Palackok újrahasznosítási állításai: a Danone is vállalta a változtatást – mit hozott a GVH és a svéd hatóság vezette uniós fellépés?

Három év után lezárult az a közös európai fogyasztóvédelmi fellépés, amely a palackok újrahasznosítási állításai miatt indult Európa legnagyobb palackozott vizes cégcsoportjaival szemben. 2026. október 22-én az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is bejelentette: a Coca-Cola és a Nestlé Waters után a Danone is átfogó vállalásokat tett, így mindhárom, a 2023-as fogyasztóvédelmi panaszban megnevezett cégcsoport módosítja a címkéit és a marketingkommunikációját. Az ügy magyar szempontból különösen érdekes, mert a vizsgálatot a svéd fogyasztóvédelmi hatóság mellett a magyar versenyhatóság vezette. Megnéztük, pontosan mit vállaltak a cégek, mikortól látszik ez a boltok polcain, és hulladékgazdálkodási szemmel mennyit ér a változás.

Röviden: A palackok újrahasznosítási állításai a Coca-Cola, a Nestlé Waters és a Danone termékein az egész Európai Gazdasági Térségben pontosabbak lesznek: a „100%-ban újrahasznosított” típusú felirat mellett jelezni kell, hogy a kupak és a címke kivétel, és eltűnnek az olyan üzenetek, mint a „Hasznosíts ismét újra!”. A fellépés bírság nélkül, kötelezettségvállalásokkal zárult, a teljesítést a nemzeti hatóságok – köztük a GVH – ellenőrzik.

Honnan indult az ügy? A BEUC 2023-as panasza

A történet 2023. november 7-én kezdődött, amikor az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) és 13 ország tagszervezetei – köztük a magyar Tudatos Vásárlók Egyesülete – az Európai Bizottsághoz és a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok hálózatához (CPC) fordultak. A panaszt a ClientEarth jogvédő szervezettel és az ECOS (Environmental Coalition on Standards) környezetvédelmi szabványosítási szövetséggel közösen készítették el, és név szerint a Coca-Colát, a Danone-t és a Nestlé Waters-t említették meg. A szervezetek szerint a cégek újrahasznosíthatósággal kapcsolatos kereskedelmi állításai nem feleltek meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós szabályoknak.

A panasz háttérszámai ma is beszédesek. A BEUC által idézett ENSZ-egyetemi jelentés szerint egy átlagos európai fogyasztó évente mintegy 118 liter palackozott vizet iszik, és ennek 97 százaléka műanyag csomagolásban kerül a boltokba. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) adatai alapján az italos palackok az európai strandokon talált hulladékok élmezőnyébe tartoznak.

A fogyasztóvédők három állítástípust kifogásoltak:

• „100%-ban újrahasznosítható”: a BEUC szerint ez a kifejezés félrevezetően egyszerű, mert a valós újrahasznosítás a gyűjtési infrastruktúrán, a válogatás hatékonyságán és a rendelkezésre álló technológián múlik. Egy 2022-es Eunomia–Zero Waste Europe elemzésre hivatkozva a szervezet úgy becsülte, hogy az EU-ban a PET-palacktestek mintegy 55 százaléka jut újrahasznosításra, és csak nagyjából 30 százalék az esélye annak, hogy egy palackból ismét palack legyen.
• „100%-ban újrahasznosított”: ez a felirat azt sugallja, hogy a teljes palack újrahasznosított anyagból készült. A BEUC szerint azonban a kupakok az élelmiszerrel érintkező újrahasznosított műanyagokról szóló uniós rendelet miatt nem készülhetnek újrahasznosított anyagból, a címkék is ritkán, ráadásul a palacktestbe gyakran szűz műanyagot is kevernek.
• Zöld képi világ: zárt körforgást idéző nyilak, zöld logók és természetfotók, amelyek a fogyasztóvédők szerint a környezeti semlegesség, a végtelen körforgás, sőt a pozitív környezeti hatás hamis benyomását kelthetik.

Ki vizsgált, és miért nem lett belőle bírság?

A CPC-hálózat az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok betartatásáért felelős nemzeti hatóságokat fogja össze, és az Európai Bizottság koordinálásával lép fel a több tagállamot érintő, határokon átnyúló jogsértések ellen. Ebben az ügyben a svéd fogyasztóvédelmi hatóság (Konsumentverket) és a GVH vezette a közös fellépést.

A BEUC jelzését követően a Coca-Cola és a Nestlé Waters maguk keresték meg a Bizottságot, és önként kezdtek párbeszédet a hatóságokkal, a Danone-nal pedig a Bizottság és a CPC-hálózat kezdeményezett egyeztetést. A párbeszéd a Coca-Colával 2025 júniusában, a Nestlé Waters-szel 2026 februárjában, a Danone-nal pedig 2026 októberében zárult le. A Bizottság és a nemzeti hatóságok uniós és EGT-szinten értékelték a cégek javaslatait, és arra jutottak, hogy a módosított állítások megfelelnek az uniós fogyasztóvédelmi jog követelményeinek.

