Megkezdődött a hajsza a ritkaföldfémekért és a hulladékba dobott milliókért

Az elektromos autók és szélturbinák kora nem a kőolajon, hanem a lítiumon, a kobalton és a ritkaföldfémeken áll vagy bukik. Az IDTechEx legfrissebb iparági jelentései szerint a Nyugat súlyos függőségbe került, amiből az egyetlen kiút a „városi bányászat”: a kidobott elektronikai eszközökben és lejárt akkumulátorokban rejlő kritikus nyersanyagok kinyerése. A tét nem kevesebb, mint az európai ipar túlélése a kínai dominanciával szemben.

Ahogy a világ 2025 végére gőzerővel robog a dekarbonizáció felé, egyre világosabbá válik egy kényelmetlen igazság: a zöld technológiákhoz szükséges alapanyagokból egyszerűen nincs elég. Az IDTechEx két új, mérföldkőnek számító kutatása rámutat, hogy a kritikus nyersanyagok visszanyerése és a ritkaföldfém-mágnesek újrahasznosítása már nem csupán környezetvédelmi hóbort, hanem kőkemény nemzetbiztonsági és gazdasági érdek.

Mágneses függőség: A láthatatlan motorok harca

A ritkaföldfémek, különösen a neodímium-vas-bór (NdFeB) mágnesek alkotják a modern világ „izmait”. Ezek nélkül nincs elektromos autóhajtás, nincs hatékony szélturbina és nincsenek precíziós robotok sem. Az IDTechEx jelentése szerint ezen mágnesek piaca az elkövetkező évtizedben robbanásszerűen nő, ám a kínálati oldal rendkívül sebezhető.

Jelenleg Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kitermelés és -feldolgozás közel 90 százalékát. Európa és az USA számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy miként építsenek fel saját ellátási láncot. A kutatás rávilágít: a megoldás a mágnes-mágnes újrahasznosítás (magnet-to-magnet recycling), amely során a régi merevlemezekből vagy elektromos motorokból kinyert mágneseket közvetlenül, újabb bányászat nélkül alakítják át új alkatrészekké.

Újrahasznosítás 2.0: Több ez, mint egyszerű darálás

A kritikus anyagok (lítium, kobalt, nikkel, réz) visszanyeréséről szóló jelentés (Critical Material Recovery 2025-2045) arra figyelmeztet, hogy a hagyományos hulladékkezelési módszerek már nem elegendőek. Ahhoz, hogy az akkumulátorgyártás önfenntartó legyen, radikális technológiai váltásra van szükség.

Az IDTechEx három fő irányt azonosít:

1. Hidrometallurgia: Kémiai oldatokkal, alacsonyabb energiaigénnyel nyerik ki a tiszta fémeket. Ez a módszer válik az iparági sztenderddé a magas visszanyerési arány (95% felett) miatt.

2. Pirometallurgia: A hagyományos égetéses módszer, amely robusztus, de sok értékes anyag (például a lítium egy része) elvész a folyamat során.

3. Direkt újrahasznosítás: A legígéretesebb, de legnehezebb út, ahol a katódanyag kristályszerkezetét megőrizve, vegyi bontás nélkül hozzák létre az új akkumulátor-alapanyagot.

Geopolitikai sakkjátszma a szeméttelepek felett

A tanulmányok rávilágítanak a hazánkat is érintő kényes kérdésre: az akkugyárak telepítése önmagában nem garancia a sikerre. Ha a hulladékot (selejtes cellákat, lejárt akkukat) külföldre szállítják feldolgozni, az értékes nyersanyag is távozik az országból.

Magyarország számára, amely az EU egyik jelentős akkumulátorgyártási központjává vált, létfontosságú, hogy a gyártási hulladékban rejlő „vagyont” helyben tartsa. Az IDTechEx adatai szerint 2030-ra a globális lítiumigény közel 15 százalékát már újrahasznosításból kellene fedezni ahhoz, hogy elkerüljük az ellátási zavarokat.

Mi várható 2026-ban?

A kutatóintézet előrejelzése szerint 2026 lesz az az év, amikor a szabályozói nyomás (például az EU Akkumulátor Rendelete) és a piaci árak találkoznak. A cégeknek már nemcsak a profitot, hanem a visszanyert anyagok arányát is jelenteniük kell. Aki nem rendelkezik biztos forrással ritkaföldfémekre és kritikus fémekre, az kiesik a globális versenyből.

