Home HÍRFOLYAM Szennyvíztisztító vegyszer készülhet az erőművi pernyéből

Szennyvíztisztító vegyszer készülhet az erőművi pernyéből

pernye; mátrai erőmű
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem és a sanghaji Tongji Egyetem kutatói forradalmi eljárást dolgoztak ki a széntüzelésű hőerőművek egyik legproblémásabb melléktermékének, a pernyének a hasznosítására. A közös projekt során egy olyan „zöld” koagulánst hoztak létre, amely a hulladékot nagy hatékonyságú víztisztító ágenssé alakítja, közvetlen választ adva a globális ipari hulladékkezelés és a vízszennyezés kettős kihívására.

A széntüzelésű erőművek működése során keletkező pernye (fly ash) világszerte az egyik legnagyobb mennyiségben termelt ipari hulladék. Felhalmozódása súlyos környezeti kockázatokat rejt: a pernyetározók hatalmas területeket foglalnak el, a szálló por károsítja a levegőminőséget, a kimosódó nehézfémek pedig veszélyeztetik a talajvíz tisztaságát. A Lomonoszov és a Tongji Egyetem szakemberei azonban a pernyét nem kezelendő teherként, hanem értékes kémiai alapanyagforrásként azonosították.

A technológia lelke: Savas extrakció és „zöld” kémia

A kutatócsoport olyan eljárást fejlesztett ki, amely a pernye kémiai összetételére – azon belül is a magas alumínium- és vastartalomra – épít. Ezek az elemek alkotják a hagyományos víztisztító koagulánsok alapját, ám kinyerésük eddig technológiai és gazdasági akadályokba ütközött.

A gyártási folyamat főbb paraméterei:

  • Alapanyag: Széntüzelésű hőerőművekből származó pernye.

  • Módszer: Sósavas kioldás (leaching) magas hőmérsékleten.

  • Reakcióidő: A kísérletek során az optimális extrakciós időt 1,5 órában határozták meg.

  • Hőmérséklet: A folyamat hatékonysága 80 °C-on a legmagasabb.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az így kapott koaguláns „zöld” minősítést érdemel, mivel előállítása során egy hulladékáramot eliminálnak, kiváltva a szűz nyersanyagok bányászatát és feldolgozását igénylő hagyományos vegyszergyártást.

Kimagasló tisztítási hatékonyság

A laboratóriumi és félipari tesztek során az MSU és a Tongji kutatói a kifejlesztett anyagot zavaros, lebegőanyagokkal szennyezett víz tisztítására használták. Az eredmények igazolták a technológia piacképességét:

A „zöld” koaguláns alkalmazásával a vízben lévő szuszpendált részecskék (lebegőanyagok) eltávolítási hatékonysága elérte a 95–98%-ot.

Ez a mutató megegyezik a jelenleg forgalomban lévő, drágább ipari koagulánsok teljesítményével, miközben az előállítási költségek a hulladék alapanyag használata miatt jelentősen alacsonyabbak lehetnek.

Stratégiai együttműködés a körforgásos gazdaságért

A projekt túlmutat a puszta technológiai innováción; a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem és a Tongji Egyetem kooperációja a nemzetközi körforgásos gazdasági törekvések egyik mintapéldája. A technológia kettős környezetvédelmi előnyt kínál:

  1. Hulladékcsökkentés: Felszabadítja az erőművi pernyetározók által lekötött területeket és csökkenti a porszennyezést.

  2. Vízvédelem: Olcsó és hatékony megoldást kínál a kommunális és ipari szennyvizek kezelésére.

A kutatók szerint az eljárás skálázható, így a jövőben a nagy szénfelhasználó országokban – mint Oroszország és Kína – az erőművek közvetlen közelében épülhetnek ki azok a feldolgozó üzemek, amelyek a meddőhányókból értékes víztisztító szert állítanak elő.


🔗 Hivatalos forrás: 👉 

 

A borítókép illusztráció!

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Helló! Miben segíthetek ma?