Megtorpant a műanyagipari forradalom Németországban

metanol
Megérkezett a német műanyagipar várva várt valóságvizsgálata. A BKV GmbH és a Conversio friss tanulmánya szerint bár a kémiai újrahasznosítás kilép a kísérleti fázisból, a jövőkép bizonytalanabb, mint valaha. A modellszámítások brutális szórást mutatnak: a szakértők szerint 2035-re az iparág teljesítménye bárhol lehet 100 ezer és 840 ezer tonna között – ami jól jelzi, mekkora kockázatot futnak a befektetők.

A kémiai újrahasznosítás (chemical recycling) évek óta az a „csodafegyver”, amelytől azt várják, hogy megoldja a hagyományos módon feldolgozhatatlan műanyagok problémáját. A technológia lényege, hogy a hulladékot molekuláris szinten bontják vissza, hogy újra „szűz” minőségű alapanyagot nyerjenek. De vajon hol tart most a technológia a valóságban, és nem csak a PR-anyagokban?

A BKV GmbH megbízásából készült, „Kémiai újrahasznosítás Németországban – 2024-es helyzetkép és kitekintés 2030/35-ig” című átfogó tanulmány most tiszta vizet önt a pohárba.

A laborból a gyárba – de lassan

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a technológia végre kezd felnőni. A németországi projektek lassan maguk mögött hagyják a laboratóriumi és kísérleti (pilot) fázist, és megkezdődik a kereskedelmi, ipari léptékű üzemek kiépítése. A fókusz egyértelműen a lakossági (post-consumer) műanyaghulladékon, valamint a használt gumiabroncsok pirolízisén van.

A realista forgatókönyv: 300 ezer tonna

Bár a hangzatos ígéretek millió tonnákról szóltak, a tanulmány „közepes”, azaz realista forgatókönyve jóval visszafogottabb számokkal számol a német piacon:

  • 2030-ra: várhatóan évi 230 000 tonna input kapacitás épül ki.

  • 2035-re: ez a szám 300 000 tonnára növekedhet.

Ez jelentős mennyiség, de eltörpül a Németországban keletkező, több millió tonnás műanyaghulladék-hegyek mellett. A növekedés motorja a tanulmány szerint egyértelműen a pirolízis technológia lesz, amely oxigénmentes környezetben, hőbontással alakítja olajjá a műanyagot.

Óriási a bizonytalanság

A tanulmány legmegdöbbentőbb adata a prognózisok közötti szakadék. A kutatók különböző piaci és szabályozási forgatókönyveket vizsgáltak meg, és az eredmények drámai szórást mutatnak.

A 2035-ös kapacitásokra vonatkozó becslés alsó és felső határa:

  • Pesszimista forgatókönyv: mindössze 100 000 tonna.

  • Optimista forgatókönyv: akár 840 000 tonna.

Ez a közel nyolcszoros különbség jól mutatja, mennyire kiszolgáltatott az iparág. Minden azon múlik, hogy a jogalkotók (főleg Brüsszelben) elfogadják-e a kémiai újrahasznosítást a zöld célok teljesítéseként, és sikerül-e gazdaságossá tenni a drága eljárásokat az olcsó kőolajjal szemben. Ha a jogi háttér nem tisztázódik, a befektetők a minimumon tarthatják a pénzcsapokat.

Miért torpantak meg a beruházások?

A tanulmány rámutat, hogy nem technológiai, hanem gazdasági és szabályozási akadályokról van szó.

  1. Hiányzó jogi keretek: Az Európai Unió még mindig nem tisztázta véglegesen az úgynevezett „tömegmérleg-számítás” (mass balance approach) szabályait. Amíg a cégek nem tudják biztosan, hogy a kémiai úton előállított termékeiket hivatalosan is „újrahasznosítottként” ismerik-e el a kvóták teljesítésekor, addig nem mernek milliárdokat kockáztatni.

  2. Magas költségek: Az energiaárak és az infláció miatt az üzemek építése és működtetése sokkal drágább lett, mint azt pár éve tervezték.

  3. Bizonytalan megtérülés: Jelenleg sok esetben olcsóbb „szűz” kőolajból műanyagot gyártani, mint a drága kémiai eljárással hulladékból visszanyerni azt.

Kitekintés: Lassú építkezés a csoda helyett

A tanulmány konklúziója nem az, hogy a kémiai újrahasznosítás halott, hanem az, hogy a várt robbanásszerű növekedés helyett lassú, döcögős építkezés várható. A 2030-as évekre tervezett kapacitásoknak valószínűleg csak a töredéke fog határidőre megépülni, hacsak Brüsszel és a nemzeti kormányok nem lépnek közbe gyors, beruházásösztönző szabályozással.

Addig marad a furcsa patthelyzet: a hulladék gyűlik, a technológia létezik, de a gyárak kapui zárva maradnak.


Forrás: BKV GmbH – Studie: Chemisches Recycling in Deutschland – Ist-Situation 2024 und Ausblick bis 2030/35 A tanulmány hivatalos oldala és összefoglalója

Borítókép: repsol

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.