India kormánya nagyszabású tervet dolgozott ki, amelynek célja, hogy az országot a kritikus ásványok – például a lítium, kobalt és ritka földfémek – regionális újrahasznosítási és feldolgozási csomópontjává alakítsa. A stratégia központi eleme az elektronikai hulladékból (e-waste) történő kinyerés hatékonyságának növelése, amelyhez a kabinet az e-hulladék kezelésére vonatkozó szabályozás módosítását is tervezi. A lépéssel India nemcsak az importfüggőségét kívánja csökkenteni, hanem kulcsszereplővé válna a zöldenergia-átálláshoz szükséges globális nyersanyagpiacon is.
Az indiai Bányászati Minisztérium (Ministry of Mines) és a Környezetvédelmi, Erdészeti és Klímaváltozási Minisztérium (MoEFCC) szoros együttműködésben dolgozik azon a keretrendszeren, amely lehetővé tenné a városi hulladékban rejlő értékes ásványok szisztematikus kinyerését. A szakértők szerint a kiselejtezett mobiltelefonok, laptopok és elektromos járművek akkumulátorai olyan „másodlagos bányák”, amelyek kiaknázása elengedhetetlen a fenntartható ipari fejlődéshez.
Stratégiai nyitás: Jön az e-hulladék szabályozás reformja
A kormányzati források szerint az eddigi, 2022-ben bevezetett e-hulladék kezelési szabályok (E-Waste Management Rules) módosításra szorulnak ahhoz, hogy India valódi regionális központtá válhasson. A tervezett módosítások főbb irányvonalai:
-
Importkorlátok lazítása feldolgozási célból: A kormány mérlegeli, hogy lehetővé tegye meghatározott típusú e-hulladékok importját a környező országokból, feltéve, hogy azokból Indiában nyerik ki a kritikus ásványokat.
-
Körforgásos gazdasági kvóták: Szigorúbb előírások bevezetése a gyártók számára az újrahasznosított anyagok kötelező felhasználására vonatkozóan.
-
Technológiai ösztönzők: Támogatások és adókedvezmények biztosítása azoknak a hazai vállalatoknak, amelyek képesek a ritka földfémek és a lítium finomítására alkalmas csúcstechnológiát alkalmazni.
Miért a városi bányászat a megoldás?
India jelenleg nagymértékben támaszkodik a külföldi importra, különösen Kínára, a kritikus ásványok tekintetében. A „városi bányászat” (Urban Mining) koncepciója szerint a hulladéklerakókba kerülő eszközökben gyakran magasabb koncentrációban találhatók meg bizonyos fémek, mint a természetes ércekben.
„A cél az, hogy az ország ne csak a saját szükségleteit fedezze újrahasznosításból, hanem a szomszédos országok hulladékát is feldolgozva értékes másodnyersanyagokat exportáljon” – jelezte egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő a CNBC-TV18-nak.
A célkeresztben lévő kulcsfontosságú ásványok
A kormányzati stratégia kiemelten kezeli azokat a nyersanyagokat, amelyek nélkülözhetetlenek az elektromos mobilitás és a megújuló energiaforrások tárolása számára. Az alábbi táblázat foglalja össze a prioritást élvező elemeket:
| Ásvány | Felhasználási terület | Újrahasznosítási forrás |
| Lítium | EV akkumulátorok, okostelefonok | Elhasznált akkumulátor-cellák |
| Kobalt | Nagy teljesítményű ötvözetek | Akkumulátor-katódok |
| Réz | Elektromos hálózatok, motorok | Kábelek, áramkörök |
| Ritka földfémek | Mágnesek, szélturbinák | Merevlemezek, hangszórók |
Regionális ambíciók és ellátási lánc biztonság
A terv részeként India aktívan keresi a partnerséget olyan országokkal, amelyek jelentős e-hulladék kibocsátók, de nem rendelkeznek a kinyeréshez szükséges technológiával. Azzal, hogy India felépíti ezt a feldolgozó kapacitást, de-rizikózhatja (kockázatmentesítheti) a teljes indiai-csendes-óceáni régió ellátási láncát.
A Bányászati Minisztérium várakozásai szerint 2030-ra a kritikus ásványok iránti hazai kereslet 25%-át fedezni lehetne kizárólag újrahasznosításból, amennyiben az új szabályozási környezet ösztönzi a magánszektor beruházásait. Jelenleg az indiai e-hulladék szektor nagy része informális keretek között működik, ahol a kinyerési hatékonyság rendkívül alacsony, és gyakran környezetszennyező módszereket alkalmaznak. A reform célja ennek a szektornak a formalizálása és modernizálása.
Gazdasági és környezeti hatások
A beruházások nemcsak a nyersanyag-biztonságot garantálják, hanem jelentős munkahelyteremtő hatással is bírnak. Becslések szerint a formalizált újrahasznosító ipar tízezreknek adhat munkát a gyűjtési, válogatási és finomítási folyamatokban. Környezetvédelmi szempontból pedig a másodlagos kinyerés akár 90%-kal kevesebb energiát igényelhet, mint a szűz ércek bányászata és kohászata.
Konzekvencia
India törekvése, hogy a kritikus ásványok újrahasznosítási központjává váljon, válasz a változó geopolitikai realitásokra. A szabályozási környezet finomhangolása és a technológiai fókusz lehetővé teheti az ország számára, hogy a globális értéklánc megkerülhetetlen szereplőjévé váljon, miközben fenntartható választ ad a rohamosan növekvő elektronikai hulladékproblémára.
Hivatalos források és hivatkozások: 
-
Bányászati Minisztérium (Ministry of Mines, India): Hivatalos információs portál
-
Indiai Környezetvédelmi Minisztérium (MoEFCC): E-Waste Management Rules 2022 Archive
Image by Vilius Kukanauskas from Pixabay
