Kezdőlap HÍRFOLYAM Lomtalanítás utáni takarítás: 13 millió forintba került Óbudának – miről vitázik a...

Lomtalanítás utáni takarítás: 13 millió forintba került Óbudának – miről vitázik a MOHU és a budapesti kerületek?

lomtalanítás; bulky waste; mohu; bulky waste clean-up; lomtalanítás utáni takarítás

Ha kedveled az oldalunkat, jelölj meg minket a Google-ban kedvenc forrásként — így gyakrabban látod majd a cikkeinket a keresőben!

★Jelölj meg minket preferált forrásként

A lomtalanítás utáni takarítás 2025 óta visszatérő vitatéma a MOHU Budapest és a fővárosi kerületek között, de ritkán látni hozzá ennyire pontos számokat. Az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. november 9-én tételes összegzést tett közzé arról, mit hagyott maga után az őszi lomtalanítás a III. kerületben, mennyi munkába és pénzbe került a rendrakás, és miért gondolja úgy, hogy ezt a feladatot nem neki kellett volna elvégeznie. Az óbudai eset jó alkalom arra, hogy végignézzük: mit mond a törvény, mit állít a MOHU, mit a kerületek, és hol csúszik el a rendszer.

Röviden: A lomtalanítás utáni takarítás Óbuda-Békásmegyeren idén bruttó 13 millió forintba került az önkormányzat cégének, amely 297 köbméter hátrahagyott lomot, több mint 6 tonna szabálytalanul kihelyezett hulladékot és 4,3 tonna gumiabroncsot szedett össze. A kerület szerint ez a hulladéktörvény alapján a MOHU feladata lett volna, a MOHU Budapest szerint viszont csak a lom elszállítása a kötelessége – a vita 2025 tavasza óta kerületről kerületre ismétlődik.

Mit közölt az Óbudai Vagyonkezelő?

A III. kerületben szeptember 20. és október 5. között zajlott a lakossági lomtalanítás. A vagyonkezelő beszámolója szerint a kihelyezett lomok a kerület több részén hosszú ideig az utcán maradtak: a MOHU már az első napokban késésbe került, a folyamat később is akadozott, az elszállítások csúsztak, a hulladék pedig felgyűlt.

A társaság szerint a MOHU 2026 júniusában hivatalos levélben tájékoztatta az önkormányzatot. Ebben azt írta, hogy ellátja a lomhulladék összegyűjtését, átvételét és elszállítását, a lomtalanítás utáni takarítást nem tekinti kötelezettségének, együttműködési szándékból azonban elvégzi az úgynevezett piperetakarítást. A vagyonkezelő álláspontja ezzel szemben az, hogy a takarítás a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján a koncessziós társaság dolga.

A gyakorlatban végül az önkormányzat cége állt neki a területek rendbetételének, és a munkát csak október végén tudta befejezni. A közlemény hangneme ennek ellenére nem háborús: a vagyonkezelő azt írja, hogy továbbra is együttműködésre törekszik a MOHU-val.

A számok: mi maradt az utcán?

A vagyonkezelő tételesen közölte, mit jelentett a rendrakás:

  • bruttó 13 millió forint kiadás az utcán maradt lomok és az illegálisan lerakott hulladék összetakarítására;
  • 297 köbméter hátrahagyott lom, ami a társaság számítása szerint mintegy 20 megrakott, nagyméretű kukásautónak felel meg;
  • 6350 kilogramm szabálytalanul kihelyezett hulladék, ebből közel 2 tonna veszélyes: többek között 560 kg hűtőszekrény, 535 kg festék, 252 kg azbeszt, 64 kg kátrány és 46 kg fáradt olaj;
  • 4355 kilogramm gumiabroncs;
  • 2200 kilométer megtett út a megfelelő kezelőtelepekig;
  • hat munkatárs és egy tehergépkocsi kéthetes munkája, mintegy 12 ezer négyzetméteren.

A veszélyes hulladék kezeléséhez külön szállítás és engedéllyel rendelkező átvevő kell, ami a költségek jelentős részét magyarázza.

