Miközben a világ gőzerővel áll át a körforgásos gazdaságra, és az EU kötelezővé teszi az újrahasznosított anyagok használatát a palackokban, több friss kutatás kongatja a vészharangot. Az eredmények szerint az újrahasznosított PET (rPET) palackokban a vegyi anyagok koncentrációja magasabb lehet, mint a szűz műanyagban, ami új élelmiszerbiztonsági kérdéseket vet fel.
A képlet egyszerűnek tűnik: visszaváltjuk a palackot, ledarálják, és újat készítenek belőle. Ez a bolygó érdeke. De vajon az egészségünk érdeke is? A zürichi székhelyű Food Packaging Forum legújabb, a napokban publikált átfogó elemzése szerint a helyzet bonyolultabb.
A kutatók több száz mintát vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy minél többször forgatják vissza a műanyagot a rendszerbe, annál „kémiailag komplexebbé” válik az anyag. Magyarul: feldúsulnak benne az ismeretlen eredetű vegyületek.
A láthatatlan „potyautasok”
A tanulmány rávilágít, hogy a műanyag mechanikai újrahasznosítása során nem sikerül minden szennyeződést eltávolítani.
-
Nem szándékosan hozzáadott anyagok (NIAS): Ezek olyan vegyületek, amelyek a gyártás során reakcióba lépnek egymással, vagy a hulladékgyűjtés során kerülnek a rendszerbe.
-
A „szivacs-effektus”: A PET műanyag hajlamos magába szívni a környezetéből a vegyi anyagokat. Ha egy palackban valaki otthon vegyszert tárolt, mielőtt visszaváltotta volna, vagy ha a szelektív kukában szennyezett anyaggal érintkezett, ezek a nyomok beépülhetnek az új palack falába.
„Az újrahasznosított PET-ben mért vegyi koktél összetétele sokkal változatosabb, mint a szűz műanyagé. Olyan anyagokat is találtunk, amelyeket eredetileg soha nem adtak a műanyaghoz” – olvasható a kutatási összefoglalóban.
Biszfenol és társai
A vizsgálat során többek között vizsgálták a biszfenol-A (BPA) és egyéb, potenciálisan hormonkárosító anyagok jelenlétét. Bár az élelmiszeripari határértékeket a legtöbb esetben nem lépték át a minták, a kutatók arra figyelmeztetnek: a keverékhatás (amikor sokféle vegyület egyszerre van jelen kis mennyiségben) élettani hatása még nem teljesen ismert.
Ez különösen kényes kérdés most, amikor az Európai Unió szabályozása (PPWR) előírja, hogy 2030-ra minden műanyag palacknak legalább 30%-ban újrahasznosított anyagból kell készülnie.
Mi a megoldás?
Az iparág nem teheti meg, hogy leáll az újrahasznosítással, hiszen a klímacélok tarthatatlanok lennének. A szakértők szerint a megoldás a technológiaváltásban keresendő:
-
Szupertisztítás (Super-cleaning): A jelenleginél hatékonyabb mosási és fertőtlenítési eljárások bevezetése a feldolgozókban.
-
Kémiai újrahasznosítás: Ahol a műanyagot nem csak megolvasztják, hanem molekuláris szinten bontják szét, így kiszűrve a szennyeződéseket (ez azonban jelenleg még drága és energiaigényes).
A kutatás üzenete nem az, hogy ne igyunk újrahasznosított palackból, hanem az, hogy a „zöld” átállás közben nem szabad megfeledkezni a kémiai biztonságról sem.
🔗 Forrás és további részletek: a kutatás részletei és a Food Packaging Forum hivatalos közleménye az alábbi linken érhető el: 👉 Food Packaging Forum: Chemical complexity of recycled PET
