Hiába telt el évekkel ezelőtt a határidő, az Európai Unió tagállamainak jelentős része még mindig adós az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUP) teljes körű átültetésével. Egy friss elemzés szerint a szabályozás „ezer sebből vérzik”: van, ahol a tiltások hiányoznak, máshol a gyártói felelősségvállalás ragadt be a bürokrácia útvesztőibe. Brüsszel türelme fogytán.
Az Európai Unió egyik legambiciózusabb környezetvédelmi projektje, az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó irányelv (Single-Use Plastics Directive) továbbra is komoly végrehajtási nehézségekkel küzd. Bár a cél nemes – a tengerparti szemét radikális csökkentése –, a 2025. december 18-án közzétett adatok szerint a tagállami implementáció távolról sem nevezhető sikertörténetnek.
Tiltás van, végrehajtás nincs
Az elemzés rámutat, hogy bár a legtöbb országban a szívószálak, fültisztító pálcikák és műanyag evőeszközök már eltűntek a polcokról, a szabályozás bonyolultabb részei – mint például a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek (EPR) vagy a gyűjtési célok teljesítése – sok helyen csak papíron léteznek.
A legnagyobb hiányosságok a következőkben mutatkoznak:
-
A fogyasztáscsökkentési intézkedések elmaradása: Sok tagállam nem tett kötelező érvényű lépéseket bizonyos elviteles poharak és ételtárolók mennyiségének visszaszorítására.
-
Hiányos EPR-rendszerek: Számos országban még mindig nem sikerült teljesen kialakítani azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a gyártók állnák a műanyaghulladék feltakarításának és kezelésének költségeit (például a dohánytermékek szűrői vagy a nedves törlőkendők esetében).
Brüsszel már a kötelezettségszegési eljárásokat készíti elő
A bizonytalanság nem tesz jót a piacnak sem. A gyártók panaszkodnak, hogy a „foltos” szabályozás miatt torzul a verseny az egységes piacon: ami az egyik országban szigorúan tiltott, az a szomszédban még bőven forgalomban lehet.
Az Európai Bizottság a hírek szerint nem nézi tovább tétlenül a késlekedést. Több tagállam ellen már folyamatban vannak, vagy a közeljövőben indulhatnak kötelezettségszegési eljárások. A tét óriási: ha a tagállamok nem zárják be a jogi kiskapukat, az EU képtelen lesz teljesíteni a 2025-re és 2029-re kitűzött, a műanyag palackok külön gyűjtésére vonatkozó szigorú kvótákat.
A környezetvédők kongatják a vészharangot
„A szabályozás csak annyit ér, amennyit betartanak belőle” – figyelmeztetnek az elemzésben megszólaló környezetvédelmi szakértők. Szerintük a késlekedés miatt továbbra is tonnaszámra kerülnek olyan műanyagok a természetbe, amelyeket az irányelv szerint már rég ki kellett volna vezetni.
Míg néhány ország (például a skandináv államok) élen jár az implementációban, a dél- és kelet-európai régió több állama jelentős lemaradásban van, ami aláássa az egész közösség zöld törekvéseit.
Szégyenpadon a késlekedők: Bulgária és Lengyelország a legnagyobb mulasztók között
A legfrissebb brüsszeli jelentések és az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárások világosan rámutatnak, hogy a „műanyagstop” nem mindenhol halad egyforma sebességgel. Míg az északi államok már a finomhangolásnál tartanak, több közép- és kelet-európai ország még az alapvető jogszabályi átültetéssel is adós maradt.
A Bizottság adatai alapján a legsúlyosabb elmaradások az alábbi országokat érintik:
-
Bulgária, Lengyelország és Románia: Ez a három ország kapta a legkeményebb kritikát, amiért még mindig nem ültették át maradéktalanul a hazai jogrendszerbe az irányelv legfontosabb pontjait. Náluk különösen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek (EPR) akadoznak, ami azt jelenti, hogy a gyártók továbbra sem járulnak hozzá eléggé a természetbe jutott hulladék eltakarításához.
-
Csehország és Szlovákia: Bár a tiltott tárgyakat (például a szívószálakat) kivonták a forgalomból, a fogyasztáscsökkentési célkitűzések terén jelentős a lemaradásuk. Hiányoznak azok a nemzeti ösztönzők, amelyek az elviteles ételdobozok és poharak használatának visszaszorítását céloznák.
-
Belgium, Horvátország és Észtország: Ezen országok esetében Brüsszel úgynevezett „indokolással ellátott véleményt” küldött, ami az utolsó lépés a bírósági szakasz előtt. Itt főként a jelölési kötelezettségek (például a nedves törlőkendők csomagolásán látható környezetvédelmi figyelmeztetések) és a tudatosságnövelő intézkedések hiányosak.