Kié a lomtalanítás utáni takarítás? A két jogértelmezés

A vita magja az, hogy a hulladéktörvény mit nevesít, és mit nem. A törvény a lomtalanítás megszervezését, valamint a közterületre helyezett lomhulladék átvételét, összegyűjtését és elszállítását rendeli a szolgáltatóhoz – ez 2023 júliusa óta a koncessziós rendszer feladata, Budapesten a MOHU és a főváros közös cége, a MOHU Budapest Zrt. végzi. A törvény azt is kimondja, hogy a lomtalanításkor közterületre helyezett hulladék a szolgáltató tulajdonába kerül, és hogy ilyenkor csak nem veszélyes lomhulladék tehető ki.

A kerületek érvelése ebből indul ki: ha a kihelyezett hulladék a szolgáltató tulajdona, akkor az is az ő felelőssége, ami utána a közterületen marad. A II. kerület polgármestere 2025 nyarán pontosan ezzel érvelt, amikor pert helyezett kilátásba. Az önkormányzatok arra is hivatkoznak, hogy a korábbi években a lomtalanítást mindig takarítás követte.

A MOHU Budapest érvelése szerint a koncesszió a lom elszállítására kötelezi, amit teljesít is. Az ezt követő köztisztasági takarítás, illetve a lomnak nem minősülő anyagok eltakarítása a társaság szerint a kerületi önkormányzatok, egyes területeken a főváros és az ingatlantulajdonosok feladata – és ez szerinte több mint egy évtizede így van. A társaság februárban azt is rögzítette, hogy csak a szabályosan kihelyezett lakossági lomért felel, az illegális hulladék a terület fenntartójának felelőssége.

A korábbi gyakorlat valójában árnyaltabb volt, mint ahogy bármelyik fél leírja. Az FKF 2022-es lakossági értesítője szerint a társaság a lomtalanítás után az úttestet takarította, az ingatlan előtti járdaszakasz megtisztítása viszont a tulajdonos, üzemeltető vagy használó kötelessége volt. A feladat tehát korábban is megoszlott – csak éppen nem volt belőle évente visszatérő levélváltás.

A MOHU Budapest az óbudai összegzésre adott álláspontját cikkünk írásakor nem ismertük, ezért az érvelését a társaság korábbi nyilatkozatai és levelei alapján mutatjuk be.

Nem új vita: 2025 óta kerületről kerületre

Az óbudai eset egy hosszabb sorozat újabb állomása:

  • 2024. december: a MOHU bemutatta a gyűjtőpontos lomtalanítás koncepcióját, amelyről az Energiaügyi Minisztérium is egyeztetett a társasággal. A bevezetést a lakossági és önkormányzati tiltakozás után elhalasztották.
  • 2025. március: a XIII. kerület jelezte, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a MOHU nem takarít a lomtalanítás után. A társaság azt válaszolta, hogy ez nem az ő feladata.
  • 2025. augusztus: a II. kerület polgármestere pert helyezett kilátásba, ha a takarítás elmarad.
  • 2025. szeptember: a MOHU Budapest bejelentette, hogy átmenetileg vállalja a takarítás költségét ott, ahol a kerület erre nem hajlandó.
  • 2026. február: a társaság közölte, hogy a vállalkozások által lomtalanításkor kihelyezett hulladék illegális, és ilyen esetekben jogi lépéseket tesz.
  • 2026. tavasz: megszűnt a papíralapú értesítés, erről a lomtalanítási tájékoztatás változásáról szóló cikkünkben írtunk.
  • 2026. június: a MOHU Budapest levélben tájékoztatta a kerületeket az idei rendről. Az Erzsébetvárosnak küldött, az önkormányzat által közzétett levél szerint a társaság a piperetakarítást jogfenntartással végzi el, és az ebből eredő költségei megtérítésének igényét fenntartja a kerülettel szemben.

Ez utóbbi a lényeg: a 2026-os megoldás nem megállapodás, hanem ideiglenes fegyverszünet. A takarítás megtörténik, de a felek közben fenntartják, hogy a másiknak kellene fizetnie.

