Hulladéktörvény módosítása: társadalmi egyeztetésen a tervezet – kötelező bírság és új felelősségi szabályok a MOHU számára

Az Élő Környezetért felelős Minisztérium (ÉKFM) 2026. november 5-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) módosításának tervezetét. A hulladéktörvény módosítása elsősorban a hulladék-keretirányelvet módosító (EU) 2025/1892 irányelv átültetését szolgálja, a csomag azonban jóval túlmegy a technikai jogharmonizáción: több ponton szigorítja a koncessziós társaság, vagyis a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. felelősségét, és új kimentési lehetőséget ad a hulladékbirtokosoknak, valamint a koncesszori alvállalkozóknak. Véleményt 2026. november 13-ig lehet küldeni.

Röviden: A hulladéktörvény módosítása átülteti a magyar jogba az élelmiszer-hulladék megelőzésére vonatkozó új uniós szabályokat és a 2030-as csökkentési célokat. Emellett a tervezet kizárná a figyelmeztetést a MOHU jogsértései esetén, előírná az elkülönített gyűjtés infrastruktúrájának megfelelő lefedettségét, és a miniszter felszólíthatná a koncessziós társaságot a jogszabályba ütköző szerződési feltételek módosítására.

Mi van a társadalmi egyeztetési csomagban?

A kormany.hu dokumentumtárában négy dokumentum érhető el: a tartalmi összefoglaló, a 17 szakaszból álló normaszöveg, a részletes indokolás és a hatásvizsgálati lap. A tervezet két, egymástól jól elkülönülő célt szolgál.

Az egyik az uniós jogharmonizáció. Az Európai Parlament és a Tanács 2025. szeptember 10-én fogadta el az (EU) 2025/1892 irányelvet, amely a 2008/98/EK hulladék-keretirányelvet módosítja, elsősorban az élelmiszer-hulladék és a textíliák tekintetében. A tagállamoknak 2027. június 17-ig kell átültetniük a rendelkezéseket – a tervezet hatálybaléptető szakasza is ehhez a dátumhoz igazodik.

A másik cél a hazai jogalkalmazási tapasztalatok beépítése. Az indokolás kifejezetten rögzíti, hogy a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata során jelzett hatósági tapasztalatok alapján vált szükségessé a szankciós rendszer módosítása. Ez a felülvizsgálat a kormány júniusi döntésével indult, amikor részletes jelentést kértek a koncesszió működéséről, és amelyhez a szakmai szervezetek – köztük a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) – saját javaslatcsomaggal is hozzájárultak. A most közzétett tervezet az első olyan jogszabály-módosítás, amelyben ennek a folyamatnak a nyomai szövegszerűen is megjelennek.

Hulladéktörvény módosítása: mit vesz át a tervezet az uniós irányelvből?

Az irányelvi átültetés a tervezetben négy elemre épül: a törvény hatályának pontosítására, új fogalommeghatározásokra, az élelmiszer-hulladék megelőzésének minimumkövetelményeire és a 2030-as célértékekre.

Hatály. A Ht. hatálya a jövőben nem terjed ki a geológiai tárolás céljából leválasztott, szállított, majd a bányászati törvény szerint geológiai úton tárolt szén-dioxidra. Ez az irányelvi szöveghez való igazodást jelenti.

Új fogalmak. A Ht. 2. §-a hat új vagy módosított definícióval bővül:

• eladatlan fogyasztási cikk – a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) 2024/1781 rendelet (ESPR) szerinti fogalom;
• fogyasztó – a fogyasztóvédelmi törvény szerinti természetes személy;
• logisztikai szolgáltató és végfelhasználó – a piacfelügyeleti (EU) 2019/1020 rendelet szerinti fogalmak;
• online platform – a digitális szolgáltatásokról szóló (EU) 2022/2065 rendelet szerinti fogalom;
• szociális gazdaság szervezete – szociális vagy környezetvédelmi cél megvalósítására létesített civil szervezet.

