Jamaica hulladékgazdálkodási szakértői és az újrahasznosítási szektor szereplői egyöntetűen kritizálják a természeti katasztrófák utáni hulladékkezelés jelenlegi gyakorlatát. A legfrissebb iparági jelentések szerint az egyértelmű állami szabályozás hiánya miatt a hurrikánok után keletkező törmelék és szerves hulladék jelentős része – amely egyébként értékes nyersanyag lehetne – válogatás nélkül a már amúgy is túltelített lerakókba kerül. A szakértők szerint a jelenlegi „gyors elszállítás” alapú protokoll fenntarthatatlan, és sürgős rendszerszintű váltásra van szükség.
A jamaicai hulladékgazdálkodás egyik legsúlyosabb problémája a hurrikánok utáni időszakokban jelentkezik. Amikor egy trópusi vihar, mint például a 2024-es Beryl, végigsöpör a szigeten, napok alatt több havi, esetenként több évi normál mennyiségű hulladék keletkezik. Ennek kezelése jelenleg a Nemzeti Szilárdhulladék-gazdálkodási Hatóság (NSWMA) feladata, amely azonban elsősorban a közutak megtisztítására és a közegészségügyi kockázatok gyors elhárítására fókuszál, háttérbe szorítva az anyagok újrahasznosítását.
A Riverton-szindróma: A lerakók kritikus állapota
A szakmai szereplők, köztük a Recycling Partners of Jamaica (RPJ) képviselői rámutatnak, hogy a hurrikán utáni hulladékáramok összetétele alapvetően különbözik a napi kommunális szeméttől. A törmelék döntő többsége az alábbiakból áll:
-
Vegetatív hulladék: Kidőlt fák, ágak és növényi nyesedék.
-
Építési és bontási törmelék: Tetőszerkezetek, beton és faanyagok.
-
Műanyag és fém: Megrongálódott infrastruktúra és háztartási eszközök maradványai.
Az anomália ott kezdődik, hogy ezen anyagok elkülönítése a forrásnál (vagyis a gyűjtés helyszínén) elmarad. Ennek következtében a nagy mennyiségű biomassza (fa és zöldhulladék) összekeveredik a műanyaggal és más nem lebomló anyagokkal. Ez a keverék közvetlenül a Riverton City és más regionális lerakókba kerül, amelyek már így is elérték vagy meghaladták tervezett kapacitásuk határát. A szakértők figyelmeztetnek: a lerakók élettartama drasztikusan lerövidül, ha több százezer tonna szerves anyaggal terhelik meg őket, amely egyébként komposztálható vagy energetikailag hasznosítható lenne.
Mennyiségi adatok és elpazarolt erőforrások
Bár a pontos országos összesítés a 2024-2025-ös szezonra még folyamatban van, az előzetes becslések szerint a Beryl hurrikán után Jamaica egyes körzeteiben a hulladéktermelés 300-400%-kal ugrott meg a vihart követő első harminc napban.
Az RPJ adatai alapján a katasztrófa utáni hulladék körülbelül 35-45%-a lenne közvetlenül újrahasznosítható vagy másodlagos nyersanyagként felhasználható, ha létezne megfelelő előválogatási protokoll. Jelenleg azonban ez az arány Jamaicában 5% alatt marad a katasztrófahelyzetek utáni takarítások során. Ez azt jelenti, hogy több tízezer tonna biomassza vész el, amit talajtakaróként (mulcs), bioüzemanyagként vagy építőanyagként lehetne hasznosítani a helyreállítási munkálatok során.
Szakmai követelés: A katasztrófa-hulladékgazdálkodási politika
A Jamaica Gleaner által idézett szakértők szerint a megoldás nem technológiai, hanem szabályozási kérdés. Egy „Disaster Waste Management Policy” (Katasztrófa-hulladékgazdálkodási Politika) bevezetését sürgetik, amely az alábbi pilléreken nyugodna:
-
Előre kijelölt gyűjtőterületek (Staging Areas): Minden megyében (parish) rendelkezésre kell állnia olyan területeknek, ahol a vihar utáni törmeléket ideiglenesen elhelyezik és szétválogatják, mielőtt a végleges lerakóba kerülne.
-
Szerződéses keretrendszer a magánszektorral: Az államnak (NSWMA) már a hurrikánszezon előtt megállapodásokat kellene kötnie magán újrahasznosító cégekkel, hogy azok azonnal megkezdhessék a fém, a műanyag és a faanyag átvételét.
-
Forrásnál történő válogatás ösztönzése: A lakosságot és a vállalkozásokat ösztönözni kellene arra, hogy a vihar után külön gyűjtsék a növényi nyesedéket az egyéb törmeléktől.
A jövő: Újrahasznosítás mint a helyreállítás része
A fenntarthatósági szakemberek hangsúlyozzák, hogy a „hulladék repurposing” (újrafelhasználás) nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetbiztonsági és gazdasági érdek is. Jamaica szigetországként korlátozott földterülettel rendelkezik az új lerakók számára, az importált építőanyagok és üzemanyagok ára pedig magas.
A hurrikán utáni faanyag ledarálása és tüzelőanyagként vagy mezőgazdasági segédanyagként való alkalmazása csökkenthetné az ország importfüggőségét a helyreállítási fázisban. A szakmai fórumok szerint a 2026-os hurrikánszezonra már egy tesztelt és működő protokollal kellene rendelkeznie az országnak, hogy elkerüljék a korábbi években tapasztalt „szemétkáoszt”.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Eredeti hírforrás (The Jamaica Gleaner): Stakeholders want clear policy for repurposing hurricane waste
-
National Solid Waste Management Authority (NSWMA) Jamaica: nswma.gov.jm
-
Recycling Partners of Jamaica (RPJ): recyclingja.com
Image by Peggy und Marco Lachmann-Anke from Pixabay