Fontos tisztázni: bár a köznyelv gyakran „versenyhivatali eljárásként” hivatkozik rá, ez nem klasszikus, bírsággal zárható hazai versenyfelügyeleti eljárás volt, hanem a CPC-hálózat összehangolt fellépése. Ennek lényege, hogy a hatóságok a cégekkel közösen alakítják ki a jogszerű gyakorlatot, jogsértés kimondása helyett. A kötelezettségvállalásoknak ugyanakkor van foga: ha valamelyik cég nem teljesíti őket, a nemzeti hatóságok végrehajtási intézkedéseket indíthatnak.

Így változnak a palackok újrahasznosítási állításai

A GVH közleménye szerint a Danone a Nestlé és a Coca-Cola korábbi vállalásaival lényegében azonos kötelezettségeket vállalt, legfeljebb a megfogalmazásban és a határidőkben vannak eltérések. A három cégcsoport összességében a következőket vállalta:

• A kivételek ott, ahol az állítás. Ha a címke a palack újrahasznosított tartalmáról szól (például „Ez a palack 100%-ban újrahasznosított”), közvetlenül mellette és azonos betűmérettel fel kell tüntetni, hogy az állítás nem vonatkozik a kupakra és a címkére. A Bizottság példája szerint az „100% újrahasznosított műanyagból készült palack vagyok” típusú szöveget a „Ez a palack 100%-ban újrahasznosított. A kupak és a címke kivételével” jellegű megfogalmazás váltja fel.
• Nincs több hamis „újra” üzenet. A cégek elhagyják az olyan visszaváltásra buzdító szövegeket, mint a „Hasznosíts ismét újra!” vagy a „Találkozzunk újra!”, mert ezek azt a hamis benyomást kelthetik, hogy a palackot már korábban is újrahasznosították, és biztosan ismét palack lesz belőle. Helyettük egyszerű felhívás kerülhet a címkére, például „Hasznosíts újra!”.
• Az összhatás sem lehet megtévesztő. A címke és a marketing egésze nem kelthet túlzó képet a műanyag palackok környezeti előnyeiről, például azzal, hogy az újrahasznosítási állítást más zöld állításokkal vagy szimbólumokkal kombinálják.
• Az online tér is számít. A cégek honlapjain és közösségi médiafelületein futó kampányoknak is tükrözniük kell a vállalásokat.

A GVH hangsúlyozza, hogy a vállalások az Európai Gazdasági Térségben forgalmazott valamennyi érintett termékre vonatkoznak, vagyis a magyar boltok polcain is megjelennek.

Mikor látszik mindez a boltok polcain?

A palackok újrahasznosítási állításai nem egyik napról a másikra változnak meg. A vállalások a címkék átállására az elfogadásuktól számított legfeljebb 18 hónapot adnak, a Coca-Cola és a Danone esetében pedig a meglévő készletek is elfogyhatnak ezen időszak alatt. A Danone digitális marketingjét és márkaoldalait három hónapon belül, a palackcímkéket 18 hónapon belül igazítja a vállalásokhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régi feliratokkal még 2028 elején is találkozhatunk egyes termékeken.

A Coca-Cola és a Nestlé a Bizottság szerint a vállalások egy részét már határidőn belül teljesítette, különösen a digitális kampányokban megjelenő újrahasznosítási állítások terén.

A következő lépés az ellenőrzés: a nemzeti hatóságok, így a svéd és a magyar hatóság is, figyelemmel kísérik a végrehajtást mindhárom cégcsoportnál. A Bizottság és a CPC-hálózat emellett jelezte, hogy a palackozóipari szövetségekkel is egyeztethet, hogy az egységes piacon minden szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.

„Újrahasznosítható” vagy „újrahasznosított”? Ahol a címke és a valóság elválik

Hulladékgazdálkodási szemmel a mostani vállalások legnagyobb érdeme, hogy szétválasztják a két, sokszor összemosott fogalmat.

Az újrahasznosítható egy lehetőséget jelöl: azt, hogy a csomagolás anyaga elvileg feldolgozható. Hogy ebből valóság lesz-e, az a teljes láncon múlik – a gyűjtésen, a válogatáson, a feldolgozói kapacitáson és a másodnyersanyag piacán. Az újrahasznosított ezzel szemben múltbeli tény: azt mondja meg, hogy a termék milyen arányban készült már feldolgozott anyagból. A „100%” mindkét esetben könnyen többet ígér, mint amit a palack egésze teljesít, hiszen a kupak, a címke és a palacktest eltérő anyagáramot alkot.

