Az ukrajnai kiskereskedelmi és vendéglátóipari szektor élelmiszer-hulladék kezelésének javítása jelentősen megerősítheti az ország élelmezésbiztonságát – derül ki egy újonnan publikált nemzetközi tanulmányból. A Portsmouthi Egyetem és az Odesszai Nemzeti Műszaki Egyetem közös, a British Food Journal folyóiratban megjelent kutatása szerint a szigorúbb megelőzési rendszerek és a felesleges élelmiszerek újraelosztása biztosíthatná, hogy a még fogyasztható ételek eljussanak a rászorulókhoz, különösen egy olyan országban, amelyet fegyveres konfliktusok és gazdasági nyomás sújtanak.
A kkv-szektor dominanciája és az informális hulladékkezelés
Az ukrán gazdaság gerincét hagyományosan a kis- és középvállalkozások (kkv-k) adják. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-es adatai egyértelműen rávilágítanak a szektor súlyára: ezek a cégek teszik ki az ország teljes üzleti populációjának 99,7 százalékát. A kutatók rámutattak, hogy az élelmiszer-hulladék kezelésének javítása ezeknél a vállalatoknál makroszinten is hatalmas társadalmi hatással bírna.
Jelenleg azonban az ukrán élelmiszer-kiskereskedők és a vendéglátóipari vállalkozások a pazarlást többnyire strukturálatlan, informális, úgynevezett „józan észre” (common sense) épülő gyakorlatokon keresztül kezelik. A tudományos felmérésekből kiderült, hogy a kkv-k fókuszában jelenleg elsősorban a már keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése vagy annak utólagos kezelése (például ártalmatlanítás, illetve állati takarmányként való felhasználás) áll, nem pedig a pazarlás tényleges, rendszerszintű megelőzése.
A tanulmány egyértelmű „mérethatást” (size effect) is azonosított a piacon: a nagyobb méretű kkv-k sokkal nagyobb valószínűséggel hajtanak végre prevenciós intézkedéseket, mint a kisebb vállalkozások, amelyek gyakran sokkal szigorúbb pénzügyi és operatív működési korlátokkal küzdenek.
Társadalmi nyomás és a megelőzés mozgatórugói
Bár az élelmiszer-kiskereskedelmet és a vendéglátást világszerte a magas működési költségek és a szűk haszonkulcsok jellemzik, a felmérés szerint a célzott hulladékgazdálkodási stratégiák képesek lennének enyhíteni ezeket a gazdasági terheket.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a kkv-k vezetői és menedzserei még háborús konfliktus idején is hajlandóak lépéseket tenni a pazarlás megelőzése érdekében, ha egyértelműen felismerik annak negatív környezeti hatásait. Volodimir Filippov professzor, az Odesszai Nemzeti Műszaki Egyetem kutatója kiemelte: „Az érzékelt társadalmi nyomás fontos tényezőnek tűnik a vállalkozások ösztönzésében az élelmiszer-pazarlás megelőzésére.” A külső társadalmi elvárások mellett a válaszadók saját, személyes attitűdje is mérvadóan befolyásolja a kiskereskedelmi szektor hajlandóságát a prevencióra.
Globális probléma, helyi élelmezésbiztonság
A pazarlás nem csupán helyi, hanem súlyos globális probléma: a kutatás hivatalos statisztikái szerint a világszerte megtermelt élelmiszerek mintegy 30 százaléka elvész vagy a szemétben végzi.
Dr. Roza Sagitova, a Portsmouthi Egyetem kutatója hangsúlyozta, hogy a fogyasztható, de felesleges élelmiszerek újraelosztási rendszerének megerősítése közvetlenül támogathatná azokat az ukrán közösségeket, amelyek korlátozottan jutnak táplálékhoz. „Azt az élelmiszert, ami egyébként kárba veszne, át lehetne irányítani emberi fogyasztásra” – fogalmazott a szakember, kiemelve ennek kritikus fontosságát a jelenlegi nemzeti feszültségek idején.
Javasolt reformok és uniós jogszabályi keretek
Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet megváltozzon, a szakértők konkrét, az üzleti gyakorlatba átültethető prevenciós intézkedéseket javasolnak a vállalatok számára:
-
Fejlettebb készletgazdálkodási szoftverek és protokollok bevezetése.
-
Pontosabb kereslet-előrejelző (forecasting) rendszerek alkalmazása.
-
Erősebb, formalizált újraelosztási hálózatok kiépítése a többletélelmiszerek számára.
A tanulmány végkövetkeztetése kitért a jogalkotói felelősségre is. A kutatók szerint az ukrán kormánynak a fenntartható fejlődés érdekében integrálnia kell az élelmiszer-hulladékra és a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó szempontokat a releváns nemzeti stratégiákba és a jogszabályokba. Erre azért is szükség van, hogy az ország jogrendszere jobban illeszkedjen az Európai Unió élelmiszer-hulladék kezelési keretrendszeréhez (EU Food Waste Management framework). Az elemzés leszögezi: az erősebb politikai keretek és a fokozott társadalmi tudatosság együttes alkalmazása jelentős áttörést hozhat a pazarlás visszaszorításában és az élelmezésbiztonság garantálásában.
-
Eredeti tudományos publikáció: Food waste management in SMEs: the Ukrainian context (British Food Journal, Emerald Publishing, 2026. március)
-
Intézményi sajtóközlemény: Food waste reforms could boost food security in Ukraine (University of Portsmouth)
