Ausztrália hulladékfeldolgozó ipara történetének egyik legsúlyosabb válságát éli. Miközben az ország milliárdos beruházásokkal igyekszik kiépíteni saját újrahasznosítási infrastruktúráját, az Ázsiából beáramló rendkívül olcsó, szűz (kőolaj alapú) műanyag ellehetetleníti a hazai feldolgozók működését. Szakértők figyelmeztetnek: ha a kormány nem vezet be kötelező kvótákat az újrahasznosított alapanyagok használatára, az ausztrál szelektív hulladék jelentős része hamarosan ismét a lerakókban végezheti.
A The Cairns Post és több ausztrál szaklap legfrissebb beszámolói szerint a hazai újrahasznosító üzemek sorra jelentik be működésük felfüggesztését vagy gazdasági nehézségeiket. A probléma gyökere a globális piac átrendeződése: Kína és Délkelet-Ázsia hatalmas kapacitásokat épített ki szűz műanyag gyártására, ami leverte az árakat, így a gyártók számára anyagilag már nem kifizetődő a drágább ausztrál újrahasznosított granulátum megvásárlása.
A számok súlya: Fenntarthatatlan árkülönbség
Az ausztrál piaci adatok drasztikus különbségeket mutatnak a környezetbarát és a hagyományos alapanyagok között:
-
Árkülönbség: Az újrahasznosított műanyag (rPET vagy HDPE) ára jelenleg akár 15–30%-kal magasabb, mint az importált szűz műanyagé.
-
Beruházási kockázat: Az ausztrál kormány és a magánszektor az elmúlt években több mint 1 milliárd dollárt fektetett az újrahasznosítási modernizációs alapba (RMF), de ezen üzemek jelentős része most kihasználatlanul áll vagy veszteséget termel.
-
Célkitűzések elbukva: Ausztrália 2025-ös célja volt, hogy a műanyag csomagolások 70%-át újrahasznosítsák, ám a jelenlegi piaci viszonyok mellett ez az arány messze elmaradt a várttól. A legfrissebb jelentések (például az APCO és az ACOR elemzései) szerint:
-
A tényleges újrahasznosítási arány csupán 18-20% körül mozog.
-
Ez azt jelenti, hogy az ország több mint 50 százalékponttal maradt el a saját vállalásától.
-
A puha műanyagok (zacskók, fóliák) helyzete a legkritikusabb, ott az újrahasznosítási arány még a 10%-ot sem éri el.
-
Infrastruktúra a szakadék szélén
Wayne Hubbard, az újrahasznosítási szektor egyik meghatározó alakja szerint a helyzet „rendszerszintű fenyegetést” jelent. Ha a feldolgozó üzemek bezárnak, Ausztrália elveszíti azt a képességét, hogy saját hulladékát feldolgozza, ami függővé teszi az országot a külföldi hulladékgazdálkodási trendektől.
A válság hatása már érezhető:
-
Kapacitásleállások: Több nagyvárosi válogatómű csökkentette műszakjai számát, mert nincs vevő a kinyert anyagokra.
-
Raktárkészletek felhalmozódása: Az újrahasznosított granulátum hegyekben áll a raktárakban, miközben a konténerhajók folyamatosan szállítják az olcsó importot a kikötőkbe.
A megoldás: Kötelező kvóták és importvámok
Az Ausztrál Újrahasznosítási Tanács (ACOR) és a Boomerang Alliance környezetvédő szervezet sürgős kormányzati beavatkozást követel. Javaslataik szerint:
-
Kötelező újrahasznosított tartalom: Törvényben kell előírni, hogy az Ausztráliában forgalomba hozott csomagolásoknak legalább 30-50%-ban hazai újrahasznosított anyagot kell tartalmazniuk.
-
„Virgin Plastic Tax”: Adót kellene kivetni a szűz műanyagok használatára, hogy kiegyenlítsék az árversenyt az újrahasznosított javára.
-
Közbeszerzési reform: Az állami beruházásoknál (például útépítéseknél) kötelezővé kellene tenni az újrahasznosított műanyag alkatrészek használatát.
Szakértők szerint 2026 az „utolsó esély” éve lehet: ha a szövetségi kormány nem lép, az ausztrál körforgásos gazdaság évtizedekkel vetődhet vissza.
Eredeti források és további adatok:
-
The Cairns Post – Acute crisis: Cheap plastic imports threatening Australia’s recycling industry: 👉 Cairns Post – Australia Recycling Crisis Report
-
ACOR (Australian Council of Recycling) – Iparági állásfoglalás: 👉 ACOR – Market Conditions and Policy Recommendations
-
Ausztrál Kormány (DCCEEW) – Újrahasznosítási modernizációs alap: 👉 DCCEEW – Recycling Modernisation Fund (RMF) Overview
Image by Monika Häfliger from Pixabay