Ezek a fogalmak az irányelvnek elsősorban a textíliákra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) szabályaihoz kapcsolódnak, ahol az online platformok, a logisztikai szolgáltatók és a szociális gazdaság szereplői is kötelezettségeket, illetve szerepet kapnak. Fontos ugyanakkor: a tervezet szövege magát a textil EPR-rendszert, illetve az elkülönítetten gyűjtött textíliák hulladékká minősítésének szabályát még nem tartalmazza. Az irányelv a textil EPR-rendszerek felállítására hosszabb határidőt ad, így ezek a rendelkezések várhatóan egy későbbi jogszabálycsomagban jelennek meg.

Élelmiszer-hulladék: minimumkövetelmények és 2030-as célok

A tervezet leginkább kidolgozott uniós eleme az élelmiszer-hulladékról szól. A Ht. új 11/A. §-a az élelmiszer-ellátási lánc egészére – az elsődleges termeléstől a feldolgozáson, a kiskereskedelmen és a vendéglátáson át a háztartásokig – öt minimumkövetelményt rögzít:

• magatartásváltoztató beavatkozások és tájékoztató kampányok a tudatosság növelésére;
• az ellátási lánc hatékonysági hiányosságainak feltárása és kezelése, a szereplők közötti együttműködés támogatásával, a költségek és hasznok méltányos elosztásával;
• az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztást célzó újraelosztás ösztönzése, amelynek elsőbbsége van a takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű feldolgozással szemben;
• képzés, készségfejlesztés és a finanszírozáshoz való hozzáférés segítése, különösen a kkv-k és a szociális gazdaság szervezetei számára;
• innovatív és technológiai megoldások ösztönzése.

A szereplőket az élelmiszer-hulladék képződésében játszott szerepükkel arányosan kell bevonni, ügyelve arra, hogy a kis- és középvállalkozásokat ne érje aránytalan teher. Az élelmiszerbankokkal folytatott konzultációt követően – ha indokolt – elő kell segíteni, hogy a jelentős szereplőként azonosított gazdasági szereplők adományozási megállapodásokat ajánljanak az élelmiszerbankoknak és más újraelosztó szervezeteknek. Az adományozás könnyítése régóta napirenden lévő téma: az Európai Parlament már évekkel ezelőtt az élelmiszer-adományok adómentességét sürgette.

A célértékek. A Ht. 92. §-a új (8) bekezdéssel bővül, amely a 2021–2023-as éves átlaghoz képest 2030. december 31-ig

• 10 százalékos csökkentést ír elő a feldolgozás és az előállítás során képződő élelmiszer-hulladékra, valamint
• 30 százalékos csökkentést az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb értékesítésében, az éttermekben, az étkeztetésben és a háztartásokban együttesen képződő, egy főre jutó élelmiszer-hulladékra.

Ha az Európai Bizottság előtt erre irányuló eljárást folytatnak le, korábbi referencia-időszak is alkalmazható. A célok teljesülésének mérése az uniós szinten egységesített módszertanon alapul, amelynek elfogadásáról 2019-ben számoltunk be.

A konkrét kötelezettségek azonban nem a törvényben, hanem egy későbbi kormányrendeletben jelennek meg: a Ht. 88. §-a felhatalmazást kap az élelmiszer-feldolgozásra, a kiskereskedelemre, a vendéglátásra, az étkeztetésre és a háztartásokra vonatkozó részletes szabályok megalkotására. Az indokolás szerint ez elsősorban az élelmiszergazdaságot, a kereskedelmet és a HORECA-szektort érinti majd.

Ami a MOHU-t érinti: szigorúbb felelősség a koncessziós rendszerben

A tervezet hat ponton változtatja meg a koncessziós társaság helyzetét. Ezek közül csak egy kötődik az uniós irányelvhez, a többi a hazai jogalkalmazási tapasztalatokból fakad.

1. Elkülönített gyűjtés: kötelező infrastruktúra és lefedettség (4. §)

A Ht. 12. §-a új (6) bekezdéssel egészül ki: a koncessziós társaság biztosítja, hogy rendelkezésre álljon az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtendő hulladék gyűjtéséhez szükséges infrastruktúra – beleértve az elkülönített gyűjtőhelyek anyagra és területre vonatkozóan megfelelő lefedettségét is. Az indokolás szerint a módosított keretirányelv az elkülönített gyűjtés elsődleges szerepét hangsúlyozza a hulladék megfelelő kezelésében.