A „Hasznosíts ismét újra!” típusú üzenet azért volt problémás, mert egy zárt, palackból palackba vezető kört sugallt. Ez a kör létezik, de korántsem automatikus. A jó példa Németország, ahol a GVM 2025-ös adatai szerint a PET-palackok 98,1 százaléka kerül újrahasznosításra, és az új palackok anyagának 58 százaléka már rPET – de ehhez két évtizedes betétdíjas rendszer és erős feldolgozóipar kellett.

A magyar helyzet ehhez képest vegyes. A kötelező visszaváltási rendszer gyorsan felnőtt: a MOHU adatai szerint 2026 első félévében másfél milliárd csomagolás érkezett vissza a REpontokra, a műanyag palackok visszaváltási aránya pedig 89,8 százalék volt. A begyűjtés azonban még nem jelent palackból palack újrahasznosítást. Ahhoz, hogy a palack valóban „újra találkozzon” a vásárlóval, a visszagyűjtött PET-nek élelmiszeripari minőségű feldolgozásba kell kerülnie, és a palackozóknak meg is kell vásárolniuk az rPET-et. Pontosan ezt a különbséget fedték el a most kivezetett szlogenek.

A magyar szál: a Naturaqua-ügytől az új zöld szabályokig

A GVH nem először foglalkozik a palackos zöld állításokkal. A hivatal 2024 nyarán három hazai versenyfelügyeleti eljárást indított PET-palackok környezeti állításai miatt. Ezek közül a Coca-Cola-csoporttal szemben folytatott eljárás a Naturaqua ásványvizek „100%-ban újrahasznosítható PET palack vagyok” szlogenje miatt indult, és 2026 nyarán kötelezettségvállalással zárult – erről a Coca-Cola PET-palackos edukációs kampányát elindító GVH-vizsgálatról szóló cikkünkben írtunk részletesen. Ez a hazai ügy tehát külön eljárás volt, de ugyanabba az irányba mutat, mint a mostani uniós fellépés.

A GVH 2024 januárjában piacelemzésben mutatta ki, hogy a zöld reklámüzenetek gyakran zavarosak, és a fogyasztók jelentős része nem érti pontosan az egyes állítások és jelölések tartalmát. A vállalkozásoknak szóló tanácsait korábban zöld marketing útmutatóban foglalta össze.

A szabályozási környezet közben tovább szigorodott. 2026. szeptember 27-től az úgynevezett EmpCo-irányelv (a fogyasztók zöld átállásban való megerősítéséről szóló uniós irányelv) átültetésével 12 új „feketelistás” gyakorlattal bővült a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény, és ezek között több klasszikus greenwashing-megoldás is szerepel. A palackozott víz pedig nálunk különösen nagy piac: egy 81 országra kiterjedő felmérés szerint Magyarország az egy főre jutó palackosvíz-fogyasztásban a világátlag felett áll, így a címkék pontossága itthon sok vásárlót érint.

A hazai zöld állításokkal kapcsolatos fejleményeket GVH címkénk alatt követjük.

Mit ért el a fellépés, és mit nem?

A mérleg pozitív oldalán az áll, hogy a három legnagyobb érintett cégcsoport egységes, az egész EGT-re kiterjedő szabályokat vállalt, a digitális kommunikációra is. Az „apró betűs” megoldás helyett a kivételt az állítás mellett, azonos betűmérettel kell feltüntetni, ami valódi előrelépés abban, hogy a palackok újrahasznosítási állításai a vásárló számára is ellenőrizhetők legyenek. Az ügy precedensértékű is: a többi palackozó számára világosan kirajzolódott, mit tartanak a hatóságok elfogadhatónak.

A korlátokat is érdemes látni:

• Nincs jogsértés-megállapítás és bírság. A párbeszédes modell gyorsabb, de kisebb az elrettentő ereje, mint egy elmarasztaló határozatnak.
• Három cégcsoportra szól. A vállalások csak a Coca-Colát, a Nestlé Waters-t és a Danone-t kötik. A többi szereplőre ugyanakkor ugyanúgy vonatkozik az uniós fogyasztóvédelmi jog és az új EmpCo-szabályok, ezért nekik is érdemes ehhez igazodni.
• Lassú átállás. A 18 hónapos határidő és a készletek kifuttatása miatt a régi címkék még hosszú ideig a piacon maradhatnak.
• A zöld képi világ nincs betiltva. A vállalások az összhatásra vonatkoznak, vagyis a természetképek és zöld szimbólumok önmagukban nem tilosak, csak megtévesztő kombinációban.

A BEUC üdvözölte a Danone lépését, de arra kérte a hatóságokat, hogy maradjanak éberek, mert a fogyasztóvédők szerint a palackok teljes körű újrahasznosítottként vagy újrahasznosíthatóként való bemutatásának, valamint a műanyag palackok környezeti hatását elfedő zöld képi világnak is véget kell érnie.

