A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.
A hulladékgazdálkodási ágazat jövője és a hazai vállalatok versenyképessége szempontjából kritikus időszakban lépett a legfontosabb érdekképviseleti szerv. Dr. Borosnyay Zoltán, LL.M., a HOSZ ügyvezető igazgatója által jegyzett hivatalos elektronikus dokumentum részletesen tárja a szaktárca elé a MOL Nyrt. nevéhez fűződő egységes koncessziós rendszer és a Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer legsúlyosabb gyakorlati és jogi problémáit.
A HOSZ piaci súlya és nemzetközi beágyazottsága
A szakmai érdekérvényesítés súlyát a küldő szervezet kiterjedtsége adja. A hazai piaci hulladékgazdálkodási szolgáltatókat képviselő, idén 35 éves HOSZ jelenleg országosan 61 tagvállalatot tömörít. Ezek a cégek együttesen legalább 80 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek a hazai szektorban. A szövetség a 12 hazai EPR díjtanácsból 8-ban látja el a hazai hulladékhasznosítók és szolgáltató cégek képviseletét. Emellett a HOSZ kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír: a szervezet tagja a világméretű Bureau of International Recycling (BIR) hálózatának, a Recycling Europe ernyőszervezetnek, valamint annak papír- és nemvasfémhulladék-hasznosító ágazati tagozatainak is.
A koncessziós szerződés visszásságai és a megszűnés jogi kérdése
A szervezet levelében emlékeztet arra, hogy a Magyar Állam és a MOL Nyrt. 2022. július 28-án kötött koncessziós szerződést az egységes hulladékgazdálkodási tevékenységekről, amelyet az Európai Bizottság jelenleg is vizsgál. A szövetség kezdettől fogva jelezte aggályait: 2022. november 15-én nyolc országos érdekképviseleti szervezet közösen fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, kérve a rendszer módosítását és annak tárgyi hatályának leszűkítését a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra, ám a kezdeményezés eredménytelen maradt.
Az elküldött dokumentáció egyik legsúlyosabb jogi állítása, hogy a koncesszió jogilag már a hatálybalépése előtt, 2022. december 31-én megszűnt. A HOSZ érvelése szerint a koncesszor eddig a határidőig nem kötötte meg a feladatellátáshoz szükséges Kapacitást Biztosító Szerződéseket, és nem szerezte meg a szükséges engedélyeket sem. Emiatt hat szervezet 2023. február 27-én hivatalosan kérte a szaktárca vezetését a szerződés megszűnésének kihirdetésére. Mivel ez elmaradt, a HOSZ tudomása szerint hivatali visszaélés miatt már feljelentés is született az ügyben.
Erőfölénnyel való visszaélés és a fémkereskedelem helyzete
Bár a piaci szolgáltatók megpróbáltak együttműködni, a HOSZ szerint a koncesszor részéről a kezdetektől fogva erőszakos erőfölénnyel való visszaélést és a szerződésen való túlterjeszkedést tapasztaltak. A koncesszor vertikálisan a hulladékgazdálkodás minden szintjén megjelent: saját magát látja el alapanyaggal, miközben a piacon egyszerre finanszírozó koordinátor és a saját alvállalkozóinak közvetlen versenytársa. Az intézményi feladatellátásra kiírt pályázatokon a koncesszor a KKV-szektor számára vállalhatatlan, egyoldalú szerződéseket diktált.
A fémkereskedelem területén is jelentős a túlterjeszkedés. A törvényi keretek alapján az egységes koncesszió tárgyi hatálya ezen a téren kizárólag a települési fém csomagolási hulladékokra, a közszolgáltatás keretében ingyenesen leadott lomtalanítási és hulladékudvari fémekre, valamint az EPR hatálya alá tartozó fém hulladékokra terjed ki. Az egyre növekvő feszültségek miatt a HOSZ 2024. május 14-én több minisztériumhoz és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) is fordult, sürgetve a hatósági fellépést az illegális hulladékkereskedelemmel szemben.
Súlyos zavarok és átláthatatlanság az EPR-rendszerben
A megkeresés az EPR-rendszer számos fundamentális hibájára világít rá:
-
Tulajdonjog elvesztése és piactorzítás: A szolgáltató vállalatok elvesztették a hulladékok tulajdonjogát. Miközben a koncesszor milliárdokat költ ösztönzőkre az EPR forrásokból az anyagok megszerzésére, a haszonanyagok értékesítéséből származó bevételeket nem számolja el az EPR díjak kialakításánál. Emellett nem ismeri el az úgynevezett „negatív áras” haszonanyag-értékesítést sem.
-
Alapanyaghiány a hasznosítóknál: Számos újrahasznosító vállalat alapanyag-ellátása a létüket fenyegető módon nem biztosított, emiatt több cég már kénytelen volt megszüntetni a tevékenységét.
-
Finanszírozási anomáliák: A koncesszor a tárgyévet megelőző EPR díjakban ugyan 9,11 százalékos hozamot vesz figyelembe az alvállalkozók számára, ám a valóságban ezt nem fizeti ki nekik. Sőt, egyes tevékenységek esetében egyáltalán nincs kifizetés, vagy önköltség alatti a finanszírozás.
-
A transzparencia hiánya: Az anyagáramonként szervezett díjtanácsoknak semmilyen érdemi funkciója nincs, a rendszert a transzparencia teljes hiánya jellemzi.
A HOSZ a fenti állítások súlyos alátámasztásaként a levél mellékletében elküldte a miniszternek a Szabad Európa volt újságírója által indított ügyben hozott jogerős ítéletet is a Fővárosi Ítélőtáblától.
Hivatalos források és hivatkozások: 
- Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ): Az egységes hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata
- Borítókép: MOHU, A kép illusztráció!