A kötelezettség jelentőségét a hazai számok mutatják: a KSH adatai szerint 2023-ban az elszállított települési hulladéknak csak mintegy egyharmadát gyűjtötték elkülönítetten – erről a biológiailag lebomló hulladék lerakásáról szóló elemzésünkben is írtunk. Hogy mi számít „megfelelő lefedettségnek”, azt a törvény nem határozza meg; a részletek a végrehajtási kormányrendeletre maradnak. Ez a rendelkezés 2027. június 17-én lép hatályba.

2. Ha a hulladékot nem veszik át: kimentés a hulladékbirtokosnak (5. §)

A Ht. 31. §-a két új bekezdéssel bővül. A hulladékbirtokos – az indokolás szerint jellemzően a termelő – a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárásban mentesül a felelősség alól, ha igazolja, hogy a jogellenesség azért következett be, mert a hulladékot a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó érdekkörébe tartozó ok miatt nem tudta átadni. Ilyenkor a hatóság a mentesítéssel egyidejűleg a koncessziós társaságot kötelezi a hulladék átvételére.

A háttér az éven túli hulladéktárolás körüli jogalkalmazói gyakorlat. Az indokolás az Európai Bíróság C-129/16. számú ítéletére hivatkozik, amely szerint objektív felelősség esetén is vizsgálni kell az ok-okozati összefüggést: ha a gyűjtés vagy tárolás egyébként jogszerű, és a hulladékbirtokos tevékenysége nem áll összefüggésben a jogellenes éven túli tárolással, a felelősség nem terhelheti. Az indokolás azt is hangsúlyozza, hogy a hulladékbirtokos kizárólag az átadás elmaradása miatti jogkövetkezmények alól mentesülhet.

3. Védelem a koncesszori alvállalkozóknak (8. § (1))

Hasonló kimentési szabály kerül a Ht. 53/A. §-ába a koncesszori alvállalkozókra – vagyis a közszolgáltatást a MOHU alvállalkozójaként végző helyi és regionális cégekre. Az alvállalkozó mentesül a felelősség alól, ha igazolja, hogy a jogellenesség azért következett be, mert figyelemfelhívása ellenére a koncessziós társaság nem tette meg a szükséges intézkedéseket.

Mindkét kimentési szabályt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell (12. §). Az indokolás szerint a hulladékbirtokos és az alvállalkozó számára kedvező szankciós szabályok visszamenőleges alkalmazását az irányadó jogértelmezési gyakorlat indokolja.

4. Miniszteri felszólítás a szerződési feltételek módosítására (8. § (2))

A Ht. 53/A. § új (8) bekezdése szerint, ha a miniszter megállapítja, hogy a közszolgáltatási és az intézményi résztevékenységhez kapcsolódó szerződési feltétel hulladékgazdálkodási jogszabályba ütközik, felszólítja a koncessziós társaságot annak 15 napon belüli módosítására. A koncessziós társaság köteles a felszólításnak megfelelően eljárni. Ez a gyakorlatban a MOHU általános szerződési feltételeire (ÁSZF) közvetlen miniszteri kontrollt jelent.

5. Szüneteltetés: csak jogszabályban meghatározott esetekben (7. §)

A Ht. 41. § (1a) bekezdése új szöveget kap: a közszolgáltatás igénybevétele és ellátása csak a törvényben vagy a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható. A koncessziós társaság ÁSZF-je kizárólag azt határozza meg, hogy az ingatlanhasználó milyen módon és tartalommal kezdeményezheti a szüneteltetést.

Az indokolás szerint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához érkezett közérdekű bejelentés és a lakossági panaszok rámutattak, hogy a szüneteltetés feltételrendszere nem kellően átlátható, ami jogbizonytalansághoz vezethet. A MOHU július 1-jétől hatályos ÁSZF-je például a szüneteltetés igazolásánál víz- és villamosenergia-fogyasztási küszöböket rögzített. Kérdés, hogy az ilyen igazolási feltételek a módosítás után a kezdeményezés „módjának és tartalmának” minősülnek-e, vagy jogszabályi szintre kell emelni őket.

