Hawaii kutatók egyedülálló, innovatív módszerrel veszik fel a harcot a régiót sújtó műanyagszennyezéssel: a tengerből származó hulladékot, köztük elhagyott halászhálókat hasznosítanak újra az aszfaltba keverve, amellyel a szigetek útjait burkolják. Bár műanyagot alkalmazó útépítési kezdeményezések már léteznek olyan amerikai államokban is, mint Missouri és Texas, a hawaii projekt az első a világon, amely kifejezetten tengeri hulladékot használ fel. A program célja, hogy fenntartható megoldást nyújtson a szigetcsoport sajátos kitettségére, amelyet a kidobott halászati felszerelések, a turisztikai hulladék, valamint a szigeteket néhány évente elárasztó Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget (Great Pacific Garbage Patch) okoz.
A „Nets-to-Roads” program és az eddigi mennyiségi eredmények
A kezdeményezést a honolului székhelyű Hawaii Pacific University Tengeri Hulladék Kutatóközpontja (Center for Marine Debris Research – CMDR) irányítja. Jennifer Lynch kémikus, a központ vezetője szerint az általuk működtetett Nets-to-Roads (Hálókból Utak) program keretében az óceánból és a partokról származó szemetet dolgozzák fel. Mafalda de Freitas tengerbiológus és kutatókollégái gyűjtik be, majd válogatják szét a hulladékot, kifejezetten a polietilénből készült tartós anyagokat – például tejeskannákat, joghurtos poharakat és halászhálókat – keresve.
A projekt keretében elért eddigi számszerűsíthető eredmények jelentősek:
-
Napjainkig összesen 90 tonna műanyaghulladékot távolítottak el a Csendes-óceánból és Hawaii partjairól.
-
Ebből a mennyiségből eddig több mint 1 tonna halászhálót építettek be közvetlenül a hawaii úthálózatba.
A feldolgozási folyamat során az összegyűjtött hulladékot és hálókat először az amerikai kontinensre szállítják, ahol felaprítják és megőrlik azokat. Az őrlemény ezt követően visszatér egy Oahu szigetén található aszfaltgyártó létesítménybe. A forró keveréket végül az Ewa Beach (a sziget délnyugati része) egyik útszakaszán fektetik le.
Kockázatok és a mikroműanyagok kimosódásának vizsgálata
A kutatók egyik legfőbb aggálya a projekt kapcsán az volt, hogy az útfelület kopása során mikroműanyagok vagy toxikus adalékanyagok mosódhatnak a környezetbe. Jennifer Lynch hangsúlyozta, hogy ezek a vegyi anyagok az emberek és állatok szervezetében hormonzavarokat, krónikus gyulladást és reprodukciós problémákat okozhatnak.
A kísérlet első fázisa 2022-ben indult, ekkor három különböző összetételű kísérleti útszakaszt fektettek le:
-
Egy hagyományos aszfaltkeveréket, amelyet a tartósság és rugalmasság érdekében sztirol-butadién-sztirol (SBS) gumival dúsítottak.
-
Egy szakaszt, amelyben az őrölt tengeri hulladékot, az SBS gumit és az aszfaltot keverték össze.
-
Egy harmadik sávot, amely kizárólag a hulladékot és az aszfaltot tartalmazta, SBS gumi nélkül.
Tizenegy hónappal az útépítést követően a kutatók mintákat vettek az útról a mikroműanyag-kimosódás tesztelésére. Jeremy Axworthy, a CMDR tengerbiológusa és laborvezetője a 2026. március 22-én tartott atlantai Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society) ülésén ismertette az eredményeket. A tesztek során szimulálták a csapadékvíz hatását (többször szűrt vizet öntöttek az útra), valamint seprűvel gyűjtöttek kavicsport a polimerek kimutatására. Az eredmények szerint nem történt szignifikáns mikroműanyag-kibocsátás a műanyag nélküli kontrollszakaszhoz képest, az aszfalt pedig nagyrészt érintetlen maradt.
A 2024-es bővített fázis és az ipari méretnövelés kihívásai
A sikereken felbuzdulva a kutatócsoport 2024-ben elindította a program második fázisát, amelyben már öt kísérleti sávot fektettek le:
-
Halászhálók + SBS gumi.
-
Lakossági műanyaghulladék + SBS gumi.
-
Hagyományos aszfalt + SBS gumi (kontroll).
-
Halászhálók gumi nélkül.
-
Műanyaghulladék gumi nélkül.
A jelenlegi vizsgálatok során egy ipari oldószert, a diklórbenzolt (dichlorobenzene) alkalmazzák a kevert porból származó műanyag polimerek pontosabb kivonására és számszerűsítésére. Ezek az eredmények a közeljövőben várhatóak.
Bill Buttlar, a columbiai Missouri Egyetem Mizzou Aszfaltburkolati és Innovációs Laboratóriumának igazgatója elismerően nyilatkozott a hawaii programról, azonban rámutatott az állam egyedi földrajzi kihívásaira. A helyi trópusi éghajlat, a heves esőzések és a vulkanizmus miatt az altalaj folyamatosan mozog, ami az utak repedezéséhez vezethet. „A méretnövelés fő kihívása az aszfalt receptúrájának pontos eltalálása, mivel ami működik Hawaii-on, az kissé eltérhet attól, ami a Közép-Nyugaton válik be” – fogalmazott Buttlar.
-
Eredeti forrás (Science News): Hawaii is turning ocean plastic into roads to fight pollution (2026. április 8.)