Mit árul el a hátrahagyott hulladék összetétele?

Az óbudai lista legérdekesebb része nem az összeg, hanem az, hogy mi maradt az utcán. A tételek döntő része olyan hulladék, amelyet lomtalanításkor ki sem lehetne tenni: hűtőszekrény, festék, fáradt olaj, azbeszt, kátrány, gumiabroncs. Ebben a két fél valójában egyetért – a MOHU is évek óta azt mondja, hogy a lomtalanítás idején rendszeresen kerül ki nem lomnak minősülő és nem lakossági eredetű hulladék.

Érdemes ezt a többi idei változás mellé tenni:

  • Gumiabroncs és elektronikai hulladék: az önkormányzati gyűjtőnapokat 2025. december 1-jétől felfüggesztették, és csak 2026. október 6-tól indultak újra, egy teljesen új rendszerben. Az óbudai lomtalanítás október 5-én ért véget, vagyis teljes egészében erre a szünetre esett. Arról, hogy miért állt le az önkormányzati e-hulladék-gyűjtés, szeptemberben részletesen írtunk.
  • Festék: az új gyűjtőnapokon csak üres, maradékmentes veszélyes csomagolás adható le, a festékmaradék továbbra is a hulladékudvarba való.
  • Építési eredetű hulladék: az azbeszt és a kátrány jellemzően bontásból származik, a lakossági építési törmelék leadása pedig július 1. óta díjköteles a hulladékudvarokban.

Ok-okozati kapcsolatot ezekből az adatokból nem lehet bizonyítani, és a szabálytalan kihelyezés akkor is szabálytalan, ha valakinek kényelmetlen a legális út. Az egybeesés mégis figyelmet érdemel: ha szűkülnek vagy drágulnak a legális leadási lehetőségek, a lomtalanítás könnyen a rendszer túlfolyójává válik. A 4,3 tonna gumiabroncs pedig – ahogy a vagyonkezelő is írja – inkább vállalkozási, mint háztartási eredetre utal.

A késés külön kérdés. Ha a kihelyezett lom napokig az utcán áll, a kupacok tovább nőnek, és vonzzák az illegális lerakást. Ebben az esetben az elszállítás üteme és a takarítás költsége nem választható el egymástól.

Merre lehet a megoldás?

A jelenlegi helyzetben minden szezon előtt ugyanaz a levélváltás zajlik le, a végén pedig valaki kénytelen-kelletlen eltakarít. Néhány lépés ezt kiszámíthatóbbá tehetné:

  • Írásos megállapodás kerületenként, a szezon előtt: ki mit takarít, milyen határidővel, és ki viseli a nem lomnak minősülő hulladék költségét.
  • Közös átadás-átvétel a lomtalanítás végén: a kerület és a szolgáltató együtt rögzíti, mi maradt a területen.
  • Nyilvános adatok: az óbudai összesítés ritka kivétel. Ha minden kerületről volna ilyen, látszana, hol mekkora az illegális hulladék aránya.
  • Hatósági jelenlét a kihelyezés napjain: a MOHU maga ajánlotta fel, hogy megosztja, hol jelenik meg jellemzően illegális hulladék.
  • Könnyen elérhető legális leadás: hulladékudvar, gyűjtőnap és átvevőhelyek, a lomtalanítás előtti hetekben célzott tájékoztatással.
  • Jogszabályi tisztázás: a takarítás kérdése rendezhető volna a törvényben vagy a koncessziós szerződésben.

Az utolsó pontnak most van aktualitása. A kormány szerint heteken belül megkezdődhet a koncessziós szerződés újratárgyalása, és a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata éppen az ilyen szürke zónák miatt indult. Az önkormányzatok és a MOHU viszonya idén nem csak Budapesten volt feszült: Szentendrén és Szolnokon a rendszeres hulladékszállítás körül alakult ki vita. A közös tanulság mindenhol ugyanaz: ahol a szerepek nincsenek írásban, egyértelműen rögzítve, ott a költség végül annál csapódik le, aki a legközelebb van a problémához – jellemzően az önkormányzatnál, azaz a helyi adófizetőknél.

