Illés Zoltán: volt egyeztetés a szakmai szervezetekkel
Illés Zoltán felszólalásában a vezérszónoki beszédekre reagálva badarságnak, butaságnak és szakmaiatlanságnak nevezte a Jobbik álláspontját, amely szerinte a hulladékégetést szorgalmazná. Hangsúlyozta azt is, számos egyeztetés zajlott a szakmai képviseletekkel, amelyeken kiderült, hogy számtalan esetben nincs egyetértés a szakmán belül sem. A környezetügyért felelős államtitkár élesen bírálta az ellenzéki képviselők felszólalásait és a kialakult helyzetet is, valamint kiállt a törvényjavaslat mellett.
Kitért arra is: „a konténerek nem emelhetők az égig, az igazi szelektivitás az ajtótól-ajtóig tud megvalósulni”, és aki azt állítja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kevesebbe kerül, mint az ömlesztett leöntés, „az hazudik”. Utalva az esetleges szárazságra feltette a kérdést: ha nincs víz, a vízlépcső mit csinál?
Fidesz: a regionális rendszerek nem váltották be a reményeket
Schmidt Csaba a javaslattal összefüggésben kiemelte: súlyos problémát jelent a hulladék kezelése, és a regionális rendszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A fideszes politikus hozzátette: van olyan település, amely a Duna mentén helyezkedik el, és mégis olyan társuláshoz csatlakozott, amelynek központja Várpalotánál van. Ezért nem a településeket hibáztatta, azt mondta, nem volt központi irányítás, hogyan kell megszervezni a hulladékgazdálkodást. Utalva a korábbi jobbikos hozzászólásra leszögezte: tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek azt mondják, elsődleges az egészségük. A törvény olyan szabályozási rendszert alakít ki, amelynek segítségével az érintettek környezetkímélő megoldásra ösztönzik a szolgáltatókat. Megjegyezte: ma még nincs érvényben a törvénynek az a pontja, amely rögzíti, hogy 2014-től nonprofit formában látható el a közszolgáltatás. Semmiféle profit megszerzésére nem lesz mód azonban ezután sem, ha ilyen adódna, azt vissza kell forgatni e területre – jelezte.
Államtitkári és képviselői hozzászólások
Illés Zoltán azt mondta a jobbikos Kepli Lajosnak, hogy „az égetőlobbi szekerét tolja”. Az államtitkár szerint a hulladékégető ugyanúgy generálja a hulladékot, mint a szemétlerakó. Németország és Svédország feleslegesen megépítette az ilyen égetőket, ott állnak feleslegesen, Németországban magát a lerakást pedig betiltották – jegyezte meg. Azt mondta, „érdekellentétben vannak a lerakással”, ezért van a lerakási járadék.
Kepli Lajos úgy reagált, hogy akárhányszor olyan megoldást vetnek fel, amely akár a jelenlegi, akár a korábbi kormányok érdekeivel ellenkezik, az a vád éri őket, hogy valamely lobbi érdekét képviselik. Higgyék el, nincs így – fogalmazott. Egy hulladéklerakót nem lehet másra használni, mint lerakásra, az mindig igényli a hulladékot – fejtette ki.
Varga Zoltán (MSZP) kiemelte: az elmúlt időszakban a jelenlegi kormánypártok voltak azok, amelyek ahelyett, hogy önkormányzati ügyekben segítették volna a kormányzást, minden lépést megakadályoztak, még akkor is, ha előre vitte volna a társulások ügyét.
Az LMP-ben politizáló független Szél Bernadett szerint a javaslatban megalkotott minősítési rendszer nem szolgálja a kitűzött célokat, viszont növeli a bürokráciát és a adminisztrációra szánt költséget. Kiemelte: lehet, hogy egy közszolgáltató szervezet megkapja a legjobb minősítést, de az alvállalkozókkal szemben nincsen minőségi követelmény. Úgy vélte: a multik bent maradnak a rendszerben, csak a háttérben fognak a tevékenykedni. Szerinte végül mindig az emberek húzzák a rövidebbet, az ő rezsijük fog nőni. Hiányolta a hatástanulmányokat.
A PM politikusa, a független Szilágyi László úgy vélte: a javaslat a piac újrafelosztása. „Itt a hulladékgazdálkodás elsimicskásítása történik” – fogalmazott. Felvetette: ha egy központi szerv mondja meg ki lehet szolgáltató, és egy másik szerv határozza meg, hogy mennyi a díj, akkor kérdés, hogy mennyi mozgástere marad a felelősséggel bíró önkormányzatnak. A képviselő túlterjeszkedésnek tartotta ezt a fajta állami szerepvállalást, amely szerinte kiiktat minden kontrollmechanizmust.
Illés Zoltán szakállamtitkár úgy reagált: a minősítés tekintetében szükség van az adminisztrációs kötelezettségekre, mert ezt másképpen nem lehet megcsinálni. Azt is hangsúlyozta: igenis az állam akarja megmondani, ki végezhet közszolgáltatást. Hozzátette: nem kellett volna 1990-től privatizálni ezt a területet, most viszont visszaállítják azt a rendet, amelyben hatékonyság, költségtakarékosság és környezettudatosság van. Szerinte a közszolgáltatásban, ahogy nyugaton, úgy Magyarországon sincs helye a piacnak, a versenynek és a profitnak.
Hosszas kétperces felszólalásokból álló éles vita alakult ki Szilágyi László egy felvetése alapján, hogy miért rúgták ki a minisztériumi szakembergárdát. Illés Zoltán erre reagálva azt mondta: valóban mindenkit kirúgott, akik csalárd módon, szakmaiatlanul, törvénytelenül jártak el, akik síboltak. Szilágyi László szerint viszont meglett a következménye a szakemberek kirúgásának, hiszen olyan rossz törvényt fogadtak el, amit most öt hónappal a hatályba lépése után már korrigálni kell. Azt is felvetette: ha valóban csaló gazemberek dolgoztak a minisztériumban, akkor miért nem indult ellenük büntetőeljárás. Ezt vetette fel a jobbikos Kepli Lajos is, akinek a felszólalását Illés Zoltán úgy kommentálta: „nem csináljon úgy, mintha hülye lenne”. Az elnöklő Lezsák Sándor emiatt arra kérte az államtitkárt, vonja vissza ezt a kijelentését.
Az államtitkár úgy vélte, olyan dolgok történtek a minisztériumban, amelyek jogilag nem tetten érhetők, bíróság elé nem vihetők.
Forrás: MTI
