Dél-Korea fővárosa megelégelte a brutális mennyiségű ételhulladékot, és a tiltások helyett a jutalmazáshoz nyúlt. Szöul új „ételpazarlás-csökkentési pontrendszert” vezet be, amelyben készpénzre váltható jutalmat kapnak azok a háztartások, amelyek bizonyíthatóan kevesebb élelmiszert dobnak a szemétbe. A tét nem kicsi: az országban az ételhulladék felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel tizedéért.
Míg a világ legtöbb nagyvárosa büntetésekkel vagy magasabb szemétdíjjal próbálja rászorítani a lakosságot a tudatosságra, Szöul fordított utat választott. A városvezetés december közepén jelentette be azt az ösztönző alapú politikát, amely közvetlenül a lakók pénztárcájára hat, de pozitív értelemben.
Többet pazarolnak, mint a világátlag
A statisztikák kijózanítóak: egy átlagos dél-koreai évente nagyjából 95 kilogramm ételhulladékot termel, ami jóval meghaladja a 79 kilogrammos globális átlagot. Ez nemcsak környezeti, hanem hatalmas gazdasági teher is: 2024-ben az ételhulladék feldolgozása megközelítőleg 823,5 milliárd vonba (kb. 556 millió dollárba) került az országnak.
A szöuli modell lényege, hogy a háztartások „pontokat” gyűjthetnek, ha tesznek az ételpazarlás ellen, azaz csökkentik a kidobott élelmiszer mennyiségét. Ezek a pontok később készpénz-helyettesítő utalványokra vagy egyéb kedvezményekre válthatók. „Az ételhulladék csökkentése az egyik leghatékonyabb mindennapi cselekvés, amellyel a polgárok mérsékelhetik a szén-dioxid-kibocsátást és a hulladékkezelési költségeket” – nyilatkozta Kwon Min, Szöul klíma- és környezetvédelmi osztályának vezetője.
A metán és a sós talaj problémája
A szakértők figyelmeztetnek: a probléma messze túlmutat a puszta szeméthegyeken.
-
Klímaváltozás: A lebomló élelmiszer metánt bocsát ki, amely sokkal erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Korea teljes gázkibocsátásának 8-10 százalékáért az ételhulladék felelős.
-
Talajszennyezés: A koreai ételmaradékok 80 százaléka nedvesség, amelynek magas sótartalma komolyan károsítja a talajt és a talajvizet, ha nem megfelelően kezelik.
Magyar párhuzam: Mi a helyzet itthon?
Magyarországon 2024-től működik a biohulladék elkülönített gyűjtése a nagyobb városokban, ám a dél-koreai „pénzt a kevesebb szemétért” modell nálunk még várat magára. A hazai adatok szerint a magyar háztartások is jelentős mennyiségű, fejenként évi kb. 60-65 kg élelmiszert pazarolnak el, aminek jelentős része elkerülhető lenne. A szöuli példa megmutatja, hogy a technológia (például az okos, mérleggel ellátott gyűjtőedények) és a pénzügyi ösztönzők ötvözése hozhatja el a valódi áttörést.
Forrás: The Korea Herald – National Section Why Seoul is paying residents to throw away less food