Az IDTechEx jelentései alapján a ritkaföldfém-mágnesek újrahasznosítása jelenleg a technológiai fejlődés egyik legforróbb területe. Míg korábban ezek a mágnesek (főként a neodímium-vas-bór, azaz NdFeB) a darálókban végezték, ma már megjelentek azok a kulcsszereplők, akik képesek közvetlenül, nagy tisztaságú alapanyagot visszanyerni belőlük.

Íme a tanulmányok által azonosított legígéretesebb vállalatok és technológiáik:

1. A „Magnet-to-Magnet” úttörői: Noveon Magnetics (USA)

A texasi székhelyű cég (korábban Urban Mining Company) az egyik legjelentősebb szereplő a közvetlen újrahasznosítás területén.

• Technológia: Saját fejlesztésű módszerükkel a kiselejtezett mágneseket (például merevlemezekből vagy MRI-berendezésekből) nem kémiai úton bontják le, hanem egy speciális eljárással közvetlenül új, nagy teljesítményű mágnesekké alakítják.

• Előnye: Ez a folyamat 90%-kal kevesebb energiát igényel, mint a bányászatból származó gyártás, és elkerüli a környezetszennyező savas kezelést.

2. A hidrogén ereje: HyProMag (Egyesült Királyság / Németország)

A Mkango Resources tulajdonában lévő vállalat a Birminghami Egyetem spin-offjaként indult, és mára az európai mágnes-újrahasznosítási lánc egyik alapköve.

• Technológia: Az úgynevezett HPMS (Hydrogen Processing of Magnetic Scrap) eljárást használják. A hidrogén segítségével a mágneses anyagot „szétrobbantják” és porrá alakítják, miközben az könnyen elválik az egyéb alkatrészektől (például az elektromos motorok házától).

• Piaci helyzet: Jelenleg Németországban építik az első nagyüzemi létesítményüket, amely közvetlenül az autóipari hulladékot célozza meg.

3. Az európai vertikális óriás: Neo Performance Materials (Kanada/Észtország)

Ez az egyik kevés nyugati cég, amely a bányászattól a kész mágnesekig a teljes láncot lefedi, és Észtországban működtetik Európa egyetlen jelentős ritkaföldfém-szétválasztó üzemét.

• Fókusz: Aktívan integrálják az újrahasznosítást a gyártási folyamatba. 2025-ös stratégiájuk kulcsa, hogy a gyártás során keletkező hulladékot és a használt mágneseket visszavezessék az észtországi finomítóba.

• Jelentősége: Megkerülhetetlen szereplők az európai autógyártók (BMW, Mercedes) számára, akik szeretnék elkerülni a kínai alapanyag-függőséget.

4. A francia „vegyész”: Carester (Franciaország)

A Carester egy ambiciózus ipari projektet (CAREMAG) indított el, amely kifejezetten a mágnesek kémiai (hidrometallurgiai) újrahasznosítására fókuszál.

• Technológia: Képesek a mágnesekből a ritkaföldfém-oxidokat olyan tisztaságban kinyerni, mintha frissen bányászták volna őket.

• Cél: Franciaországban egy évi 2000 tonnás kapacitású üzemet építenek, amely a tervek szerint az európai mágnesigény jelentős részét fedezhetné újrahasznosított forrásból.

Hazai vonatkozás: Miért fontos ez Magyarországnak?

Magyarország az elektromos autógyártás és az akkumulátorgyártás egyik európai központja lett. Az IDTechEx jelentése rávilágít, hogy az akkumulátorok mellett az elektromos hajtásláncok (motorok) is itt készülnek (pl. Audi Győr, BMW Debrecen).

Ha Magyarország képes lenne a régióban keletkező selejtes vagy elöregedett elektromos motorok mágneseit helyben, például a HyProMag vagy a Noveon technológiájával feldolgozni, azzal a hazai ipar nemcsak hulladékot kezelne, hanem stratégiai nyersanyagforráshoz is jutna, csökkentve az ázsiai importszükségletet.

Forrásinformációk és részletes jelentések:

1. IDTechEx Research Report 1124: Critical Material Recovery 2025-2045: Technologies, Players, and Markets Részletes áttekintés a lítium, kobalt, nikkel és réz visszanyerési technológiáiról.

   👉 Link a tanulmányhoz

2. IDTechEx Research Report 1112: Rare Earth Magnets 2025-2035: Technologies, Forecasts, Players Elemzés a ritkaföldfém-mágnesek piacáról, az ellátási lánc kockázatairól és az újrahasznosítási lehetőségekről.

   👉 Link a tanulmányhoz