6. Nincs többé figyelmeztetés: kötelező bírság (9. §)

A Ht. 84. § (4) bekezdése új e) ponttal bővül: ha a koncessziós társaság megsérti a hulladékgazdálkodási szabályokat, a figyelmeztetés mint szankció kizárt, a hatóság bírság kiszabásáról dönt. Az indokolás az eljárások tárgyi súlyával érvel, és jelzi, hogy szankciós eljárásnak eddig sem volt akadálya – a módosítás kizárólag a figyelmeztetés lehetőségét szünteti meg.

Konzorciumok és áfamentes vagyonátadás

A tervezet harmadik fő eleme az önkormányzati vagyont érinti. A Ht. új fogalomként bevezeti a hulladékgazdálkodási konzorciumot: települési önkormányzatok polgári jogi szerződésen alapuló együttműködését a hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátására.

Az indokolás szerint az előcsatlakozási alapok felhasználása során létrejött konzorciumok esetében eddig nem volt lehetséges az áfamentes vagyonfelosztás, ami méltánytalan megkülönböztetést jelentett a társulásokhoz képest. Az újraszabályozott 37/D. § szerint jogutódlással történő megszűnésnek – vagyis áfa szempontjából kedvezőbb ügyletnek – kell tekinteni a társulásból kiváló önkormányzat vagyonkiadását és vagyonbevitelét, ha az önkormányzat a hulladékgazdálkodási vagyont hat hónapon belül a koncessziós rendszer valamelyik szereplőjének – önkormányzati többségi tulajdonú alvállalkozónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak – üzemeltetésre átadja. Ugyanez irányadó a konzorciumot alkotó önkormányzatok vagyonára is.

Egy kisebb, de gyakorlati jelentőségű pontosítás a 14. § (1) bekezdését érinti: az indokolás szerint a cél a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék gyorsabb felszámolása, amelyben a módosítás nyomán a települési önkormányzat is szerepet kap.

Mikor lép hatályba?

A tervezet kétlépcsős hatálybalépést tartalmaz:

• A kihirdetést követő 16. napon lépnek hatályba a hazai eredetű módosítások: a MOHU-t érintő szankciós és felelősségi szabályok (kimentés, miniszteri felszólítás, szüneteltetés, a figyelmeztetés kizárása), a konzorcium fogalma és az áfaszabályok.
• 2027. június 17-én lépnek hatályba az irányelvet átültető rendelkezések: a hatály pontosítása, az új uniós fogalmak, az élelmiszer-hulladékra vonatkozó szabályok és célértékek, a kormányrendeleti felhatalmazás, valamint a koncessziós társaság gyűjtőinfrastruktúrára vonatkozó kötelezettsége.

Mit mutat a hatásvizsgálati lap?

A 2026. szeptember 14-i keltezésű, előzetes hatásvizsgálati lap szerint az elkészítésére egy munkanapot fordítottak, a vizsgált időtáv 2026. szeptember 1. és december 31. közötti időszak. A lap szerint az intézkedés a versenyképességet érdemben nem változtatja meg, a foglalkoztatás növeléséhez nem járul hozzá, a végrehajtás személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei adottak. Az adminisztratív terhek vizsgálata megtörtént, számszerű hatást azonban a lap nem tartalmaz, a költségvetési hatások minden sorban 0 forinttal szerepelnek, és érintett társadalmi csoportot sem nevez meg. Az élelmiszer-ellátási lánc szereplőire vagy a koncessziós rendszerre gyakorolt hatások számszerűsítése így a végrehajtási rendeletek előkészítésére marad.

Hogyan lehet véleményt nyilvánítani?

A társadalmi egyeztetés határideje 2026. november 13. A véleményeket az ÉKFM tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu e-mail-címére lehet elküldeni. A dokumentumok egyenként és egy csomagban is letölthetők a kormany.hu oldaláról.

Mire érdemes figyelni a véleményezésnél?

