Kína az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb hulladékból energiát előállító (WTE) piacává nőtte ki magát. A CGTN legfrissebb beszámolója szerint az ország már nem csupán belföldön számolta fel a szeméttelepek dominanciáját, hanem technológiai exportőrként is megjelent a nemzetközi porondon.
Miközben a napelemek és szélturbinák uralják a Kína energiaátmenetéről szóló szalagcímeket, egy kevésbé látható energiaforrás terjeszkedik a városokon belül: hulladékégető művek, amelyek a háztartási szemetet zöld villamos energiává alakítják.
A technológia a települési szilárd hulladék elégetésével működik, ami magas hőmérsékletű füstgázt fejleszt, ez pedig gőzt termel a turbinás generátorok meghajtásához. A folyamat lehetővé teszi a városok számára az energiatermelést, miközben csökkenti a lerakókba küldött hulladék mennyiségét.
Drasztikus váltás a statisztikákban
2005 és 2024 között a lerakással kezelt települési hulladék aránya 85,2 százalékról 5 százalékra esett vissza, miközben az égetés aránya 9,8 százalékról 84,6 százalékra emelkedett. Az égetés mára a települési szilárd hulladék kezelésének domináns módszerévé vált Kínában.
Az országban 2024 végéig 1129 hulladékégető mű működött, a legnagyobb koncentrációban a keleti régiókban, ahol a legmagasabb a népsűrűség és a városi hulladék mennyisége. Az ország napi hulladékégetési kapacitása 2024-ben elérte a napi 1,158 millió tonnát, ami jóval meghaladja a 2025-re kitűzött napi 800 000 tonnás célt.
Regionális példák: Peking és Daxing
Peking 13 hulladék-energia üzemet épített, összesen napi 23 975 tonna tervezett kezelési kapacitással és 526 megawatt beépített elektromos kapacitással – írta cikkében Song Yan, a pekingi városüzemeltetési bizottság tisztviselője.
Peking Daxing kerületében egyetlen, napi 5100 tonnás kapacitású hulladékégető mű teljes terhelés mellett évente körülbelül 659 millió kilowattóra villamos energiát képes a hálózatba táplálni saját szükségleteinek kielégítése után – ami körülbelül 300 000 ember éves áramfogyasztásának fedezésére elegendő.
Kapacitás és anyagvisszanyerés
2024 végére Kína beépített hulladék-energia termelő kapacitása elérte a 27,38 gigawattot, mintegy 145,3 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve a Biomassza-energia Ipari Promóciós Szövetség adatai szerint.
A villamosenergia-termelésen túl a hulladékégetés az anyagvisszanyerést is támogatja. Az elégetett hulladék nagyjából 20 százaléka hamuként marad meg, amelyet a helyszíni kezelőegységekbe küldenek, ahol a fémeket, például a rezet, a vasat és az alumíniumot szétválogatják és újrahasznosítják.
Decemberben a kínai kormány kiadott egy cselekvési tervet a szilárd hulladék kezelésének javítására. A terv célul tűzi ki, hogy 2030-ra évente 4,5 milliárd tonna tömegű szilárd hulladékot hasznosítsanak, és 510 millió tonna újrahasznosított anyagot állítsanak elő.
Külföldi terjeszkedés
Emellett kínai vállalatok külföldre is exportálták a hulladékból energiát előállító technológiát. Az All-China Environment Federation által közzétett adatok szerint 2025 májusáig a kínai cégek 79 külföldi hulladékégető erőmű projektet vezettek vagy vettek részt bennük Ázsiában, Afrikában, Európában, Óceániában, Dél-Amerikában és Észak-Amerikában.
Hivatalos forrás: 
CGTN
Borítókép: Shenzhen Government Online
