozatok kifejezetten rögzítik, hogy a tervezett négy horvátországi létesítmény egyikében sem fognak veszélyes hulladékot feldolgozni; kizárólag hulladékból származó üzemanyagot (RDF), maradék kommunális hulladékot és szárított szennyvíziszapot fognak felhasználni energiatermelésre.

 Hivatalos források és hivatkozások: 

Croatia Week – Croatia plans four waste-to-energy plants

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.