A tervezet néhány ponton nyitva hagyja a gyakorlati kérdéseket, amelyekre az érintettek észrevételei is választ adhatnak:

• Lefedettség: a gyűjtőinfrastruktúra „megfelelő lefedettségének” mércéje – anyagáramonként és területenként – a kormányrendeletben dől el, így ennek tartalma lesz a kötelezettség valódi súlya.
• Végrehajthatóság: a miniszteri felszólításhoz a tervezet nem rendel külön jogkövetkezményt arra az esetre, ha a koncessziós társaság nem módosítja az érintett feltételt.
• Bizonyítási teher: a hulladékbirtokosnak és az alvállalkozónak kell igazolnia, hogy a jogellenesség a koncessziós társaság érdekkörében merült fel – a figyelemfelhívások és átadási kísérletek dokumentálása így felértékelődik.
• Textilek: a textil EPR-ről és a használt textíliák hulladékstátuszáról a tervezet még nem rendelkezik, pedig a gyártók, a forgalmazók és az online platformok számára ez lesz az irányelv egyik legnagyobb hatású része.

A dontwasteit.hu a társadalmi egyeztetés lezárását és a törvényjavaslat parlamenti benyújtását követően is beszámol a fejleményekről.

---

Hulladéktörvény módosítása – gyakori kérdések

Mi a célja a hulladéktörvény 2026-os módosításának?

A tervezet elsődleges célja az (EU) 2025/1892 irányelv átültetése, amely az élelmiszer-hulladékra és a textíliákra vonatkozó uniós szabályokat szigorítja. Emellett a koncesszió felülvizsgálata során szerzett hatósági tapasztalatok alapján módosítja a hulladéktörvény szankciós rendszerét, és kiterjeszti az önkormányzati társulások áfamentes vagyonfelosztását a hulladékgazdálkodási konzorciumokra is.

Hogyan érinti a módosítás a MOHU-t?

A tervezet szerint a MOHU jogsértése esetén nem alkalmazható figyelmeztetés, a hatóság bírságot szab ki. A koncessziós társaságnak megfelelő lefedettséggel kell biztosítania az elkülönített gyűjtés infrastruktúráját, a miniszter 15 napos határidővel felszólíthatja a jogsértő szerződési feltételek módosítására, a hatóság pedig kötelezheti az át nem vett hulladék átvételére.

Mentesülhet-e a hulladékbirtokos a bírság alól, ha a hulladékot nem veszik át?

Igen. A tervezet szerint a hulladékbirtokos mentesül a felelősség alól, ha igazolja, hogy a jogellenesség azért következett be, mert a hulladékot a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó érdekkörébe tartozó ok miatt nem tudta átadni. Ilyenkor a hatóság a koncessziós társaságot kötelezi az átvételre, és a szabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Milyen élelmiszer-hulladék csökkentési célokat ír elő a tervezet?

A 2021–2023-as éves átlaghoz képest 2030. december 31-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a feldolgozás és előállítás során képződő élelmiszer-hulladékot. A kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben és a háztartásokban együttesen képződő, egy főre jutó élelmiszer-hulladékot 30 százalékkal kell mérsékelni. A részletes szabályokat később kormányrendelet állapítja meg.

Mikor léphet hatályba a hulladéktörvény módosítása?

A törvény főszabályként a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba, így a MOHU-t érintő szankciós és felelősségi szabályok ekkor válnak alkalmazandóvá. Az irányelvet átültető rendelkezések – köztük az élelmiszer-hulladék célértékei és a gyűjtőinfrastruktúrára vonatkozó kötelezettség – 2027. június 17-én lépnek hatályba, az uniós átültetési határidőhöz igazodva.

Meddig és hogyan lehet véleményezni a tervezetet?

A társadalmi egyeztetés határideje 2026. november 13. A véleményeket az Élő Környezetért felelős Minisztérium tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu e-mail-címére lehet elküldeni. A tervezet négy dokumentuma – a tartalmi összefoglaló, a normaszöveg, az indokolás és a hatásvizsgálati lap – a kormany.hu dokumentumtárában érhető el és tölthető le.

---

 Hivatalos források és hivatkozások: 

• Élő Környezetért felelős Minisztérium: Társadalmi egyeztetés a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról – tartalmi összefoglaló, normaszöveg, indokolás, hatásvizsgálati lap (kormany.hu, 2026. november 5.)
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/1892 irányelve (2025. szeptember 10.) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról
• EUR-Lex: Az EU hulladékgazdálkodási jogszabálya – összefoglaló

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.