Fellélegezhet a skandináv hulladék-energia szektor. Az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) pontot tett egy hosszú vizsgálat végére, és kimondta: Norvégia nem sértette meg az európai versenyjogot, amikor mentesítette a hulladékégető műveket bizonyos adók megfizetése alól. A döntés dominóhatást indíthat el az északi energiapiacon, miközben a környezetvédők a körforgásos gazdaság elárulásáról beszélnek.
Norvégiában a hulladék nem egyszerűen szemét, hanem a fűtési rendszer lelke. Oslo és a nagyvárosok távfűtése jelentős részben a hulladékégetők (Waste-to-Energy, WtE) hőtermelésére épül. A vita tárgya egy speciális adómentesség volt, amely a hulladékégetőket privilegizált helyzetbe hozta más, fosszilis energiát használó szereplőkkel szemben.
A versenytársak és egyes brüsszeli jogászok szerint ez tiltott állami támogatásnak (State Aid) minősült, ami torzította a piacot. Az EFTA Felügyeleti Hatóság (ESA) – amely az EU-n kívüli, de az Egységes Piacon lévő országokat ellenőrzi – hónapokig vizsgálta az ügyet.
A döntés: A közérdek felülírja a versenyt
A tegnap közzétett határozatában az ESA tisztázta a helyzetet: a norvég gyakorlat jogszerű. Az indoklás szerint az intézkedés elsődleges célja nem a piaci előnyszerzés, hanem a környezetvédelmi hatékonyság növelése és az energiaellátás biztonsága volt a hideg északi régióban.
„A vizsgálat megállapította, hogy az adóügyi intézkedés összhangban van az Európai Gazdasági Térség (EGT) szabályaival. Az intézkedés ösztönzi a hulladék energetikai hasznosítását a lerakással szemben, ami magasabb szintű környezetvédelmi célt szolgál” – áll a hatóság közleményében.
Miért fontos ez a piacnak?
A döntés időzítése kritikus. Norvégia éppen azzal küzd, hogy egyensúlyozzon a klímacélok (CO2-kibocsátás csökkentése) és az olcsó távfűtés fenntartása között.
-
Ha az ESA elmeszelte volna a rendszert, az égetőknek visszamenőleg súlyos milliókat kellett volna befizetniük.
-
Ez azonnali rezsiemelést hozott volna az oslói háztartásoknak.
-
A döntéssel stabilizálódik a piac: a befektetők továbbra is mernek a skandináv hulladék-energia szektorba invesztálni.
A zöldek szkeptikusak
Míg az iparág pezsgőt bont, a zöld szervezetek (pl. a Zero Waste Europe norvég ága) csalódottak. Szerintük az adókedvezmény konzerválja az égetést, ahelyett, hogy az újrahasznosítást ösztönözné.
„Amíg olcsóbb elégetni a műanyagot, mint szétválogatni, addig Norvégia Európa kazánja marad, nem pedig a körforgásos gazdaság mintatanulója” – kommentálta a hírt egy helyi környezetvédelmi elemző.
A döntés azonban precedensértékű lehet más EFTA-tagállamok (pl. Izland) számára is, sőt, hivatkozási alapként szolgálhat az uniós tagállamok hasonló jogvitáiban is.
anSICHThoch3 képe a Pixabay -en