És van egy kérdés, amelyre egyetlen címke sem ad választ: a mennyiség. Már a 2023-as panasz idején a ClientEarth arra figyelmeztetett, hogy az újrahasznosítás nem tud lépést tartani a megtermelt műanyag mennyiségével. A pontosabb felirat a vásárló tájékoztatásán javít, a palackok számán nem.

Mit érdemes figyelni vásárlóként?

• Olvassuk el a „100%” melletti kiegészítést: ha a palack „100%-ban újrahasznosított”, az a palacktestre vonatkozik, a kupakra és a címkére nem.
• Az „újrahasznosítható” felirat nem garancia arra, hogy a palack valóban újrahasznosításra kerül – ez a mi visszaváltásunkon is múlik.
• A zöld szín, a levelek és a körforgást idéző nyilak nem bizonyítékok.
• A visszaváltási díjas palackot épen, összenyomás nélkül vigyük vissza a REpontra, mert csak így kerülhet tiszta anyagáramba.
• Ahol a csapvíz iható, a legkisebb környezeti terhelésű palack az, amelyet meg sem veszünk.

---

Gyakori kérdések: palackok újrahasznosítási állításai

Mit vállaltak a palackozó cégek a palackok újrahasznosítási állításaival kapcsolatban?

A Coca-Cola, a Nestlé Waters és a Danone négy fő pontot vállalt. A „100%-ban újrahasznosított” típusú állítások mellett közvetlenül, azonos betűmérettel jelzik, hogy a kupak és a címke kivétel, elhagyják a „Hasznosíts ismét újra!” jellegű üzeneteket, kerülik a megtévesztő összhatást keltő zöld szimbólumokat, és digitális kampányaikat is ehhez igazítják.

Miért nem szabtak ki bírságot a palackozó cégekre?

Mert a fellépés párbeszéddel és kötelezettségvállalással zárult, nem jogsértést megállapító határozattal. A CPC-hálózat ilyenkor a cégekkel közösen alakítja ki a jogszerű gyakorlatot, a Bizottság és a nemzeti hatóságok pedig megfelelőnek ítélték a módosított állításokat. Ha azonban valamelyik cég nem teljesíti a vállalásait, a hatóságok végrehajtási intézkedéseket indíthatnak.

Mikortól jelennek meg az új címkék a boltokban?

Fokozatosan, legfeljebb 18 hónapon belül. A vállalások a címkék átállására az elfogadásuktól számított legfeljebb másfél évet adnak, és a Coca-Cola, illetve a Danone esetében a meglévő készletek is elfogyhatnak. A Danone digitális felületeit három hónapon belül igazítja, a Coca-Cola és a Nestlé online kampányai részben már meg is változtak.

Mi a különbség az újrahasznosítható és az újrahasznosított palack között?

Az újrahasznosítható azt jelenti, hogy a palack anyaga elvileg feldolgozható, az újrahasznosított pedig azt, hogy már feldolgozott anyagból készült. Az előbbi a gyűjtésen, a válogatáson és a technológián múlik: a BEUC becslése szerint az EU-ban a PET-palacktestek mintegy 55 százaléka jut újrahasznosításra, és csak nagyjából 30 százalékukból lesz újra palack.

Mi volt a Gazdasági Versenyhivatal szerepe az uniós fellépésben?

A GVH a svéd fogyasztóvédelmi hatósággal együtt vezette a CPC-hálózat közös fellépését, vagyis az Európai Bizottság mellett ők koordinálták a cégekkel folytatott párbeszédet. A jövőben a GVH a svéd hatósággal együtt azt is figyelemmel kíséri, hogy mindhárom cégcsoport végrehajtja-e a vállalásait, a magyar piacon is.

---

🔗 Hivatalos források és hivatkozások: 👉

• Európai Bizottság: Commission welcomes commitments of Coca-Cola, Nestlé, and Danone to modify recycling claims on plastic bottles (IP/26/2238), 2026. október 22.
• Gazdasági Versenyhivatal: A Danone is átláthatóbban kommunikál a jövőben a PET palackjainak újrahasznosíthatóságát illetően, 2026. október 22.
• Európai Bizottság: Sustainable consumption actions – Recycling claims on plastic bottles
• A vállalások teljes szövege: Coca-Cola, Nestlé Waters, Danone
• BEUC: Consumer groups launch EU-wide complaint against major water bottle producers for greenwashing (BEUC-PR-2023-044), 2023. november 7.
• Fotó: Tajana R

Egységes szerkezet, gyors válaszok: cikkeinket úgy építjük fel, hogy az olvasók és az MI-alapú keresők is könnyen megtalálják bennük a lényeget. A szövegek MI-eszközök segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készülnek.