A fővárosi lomtalanítás 2027 utáni rendszeréről egyelőre nincs nyilvános, végleges döntés. Bármilyen modell jön, a takarítás kérdését érdemes előre rendezni, mert a gyűjtőpontos vagy házhoz menő rendszerben is lesz hátrahagyott hulladék.

Mit tehet a lakos?

  • Lomot csak a saját címre megadott napon, 18 óra után tegyen ki.
  • Elektronikai hulladékot, festéket, olajat, gumiabroncsot és építési törmeléket ne tegyen ki, ezek nem lomok.
  • Használja a hulladékudvarokat: az óbudai vagyonkezelő szerint a Testvérhegyi úti udvarban időpontot sem kell foglalni. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az átvételi feltételeket.
  • A lomtalanítással kapcsolatos panaszt a MOHU Budapestnek és a kerületnek is érdemes megküldeni.

A dontwasteit.hu tovább követi a fővárosi lomtalanítás ügyét, és beszámol arról, ha a MOHU Budapest reagál az óbudai adatokra.


GYIK: lomtalanítás utáni takarítás Budapesten

Kinek a feladata a lomtalanítás utáni takarítás Budapesten?

Ez vitatott. A kerületek szerint a hulladéktörvény alapján a MOHU Budapesté, mert a kihelyezett lom a szolgáltató tulajdonába kerül. A MOHU Budapest szerint viszont csak a lom összegyűjtése és elszállítása a kötelessége, a köztisztasági takarítás a kerületeké, a fővárosé és az ingatlantulajdonosoké. 2026-ban a társaság együttműködésből, jogfenntartással vállalt piperetakarítást.

Mennyibe került Óbudának a lomtalanítás utáni takarítás 2026-ban?

Bruttó 13 millió forintba. Az Óbudai Vagyonkezelő közlése szerint 297 köbméter hátrahagyott lomot, 6350 kilogramm szabálytalanul kihelyezett hulladékot és 4355 kilogramm gumiabroncsot gyűjtöttek össze. A városüzemeltetés hat munkatársa egy tehergépkocsival két hétig dolgozott, mintegy 12 ezer négyzetméteren, és a munkát csak október végén tudták befejezni.

Mit vállalt a MOHU Budapest a 2026-os lomtalanításoknál?

A társaság 2026 júniusában levélben tájékoztatta a kerületeket: ellátja a lomhulladék összegyűjtését, átvételét és elszállítását, a takarítást viszont nem tekinti kötelezettségének. Együttműködési szándékból mégis vállalta a lomtalanítás utáni piperetakarítást. Az Erzsébetvárosnak küldött levél szerint ezt jogfenntartással teszi, vagyis a költségek későbbi megtérítésének igényét fenntartja az önkormányzattal szemben.

Milyen hulladék maradt az óbudai utcákon a lomtalanítás után?

Nagyrészt olyan, amit lomtalanításkor ki sem lehetne tenni. A szabálytalanul kihelyezett hulladékból közel 2 tonna veszélyes volt: többek között 560 kilogramm hűtőszekrény, 535 kilogramm festék, 252 kilogramm azbeszt, 64 kilogramm kátrány és 46 kilogramm fáradt olaj. Emellett 4355 kilogramm gumiabroncs került elő, amelynek jelentős része a kerület szerint nem háztartásokból származik.

Hová vihető az, ami lomtalanításkor nem tehető ki?

Hulladékudvarba. Az elektronikai hulladék, a festék, a fáradt olaj és a gumiabroncs nem lom, ezeket a hulladékudvarokban lehet leadni, indulás előtt érdemes ellenőrizni az átvételi feltételeket. Óbudán a Testvérhegyi úti udvarban a vagyonkezelő szerint időpontot sem kell foglalni. Az önkormányzatok október 6. óta évente egyszer gyűjtőnapot is kérhetnek elektronikai hulladékra és gumiabroncsra.


🔗 Források és hivatkozások: 👉

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.

NINCS HOZZÁSZÓLÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Helló! Miben segíthetek ma?
Exit mobile version