A „bezzegországok” és a kontraszt
A skála másik végén Franciaország és Németország áll, ahol a nemzeti szabályozás helyenként még szigorúbb is, mint az uniós minimum (például a helyben fogyasztott ételek esetében kötelezően előírt többször használatos edényekkel). Ez a kettősség azonban komoly fejtörést okoz az Európai Unió egységes piacán:
„Elfogadhatatlan, hogy egy élelmiszeripari cégnek huszonhétféle szabálynak kelljen megfelelnie, mert egyes országok, mint például Olaszország vagy Spanyolország, sajátos mentességeket vagy éppen extra szigorításokat vezetnek be, miközben mások, mint Románia, szinte semmit nem tesznek” – mutatnak rá elemzők.
Mi vár a mulasztókra?
Az Európai Bizottság nem véletlenül szigorított a hangnemen 2025 végére. Ha az érintett tagállamok – élükön a legnagyobb elmaradásban lévő Bulgáriával és Lengyelországgal – nem mutatnak be azonnali cselekvési tervet, az ügyek az Európai Unió Bírósága elé kerülnek. Ez nemcsak presztízsveszteséget, hanem akár napi több tízezer eurós pénzbírságot is jelenthet a renitens országoknak.
Magyarország a műanyag-visszaváltás bajnoka, de a feldolgozóipar a túlélésért küzd
Miközben az Európai Unió több tagállama még a jogszabályok átültetésével bajlódik, Magyarországon 2025 végére a palackvisszaváltás a mindennapok részévé vált. A MOHU adatai szerint rekordokat dönt a visszaváltási hajlandóság, ám a kép mégsem felhőtlen: a begyűjtött temérdek műanyagot az európai válság miatt egyre nehezebb értékesíteni, és az ország továbbra is pengeélen táncol az uniós recycling-kvóták teljesítése terén.
Ha valahol látványos az egyszer használatos műanyagok elleni harc, az Magyarország. Míg 2021-ben a szívószálak és műanyag evőeszközök száműzésével kezdődött a folyamat, 2025-re a „Repont” automaták lettek a fenntarthatóság új jelképei. A rendszer gyermekbetegségein túllépve Magyarország mára az EU élvonalába került a visszagyűjtési arányokat tekintve, de a háttérben komoly gazdasági feszültségek feszítik a szektort.
MOHU-rekordok: 90 százalék felett a visszaváltási arány
A 2024-ben indult kötelező visszaváltási rendszer (DRS) 2025 nyarára ért a csúcsra. A legfrissebb adatok szerint egyes hónapokban a forgalomba hozott italpalackok több mint 90 százaléka került vissza az automatákba, ami uniós szinten is kiemelkedő eredmény. Napjainkig közel 4 milliárd palackot és dobozt váltottak vissza a magyarok.
A siker titka a „zsebben érezhető” 50 forint mellett a hálózat bővítése volt: 2025 szeptemberétől a MOHU sávos kezelési díjrendszert vezetett be, amely anyagilag jobban ösztönzi a kisebb boltokat a visszaváltó pontok üzemeltetésére, így a falvakban is elérhetőbbé vált a szolgáltatás.
A recycling-paradoxon: hiába gyűjtjük, ha nem veszik meg
A rengeteg begyűjtött műanyag azonban váratlan problémát szült. 2025 végére az európai műanyag-újrahasznosító ipar soha nem látott válságba került, ami Magyarországot is sújtja. Az ok egyszerű és kíméletlen: az Ázsiából beáramló olcsó, új („szűz”) műanyaggal a drágább újrahasznosított granulátum nem tudja felvenni a versenyt.
Míg a palackok 99,95%-át elméletileg újra lehetne hasznosítani, feldolgozók zárnak be vagy függesztik fel a fejlesztéseiket. Ez azért is kritikus, mert 2025-től minden PET-palacknak legalább 25% újrahasznosított anyagot kellene tartalmaznia, de a piaci túlkínálat miatt a gazdasági ösztönzők gyengülnek.
Pengeélen a kvóták: jöhet a brüsszeli büntetés?
Bár a palackvisszaváltásban remekelünk, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2025-ös jelentése szerint Magyarország továbbra is a „kockázatos” kategóriába tartozik.
-
A cél: 2025-re a települési hulladék 55%-át, a műanyag csomagolásoknak pedig legalább az 50%-át újra kellene hasznosítani.
-
A valóság: A legutóbbi mért adatok szerint a műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya 30% körül stagnál.
Ha a háztartási szelektív gyűjtés (sárga kukák) hatékonysága nem javul radikálisan, Magyarországot jelentős pénzbüntetés fenyegeti.
🔗 Forrás és további részletek: A hír alapjául szolgáló információk az ARC+ portálon jelentek meg:👉 SINGLE-USE PLASTICS DIRECTIVE and Extended Producer Responsibility for litter management
